Címerhatározó/Szöcs címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó(Szöcs címer szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Szöcs, Szőts, Szeőts, Szücs, Szűcs, Szűts, Szeöch stb. családok címerével foglalkozik.


Zsujtay másként Gelley[szerkesztés]

Régi család, mely e megye Zsujta helységétől vette nevét, hol birtokos volt. A család a XVII. század folytán leszállt. Istvánnak a XVII. század közepe táján "Szücs" mellékneve volt, mely mesterségétől ragadt reá s harmadizig utódaira. A család a XVIII. század elején halt ki.[1]


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

Lásd még: Zsujtay címer, Gelley címer


Szöcs 1601[szerkesztés]

Oroszi András.JPG


Oroszi András 1601. április 3., Prága I. Rudolf nemesség elismerése és címer általa: fiai György, András, testvérei János, Mihály, Ferenc, valamint Rimaszombathy István és Szöcs (Szeoch) György R 319 Oroszy cs.

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[2]


kecskeméti Szőcs[szerkesztés]

Kecskeméti Szőcs Pál nevére hamisított armális, 1608

A Kecskeméti Szőcs (Szőts de Kecskemeth) Pál nevére hamisított nemességmegújító címereslevelet 1608. november 26-án Bécsben II. Mátyás adományozta. Az oklevélben szereplő személyek közül hamisítva van még a címerszerző apjának vezetékneve (Baranyai Szőcs), eredetileg is szerepelt viszont az anyja Gözey Dorottya, valamint anyjának a testvérei Tolnai Gözey (Gözey de Tholna) Jakab, Bertalan és Mátyás. Az igényes kivitelű nemeslevelet könyv alakban állították ki. A nemeslevelet először 1609. július 5-én Váradon, másodszor 1743. szeptember 18-án Váradolasziban Bihar vármegye közgyűlése hirdette ki.606 [606 MUO 90.]

A könyv alakban kiállított armális607 [607 Hártyakötésben, a lapok mérete: 280x305/címerfestmény: 205x160 mm.] – amelyet II. Mátyás és Lépes Bálint nyitrai püspök hitelesített – pecsétje mára elveszett, csak vörös-kék-fehér zsinórja maradt meg.

Arany keretben architektonikus fülke oszlopai előtt I. és II. Mátyás király páncélba öltözött alakja áll. Lent vörös-fehér kövezet, felette kék mezőben ovális babérkoszorú által övezett damaszkolt zöld kárpitra helyezve festették a címerpajzsot. Fent egymás mellett a Németrómai birodalom Aranygyapjas Rend jelvényével díszített pajzsa, Magyarország sávos kettőskeresztes címere, a hétszer vágott mező és a cseh oroszlán negyedelt pajzsán szívpajzsán Ausztria pólyás és Burgundia régi címere (hibásan kék helyett vörössel), Csehország címere, valamint hasított pajzsban Ausztria pólyás és Alsó-Ausztria címerképe kapott helyet. A címer körül felül két angyal, alul további két női alak látható, akik a címert övező babérkoszorút tartják. A szövegben részletesen leírt címer: „Álló katonai pajzs, vonallal középen kereszt alakban négy részre osztott, melynek felső jobb mezejében zöldellő babérkoszorú és reá sugarakat vető két arany csillag van helyezve, a pajzs alsó bal részében pedig zöldellő alapból háromhalmú kis hegy emelkedik, melynek kiemelkedőbb csúcsára királyi korona van helyezve, ebből háromágú liliom, a szélsők fehérek, a közbülső vörös színű, fölemelkedni látszik. A pajzs alsó vörös részén egészalakos arany griff, csőre nyitva, nyelve kinyújtva, kitárt szárnyakkal, hátsó, szétterpesztett lábaira támaszkodva, a pajzs bal oldala felé fordulva, felegyenesedve áll, és mellső balját kinyújtja, jobbjával meztelen kardját markolatánál megragadva tartja, másrészt a felső bal, hasonlóképp vörös színű pajzsmezőben, egészalakos vörhenyes oroszlán, saját hegyestőrével a grifféhez mindenben hasonló helyzetben, a mező jobb oldala felé fordulva, előlépve szemlélhető. … A pajzsra felül torna- vagy nyílt sisak támaszkodik királyi koronával díszítve, ebből két fekete sasszárny között középen, ezen égszínkékben sugárzó arany nap, azon pedig vörösben az előbbivel mindenben egyező zöldellő babérkoszorú vékony sávban elkülönítve, [köztük] fél vörhenyes oroszlán királyi koronával ékítve, szája nyitva, nyelve kinyújtva, és bal lábát támadón kinyújtva, jobbjában pedig meztelen kardját felemelve rázza és a pajzs jobb oldala felé fordulva látható. A sisak tetejéről vagy csúcsáról innen arany és égszínkék, onnan vörös és fehér sisaktakarók vagy szalagok omlanak alá, amelyek a pajzs széleire ráomlanak és a pajzsot könnyedén és különösen díszítik.”608 [608 „Scutum nimirum militare erectum, linea per medium in formam crucis ducta, quadri partium, in cuius superiori dextra coelestini coloris scuti area, viride sertum lauri, irradiantibus illud duabus aureis stellis, positum esse et inferiori vero sinistrae scuti partis campo, ex fundo trijugis viridi monticulus exsurgere, in cuius eminentiori jugo corona regia posita esse, atque ex illa ramusculi trium liliorum utrinque alborum, intermedio vero rubri colorum, assurgere conspiciuntur. In scuti vero inferiori rubra parte integer gryphus aureus, ore hianti, lingva exerta, expansis alis, posterioribus pedibus dispositis innixus, atque in sinistram scuti partem conversus erecte stare levoque anteriori pede protenso, dextro mucronem nudum capulotenus apprehensum tenere in superiori porro sinistra similiter rubri coloris scuti area, integer fulvus leo, cum mucrone suique dispositione grypho per omnia similis in dextrum scuti latus progredi conspiciuntur … Scuto super impositam galeam torneamentalem sive apertam regio diademate ornatam, ex quo inter duas nigras alas aquilinas, per medium, hinc coelestino, solem aurei coloris radiantem, illinc vero rubro coloribus priori per omnia conforme laureum sertum viride continentes lamines discriminatas, dimidius fulvus leo corona regia insignis, ore hianti, lingua exerta, ac levo pede ad rapiendum protenso dextro vero elevato mucronem nudum vibrans in dextrum scuti latus emergere visitur. A summitate vero sive cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc aurei et coelestini illinc autem rubri et albi colorum in scuti extremitates sese diffundentibus illudque apprime exornantibus.”]

