Szakácskönyv/Táblázatok/Halak-rákok-kagylók

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Recept mérete: 193 bájt

Szakácskönyv

Halak-rákok-kagylók


Magyar neve Latin név Halak-rákok-kagylók*
Harcsa (Silurus glanis) A legnagyobb példányok 3 m hosszúra is megnőnek, ezek súlya 200 kg is lehet! Jellegzetes ismertetőjele a bajsza! A fehér-húsú ragadozó halban alig van szálka, a meleg vizeket kedveli. A filék sütve, füstölve is kedveltek. Manapság egyre gyakrabban találkozunk az afrikai harcsával, ami szintén hasonló tulajdonságú. Sok C-, B3-vitamint és káliumot, magnéziumot tartalmaz.

10 dkg=163 kcal, 11,3 g zsír

Fogas (Sander lucioperca) Ragadozó, édesvízben élő hal, gyorsan úszik, az „újszülött példányokat” az apahal védelmezi. Európában és az USA-ban él. Jellegzetes ízű húsa alig tartalmaz zsírt, lágy, de mégis tömör. Legfinomabb sütve, különböző mártásokkal.

10 dkg=90 kcal, 0,7 g zsír

Hering (Clupea harengus) Az észak-atlanti vizekben, az Északi- és Keleti-tengerben él. Ezüstösen csillogó bőre miatt a „tenger ezüstjének” is nevezik. Leggyakrabban konzervben találkozunk vele, pedig frissen is kitűnő. Húsa sok B1-, B2-vitamint, fluort és káliumot tartalmaz.

10 dkg=165 kcal, 14,9 g zsír

Tőkehal (Gadus morhua) A kifejlett példány 1 méter hosszúra megnőhet, súlya pedig 40 kg is lehet. Fehér húsa zsírszegény, sok jódot tartalmaz, ezért nagyon egészséges. Májából készül a csukamájolaj, ami rendkívül gazdag az értékes omega-3 zsírsavakban.

10 dkg=81 kcal, 0,6 g zsír

Lazac (Salmo salar) Húsa jellegzetesen rózsaszín, íze markáns. Állandóan vándorol, édes vízben születik, elúszik a tengerhez, majd újra visszatér az édesvízbe szaporodni. Kanadában, az Atlanti-tenger partjainál, az Északi- és Keleti tengerben él. Húsát süthetjük, grillezhetjük, párolhatjuk – fontos, hogy ne túl sokáig.

10 dkg=215 kcal, 13,3 g zsír

Lepényhal (Platichthys flesus) A lapos, szinte kör alakú hal teljesen „normális halként” születik. Fejlődése során a bal szeme a jobb oldalára vándorol, és elkezd az oldalán úszni. Leggyakrabban az Északi- és Keleti-tengerben él. A legnagyobbak 50 cm hosszúak és 2 kg nehezek is lehetnek. Húsa jódot, kalciumot, káliumot, nátriumot is tartalmaz. Egészben megsütve a legfinomabb.

10 dkg = 83 kcal, 0,8 g zsír

Pisztráng Oncorhynchus, Salmo és Salvelinus Zsírszegény, kevés szálkája van, ízletes, lágy húsú. Könnyen tenyészthető fajta. Élőhelyétől függően létezik édesvízi és tengeri fajta is. A lazaccal rokon, gyakran össze is keverik őket, de a pisztráng húsa fehér. Sok benne az A- és a B2-vitamin, a kálium és a nátrium.

10 dkg=103 kcal, 2,7 g zsír

Ponty (Cyprinus carpio) Szinte az egész világon, a legtöbb tóban megtalálható. Könnyen tenyészthető. A tükörpontyon kevesebb a pikkely, érdemesebb ezt vásárolni. A legfinomabb példányok 30-40 cm hosszúak, és 1,2-2,5 kg nagyságúak. Leggyakrabban karácsonykor kerül az asztalra, pedig bármikor nagyon finom!

10 dkg=115 kcal, 4,8 g zsír

Vörössügér (Perca) Nevét rózsaszín bőréről kapta. Tömör, száraz húsa azonban fehér, és nagyon kevés szálka található benne – leginkább sütésre való. Ragadozó hal, az Atlanti-óceán nyugati részén és az Indiai-óceán középső táján él. Húsa A-, C-vitamint, nátriumot, kalciumot tartalmaz.

