Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Atkák/Gubacsatkaszerűek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 1681 bájt

Kertészet

Gubacsatkaszerűek


Gubacsatkaszerűek
Gubacsatkaszerűek
(Eriophyoidea, Syn: -)
Más neve(i): -


A gubacsatkaszerűek a pókszabásúak osztályának bársonyatka-alakúak rendjének egyik öregcsaládja több mint 200 nemmel. Ismert fajaik száma 1998-ban érte el a 3300-at – feltételezések szerint ez a teljes szám mintegy 1–2%-a lehet.
Az Ausztráliából 37 millió éves, a mai élő fajokkal gyakorlatilag azonosnak tekinthető levélatka (Phyllocoptinae) maradványok kerültek elő. Részben ennek alapján feltételezik, hogy az öregcsalád első képviselői legalább 50 millió évvel ezelőtt már megjelentek.
Az egész Földön megtalálhatók, a trópusoktól az északi sarkkörig.

Megjelenésük, felépítésük

[szerkesztés]

A többi atkától:

  • még parányibb (1 mm-nél kisebb) méretük,
  • féreg- vagy orsószerű alakjuk,
  • mindössze két pár lábuk és
  • erősen visszafejlődött kemotaxisuk alapján különböztethetők meg.

Felépítésük bizonyos evolúciós visszafejlődésére utalnak:

Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Gubacsatkaszerűek

A Wikimédia Commons tartalmaz Gubacsatkaszerűek témájú médiaállományokat.