Jelenleg sem az eredeti tulajdonosokról, sem a hamisítókról nincsenek információink. Az armális Schönherr listájában is szerepel, a hamisítás tényének említése nélkül.609 [609 Schönherr Gyula: Bihar vármegye levéltárában őrzött czímeres nemeslevelek. Turul, 1888. 4. 179.][3]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 116-117. (PhD értekezés) [4]


  • Külső hivatkozások:



Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Szücs másképpen Szikszai[szerkesztés]

Szücs másképpen Szikszai.JPG


Szücs másképpen Szikszai János 1630. május 26., Bécs II. Ferdinánd császár nemesség és címer általa: felesége Karody Ilona, gyermekei János, Pál, Borbála, Ilona, Anna, Zsuzsanna

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[5]



Rövidítések



belényesi Farkas másképpen Szűcs[szerkesztés]

Belényesi Farkas Rabagani alias Szűcs Péter címere

Belényesi Farkas.JPG


Belényesi Farkas másképpen Szűcs Péter 1647. március 29., Gyulafehérvár I. Rákóczi György nemesség és címer általa: felesége Kórodi Katalin, fia András

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[6]



Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Szűcs 1647[szerkesztés]

Fejér János.JPG


Fejér János 1647. április 9., Pozsony III. Ferdinánd nemesség és címer általa: sógora Szűcs Gergely, testvére Katalin, gyermekei János, Zsófia, Zsuzsanna, Katalin unokatestvére Lindvay István és felesége Lapis Erzsébet

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[7]



Rövidítések


Szőcs másképp Károlyi[szerkesztés]

Szőcs másképp Károlyi címer, 1647.png

III. Ferdinánd Szőcs, másképp Károlyi (Szeőcs alias Károlii) Pálnak, feleségének Erzsébetnek, fiának Pálnak 1647. április 29-én Pozsonyban nemességet és címert adományozott. Ugyanezen év szeptember 30-án az oklevelet Szécsényben ki is hirdették Nógrád vármegye közgyűlésén.* [* MUO 157. Régi jelzet: (hátoldalán fekete tintával) Debr. Acta Misc. 928???. 1647.]

A Szőcs armális* [* 630x660/90/120x115 mm.] hitelesítését III. Ferdinánd király, Szelepcsényi György veszprémi püspök és Orosy György végezte.