10 dkg = 104 kcal, 2,6 g zsír

Nyelvhal (Soleidae) A legízletesebb halak egyike. Lágy, fehér húsa szinte szétolvad a nyelven. Tartalmaz A-, B1-vitamint, szelént, foszfort. A legnagyobb példányok 60 cm hosszúak és 80 dkg súlyúak. Legfinomabb, ha serpenyőben, egészben megpirítjuk.

10 dkg = 89 kcal, 2,5 g zsír

Tonhal (Scomber scombrus) Minden tengerben otthon érzi magát. Több fajtája létezik, a 70 centistől a 3 méteresig. A piros színű tömör hús íze legjobban a gyenge borjúfilére emlékeztet. Minél világosabb a húsa, annál frissebb a hal. Leginkább sütve, grillezve készítsük. Leggyakrabban azonban konzervként, olajban találkozunk vele.

10 dkg = 147 kcal, 8,5 g zsír

Rákok (Astacus astacus) A rákok családja nagyon sokféle. A nagyobbakat páncélosoknak nevezzük, ezek a homár, a languszta, a tarisznyarák. A másik csoportjuk a garnélarákok, ezek közé sorolhatjuk a nagyobb scampit, és a kisebb apró-rákokat, amelyeket az Északi-tengerben halásznak. De ide tartoznak az édesvízi rákok is. Közös bennük, hogy bátran fogyaszthatjuk őket kézzel! A farok részen a páncél két oldalát nyomjuk össze, így könnyen le tudjuk pattintani a húsról.

10 dkg = 75 kcal, 1,0 g zsír

Fekete kagyló (Mytilida) Eredetileg az Atlanti-óceán északi vidékén éltek, de napjainkban már sokfelé, kagylótelepeken tenyésztik. Kb. 5 év alatt érik el az átlagos nagyságukat (5-8 cm hosszú). 1 kg kagylóból 20 dkg kagylóhús marad. Sok vasat, A-, B-, C- és D-vitamint is tartalmaz.

