Növények/B/Borostyánlevelű veronika

(Veronica hederaefolia, Syn: - ): A borostyánlevelű veronika az útifűfélék családjába tartozó, Eurázsiában, Észak-Amerikában és Ausztráliában előforduló invazív gyomnövény.

Eredeti őshazása valószínűleg Dél-Európában volt. Mára egész Európában, Nyugat-Ázsiában, a Távol-Keleten, Észak-Amerikában és Ausztráliában is elterjedt. Magyarországom mindenütt előforduló, közönséges gyomnövény.

Egynyári vagy többéves gyomnövény, kúszó, gazdagon elágazó indákkal. A laza szerkezetű, tápanyagokban gazdag homokos vályogtalajt vagy az agyagos talajt kedveli.

A 5-30 cm magas, lágyszárú, egyéves növény. Sziklevelei nagyok, oválisak, szőrös nyelűek, kissé húsosak, csúcsuk lekerekített, fonákuk vöröses. A sziklevelek alatti szárrész sötétzöld, néha kissé kékesen elszíneződött. A kifejlett növény szára elfekvő vagy felegyenesedő, vöröses-zöldes színű, dúsan elágazó, a talajhoz érő szára néha legyökeresedik. Levelei nyelesek, kissé szíves alapból kerekded-tojásdadok vagy vese alakúak, 3-7 karéjúak (a középső karéj a legnagyobb és lekerekített végű, a többi kisebb és hegyes a végük).

A levelek hónaljából eredő virágok szára hosszú, de nem hosszabb a murvásodó levélnél. A csésze cimpái széles szíves-tojásdadok, a tok körül szárnyasan-szegletesen állnak össze. A négy szirom lila vagy halványkék, kb. 2 mm hosszú.

Termése sárgásbarna, fordított szív alakú, gömbölyű toktermés, rekeszei egy-két magvúak. A kocsány 4-5-ször hosszabb a terméses csészénél. Korong alakú, sötétbarna, ráncos magva 2,5 mm átmérőjű. Egy növény 200-300 db magot nevel. A kerek mag 2-3 mm hosszú, matt sárgásbarna színű. Optimális csírázási hőmérséklete 2-5 °C.

Őszi gabonafélékben, repcében, répafélékben, hüvelyesekben, burgonyafélékben.

Virágai a levélhónaljakhoz kötődnek, élénk kékek vagy lilák.