Fennmaradt a kissé sérült vörös függőpecsét, amit természetes színű viaszágyba foglaltak.

Fekete keretben architektonikus fülke látszik vörös oszlopokkal és kövezettel, barnás damaszkolt boltozattal, sarkaiban fent jobbra császári kétfejű sas, balra Magyarország címere látszik. A keretbe festett címert a szöveg így írja le: „Álló katonai pajzs, vörös színben, piramis forma csúcsával felfelé középen három részre osztja, melynek alját zöldellő mező foglalja el, ebben egész[alakos] oroszlán – szétterpesztett hátsó lábakkal, farka a magasba emelve, szája nyitva, vöröslő nyelve kinyújtva, mellső lábait támadásra emeli, – természetes színében ábrázolva, egyenesen állva, a pajzs jobb oldala felé fordulva látható. A jobb, égszínkék színű sarokban fél hold, a balban pedig csillag ragyog. A pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, egyszarvú lábait ugrásra emeli … [fején] középen szarv, … saját színében rajzolva, deréktól szépen díszíti. A sisak tetejéről vagy ormáról pedig innen és onnan sisaktakarók vagy foszlányok fehér és vörös színben a pajzs széleit körülfolyják, és a pajzsot illően díszítik.”* [* „Scutum videlicet militare erectum forma pyramidali rubicundi coloris, acuminatim assurgente per medium tripartito divisum, fundus eius viridi campo occupante in quo leo integer divaricatis posterioribus pedibus cauda sursum elevata, ore hianti, linguaque exerta rubicunda anterioribus ad rapiendum protensis pedibus naturali colore effigiatus erecte stare ac in dextram scuti partem conversus esse cernitur. In dextro caelestini coloris luna hamispherio sinistro vero stella collucentibus angulis. Scuto imcumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam, regio diademate, unicornem pedibus ad saltum protenso …cornuque in medio … naturali colore delineatum, umbilicotenus proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae, hinc atque illinc laciniis seu lemniscis albis et rubicundis, in …[scuti] extremitates, sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus”]

Az armálist Herpay Gábor már ismerte, de a család történetéről ő sem tájékoztat.* [* Herpay Gábor: Debrecen Szab. Kir. Város Levéltára Diplomagyűjteményének regesztái. Debrecen, 1916. 8. sz., u.ő: Nemes családok Debrecenben. 71.][8]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 84-85. (PhD értekezés) [9]


  • Külső hivatkozások:

nagyalmási Szeőts alias Hunyadi[szerkesztés]

Szeőts alias Hunyadi de Nagy Almás 1652.jpg

Familiae Szeőts alias Hunyadi de Nagy Almás Scutum a principe Georgio Rákóczy 15-a Decembris 1652. elargitum. Igen kicsike czimerkép, [Ábránk a czimert eredeti nagyságban ábrázolja.*] a minőket csak erdélyi czimer-leveleken találunk. (73X73 mm.) Zölddel keretelt rózsaszinű lapon van a czimer; kék paizson födetlen fejű, szakálas és bajuszos, vörös kabátos, lila nadrágos és sárga csizmás férfi, jobbjában pallost tartva, a melyre török fő van szúrva. A paizson zárt sisak van, üres koronával; takaró vörös-ezüst és kék-arany.

Ezzel kimeritettük a Kutschersfeld-féle czimerkönyv anyagát, a mely nem nagy terjedelme daczára is, bőséges heraldikai forrásnak bizonyult. VARJÚ ELEMÉR.[10]

  • Irodalom:

Turul, 1902/1.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


dési Szegedi Szőcs[szerkesztés]

Szolnok-Doboka:

Deésen, 1656 november 9-én Deesi Szegedi Szőcs György a fejedelemnek itt levő ajtónállója nemeslevelét kihirdették.

  • Irodalom:

Szolnok-Dobokamegye monographiája, szerk. Tagányi Károly, Réthy László és Pokoly József. VII. Dés, 1905. 397.[11]


  • Külső hivatkozások:


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


baracskai Szüts[szerkesztés]