10 dkg = 68 kcal, 1,9 g zsír

Tintahal (Sepiida) Más néven szépia, puhatestűek törzsébe és a fejlábúak osztályába sorolható állatfaj. Előfordul az Atlanti-óceánban, az Északi-tengerben, a Földközi tengerben. Testében meszes csont található, ezt nem fogyasztjuk. Tíz karját, amin tapadókorongokat találhatunk, különbözően készíthetjük el. Grillezve, salátába nagyon finom, érdemes előkészítve vásárolni.
Védett és fokozottan védett halak*
Halfaj neve Latin neve Eszmei értéke (Ft) Kép Megjegyzés
Állas küsz (Chalcalburnus chalcoides) 10.000 Alburnus mento állas küsz.jpg
Botos kölönte (Chalcalburnus chalcoides) 10.000 CottusGobioSpreadingFins.JPG
Cifra kölönte (Cottus poecilopus) 10.000 Cottus poecilopus Cifra kölönte.jpg
Dunai nagyhering (Caspialosa kessleri) 2.000 Caspialosa kessleri pontica Dunai hering.jpg
Felpillantó küllő (Gobio uranoscopus) 50.000 Romanogobio uranoscopus Felpillantó küllő.jpg
Fenékjáró küllő (Gobio gibio) 2.000 Gobio gobio.jpg
Fürge cselle (Phoxinus phoxinus) 2.000 Phoxinus phoxinus fürge cselle.jpg
Gyöngyös koncér (Rutilus frisii) 2.000 Rutilus frisii gyöngyös koncér.jpg
Halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) 10.000 Romanogobio albipinnatus halványfoltú küllő.jpg
Homoki küllő (Gobio kessleri) 10.000 Romanogobio kesslerii Homoki küllő.jpg
Kövicsík (Noemacheilus barbatulus) 2.000 Barbatula barbatula kövi csík.jpg
Kurta baing (Leucaspius delineatus) 2.000 Leucaspius delineatus kurta baing.jpg
Leánykoncér (Rutilis pigus) 10.000 Rutilus virgo leánykoncér.jpg
Pénzes pér (Thymallus thymallus) 10.000 Thymallus thymallus Pénzes pér.jpg
Réti csík (Misgurnus fossilis) 2.000 Misgurnus fossilis 2009 G1.jpg
Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetze) 10.000 Gymnocephalus schraetzer selymes durbincs.jpg
Sima tok (Acipenser nudiventris) 10.000 Shipzaur.jpg
Sőregtok (Acipenser stellatus) 10.000 Acipenser stellatus sőregtok.jpg
Sujtásos küsz (Albunoides bipunctatus) 2.000 Alburnoides bipunctatus sujtásos küsz.jpg
Széles durbincs (Gymnocephalus balon) 2.000 Gymnocephalus baloni Széles durbincs.jpg
Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) 2.000 Rhodeus amarus 2008 G1.jpg
Tarka géb (Proterorhinus marmoratus) 2.000 Márton Zsoldos, Drawing of the tarka géb (Proterorhinus semilunaris, 2007).jpg
Törpecsík (Sabanajewia aurata) 2.000 Sabanejewia aurata törpecsík.jpg
Vágócsík (Cobitis teania) 2.000 Steinbeisser 001.jpg
Vágótok (Acipenser gueldenstaedti) 10.000 Waxdick (Acipenser gueldenstaedtii ) - crop.jpg
Vaskos csabak (Leuciscus souffia) 10.000 Leuciscus souffia vaskos csabak.jpg
Viza (Huso huso) 10.000 Huso huso viza.jpg
Védett a hüllők és a kétéltűek (békák) valamennyi faja is.
Fokozottan védett halak
Dunai ingola (Eudontomyzon mariae) 100.000 Eudontomyzon mariae Dunai ingola.jpg
Dunai galóca (Hucho hucho) 100.000 Hucho hucho Dunai galóca.jpg
Lápi póc (Umbra krameri) 100.000 Umbra krameri Lápi póc.jpg
Magyar bucó (Zingel zingel) 100.000 Zingel zingel Magyar bucó.jpg
Német bucó (Zingel streber) 100.000 Zingel streber.jpg
Petényi márna, (w:magyar márna) (Barbus meridionalis) 100.000 Barbus peloponnesius.jpg
Tiszai ingola (Eudontomyzon danford) 250.000 Eudontomyzon danfordi Tiszai ingola.jpg
Általános fogási tilalmak és méretkorlátozások
Az egyes halfajok fogását a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. CII. törvény szabályozza.
Ezektől egyes vízterületeken a vízgazdálkodó eltérhet. A horgászat előtt érdeklődjön a helyi szabályokról.
A linkek a Wikipédiában levő bővebb leírásokra mutatnak.
Halfaj neve Latin neve Tilalmi időszak Legkisebb kifogható méret naponta kifogható
Balin (Aspius aspius) március 1. - április 30. 40 cm 3 db
Compó (Tinca tinca) május 2. - június 15. 25 cm 3 db
Csuka (Esox lucius) február 15. - március 31. 40 cm 3 db
Európai harcsa (Silurus glanis) május 2. - június 15. 60 cm, tilalmi időben 100 cm 3 db
Fejes domolykó (Squalius cephalus) április 15. - május 31. 25 cm
Fogassüllő (Sander lucioperca) március 1. - április 30. 30 cm 3 db
Garda (Pelecus cultratus) április 15. - május 31. 20 cm
Jászkeszeg (Leuciscus idus) május 2. - június 15. 20 cm
Kecsege (Acipenser ruthenus) március 1. - május 31. megszűnt a tenyésztésük. -
Kősüllő (Sander volgensis) március 1. - június 30. 25 cm 3 db
Márna (Barbus barbus) május 2. - június 15. 40 cm 3 db
Paduc (Chondrostoma nasus) május 2. - június 15. 20 cm
Ponty (Cyprinus carpio) május 2. - június 15. 30 cm 3 db
Sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario) október 1. - december 31. 22 cm 3 db
Sügér (Perca fluviatilis) március 1. - április 30. minden méret fogható
Szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) május 2. - június 15. 20 cm