Állatok/Atkák/Közönséges takácsatka

Állatok

Közönséges takácsatka

---

Közönséges takácsatka

Közönséges takácsatka kolónia

Közönséges takácsatka

(Tetranychus urticae, Syn: )

Rendkívül széles a tápnövény köre, gyors szaporodása és mára több növényvédő szerrel szemben kialakult rezisztenciája miatt az ellene történő védekezés nem könnyű.

A kifejlett atkák kb. 0,5 mm nagyságúak,narancsvörös színbe fordulnak elő, testükön gyakran két sötétebb folttal. A tojások igen aprók, fehéres színűek, szabad szemmel már alig láthatók. Különösen káros zöldség-, gyógy- és fűszernövényeken, gyümölcsfákon és számos dísznövényen is.

A levélzet fonáki részén a takácsatkák számára rendkívül kedvező feltételek alakulnak ki. Az atka a fiatal hajtá­sokat különösen kedveli, ahol a táplálkozással egy időben megkezdi a szövedék készítését, valamennyi mozgó fejlődési alakja a növény leveleit szívogatja. A levelek fonákján pókhálóra emlékeztető, de annál finomabb szövedék védelmében szívogatják a leveleket.

A megtámadott levelek színén kezdetben apró, halvány foltok jelen­nek meg, amelyek később kiterjednek és összefolynak . A megtámadott levelek az apró szúrásnyomok miatt a párologtatásuk fokozódik, a levelek klorofillban szegényebbé válnak, a fotoszintézis las­sul, majd megszűnik, ami a növények fokozatos kondicionális leromlását idézi elő. A levelek sárgulnak, barnulnak, majd elszáradnak.

Védekezés

A Flumite 200 és a Bio-Sect Spray szabad-forgalmú szerek, utóbbi az atkák mellett pl. levéltetvek, pajzstetvek ellen is hat.

Ne feledjük azonban, hogy hatékonyan védekezni a takácsatkával szemben csak a különböző megelőzési és védekezési eljárások (egészséges szaporítóanyag használata, termesztéstechnológiai elemek betartása, környezeti feltételek figyelembe vétele, szükség esetén kémiai védekezés) kombinációjával lehet!

Biológiai védekezés

Elsősorban hajtatott növénytermesztés esetén gyakran alkalmaznak biológiai védekezési eljárásokat, mint különböző ragadozó atkák vagy poloskák. A takácsatkák természetes ellenségei optimális körülmények között kiváló hatékonysággal képesek szabályozni az atkapopulációt. A leggyakrabban alkalmazott fajok a következők:

Ragadozó poloskák

1. ? Állatok/Poloskák/Macrolophus pygmaeus
2. ? Állatok/Poloskák/Macrolophus caliginosus
3. ? Állatok/Poloskák/Nesidiocoris tenuis
4. ? Állatok/Poloskák/Orius laevigatus

Ragadozó atkák

1. ? Állatok/Atkák/Amblyseius andersoni
2. ? Állatok/Atkák/Amblyseius cucumeris
3. ? Állatok/Atkák/Amblydromalus limonicus
4. ? Állatok/Atkák/Amblyseius californicus
5. ? Állatok/Atkák/Amblyseius degenerans
6. ? Állatok/Atkák/Amblyseius swirskii
7. ? Állatok/Atkák/Hypoaspis aculeifer
8. ? Állatok/Atkák/Hypoaspis miles
9. ? Állatok/Atkák/Macrocheles robustulus
10. ? Állatok/Atkák/Phytoseiulus macropilis
11. ? Állatok/Atkák/Phytoseiulus persimilis
12. ? Állatok/Atkák/Proctolaelaps bickleyi

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Magyar Wikipédia: Közönséges takácsatka