Baracskai Szűts.jpg

"A számos magyar- és erdélyországi nemes Szűcs nevű család közül az egyik legkiemelkedőbb (tagjai a vármegyei közéletben töltöttek be meghatározó szerepet) és legmódosabb köznemesi famíliák egyike a Fejér vármegyei Baracska településről írta előnevét. Címeres nemeslevelüket I. Lipót uralkodótól 1660-ban nyerték. A Zala vármegye által kiadott nemesi bizonyságlevelet a Fejér vármegyében Velencén, Kápolnásnyéken és Baracskán birtokos György és Gergely fivérek részére 1753-ban hirdették ki. Szűts Lajos 1826-ban Fejér vármegye főszolgabírája, 1832-ben első alispánja, utóbb az 1832-1836. évi ún. reformországgyűlésen követe volt. A család címere kerektalpú címerpajzs vörös mezejében - a címerpajzs mértani derekáig érő - kék süvegezés (vörössel ékre harmadolt kék címerpajzs): a vörös mezőben zöld hármas halmon arany gabonakéve, a jobb oldali süvegben kék karimával díszített lebegő, arany sugarakkal sugárzó arany napkorong, bal oldalon jobbra forduló lebegő, alvó arany hold. A zárt címersisak háromágú aranykoronáján zöld rozs és zöld gabona között könyökben behajlított, jobbra forduló, vörös mentés férfikar kétfürtű és kétlevelű szőlőgerezdet tart. A címertakarók jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös színűek. (Fejér vármegye múlt század eleji monográfusa, Károly János szerint arany-vörös és ezüst-kék.)"

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[12]



Rövidítések



udvarhelyi Szőcs[szerkesztés]

Udvarhelyi Szőcs.JPG


Udvarhelyi Szőcs másképpen Orbán János 1663. január 30., Segesvár Apafi Mihály nemesség és címer általa: fiai János, István

F 21 Armales S nr. 61

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/3094

[13]



Baghy alias Szücs[szerkesztés]

Kempelen:

Baghy (alias Szücs).
Czímeres nemeslevele kelt 1669. febr. 28. B. György. Kihirdette 1725. Abaujmegye. Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abaujmegyében Ferencz vétetett fel a kétségtelen nemesek közé. A családból János, kecskeméti lakos 1777. Abaujmegye nemesi bizonyitványa alapján Pestmegyében kihirdettetik. – Vö. Csoma 657.; Kősz. 18.

A család címere a Címerhatározóban még nem szerepel.

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet[14]

  • Külső hivatkozások:



Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


nagyernyei Szőcs[szerkesztés]

Nagyernyei Szőcs.JPG

Nagyernyei Szőcs György 1675. március 30., Fogaras Apafi Mihály címer általa: felesége Péterfi Katalin, gyermekei István, Erzsébet, Anna, Judit

F 141 Cista dipl. ad 2078/1804

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[15]



Rövidítések



Szűcs 1689[szerkesztés]

I. Lipót magyar királycímeres nemesi levele Szűcs Andrásnak Bécs, 1689. április 14.

Szűcs András címere, 1689.jpg

Szűcs András címere, 1689

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:




Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Szűcs 1697[szerkesztés]

Szűcs Péter.JPG

Szűcs Péter 1697. február 1., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Kaszás Katalin, gyermekei Mihály, Péter, János, György, Judit, Katalin

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[16]



Rövidítések



Szűcs 1701[szerkesztés]

I. Lipót magyar király címeres nemesi levele Szűcs Bazilnak Ebersdorf, 1701. szeptember 9.

Szűcs Bazil címere, 1701.jpg

  • Irodalom:




A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:




Rövidítések



kézdivásárhelyi Szőts[szerkesztés]

Kézdivásárhelyi Szőts.JPG


Kézdivásárhelyi Szőts István 1721. május 20., Bécs III. Károly nemesség, címer és előnév általa: felesége Hankó Erzsébet, gyermekei Kristóf, Klára, Krisztina

F 7 Armales No. 47

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[17]

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Szöts 1833[szerkesztés]

Szöts Mihály halotti címere, 1833
  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[18]




Szöcs 1601[szerkesztés]

Barácsy másképpen Rimaszombathy.JPG

Oroszi András 1601. április 3., Prága I. Rudolf nemesség elismerése és címer általa: fiai György, András, testvérei János, Mihály, Ferenc, valamint Rimaszombathy István és Szöcs (Szeoch) György R 319 Oroszy cs.

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[19]


Szücs másképpen Szikszai[szerkesztés]

Szücs másképpen Szikszai.JPG

Szücs másképpen Szikszai János 1630. május 26., Bécs II. Ferdinánd császár nemesség és címer általa: felesége Karody Ilona, gyermekei János, Pál, Borbála, Ilona, Anna, Zsuzsanna

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[20]


Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


belényesi Farkas másképpen Szűcs[szerkesztés]

Belényesi Farkas.JPG

Belényesi Farkas másképpen Szűcs Péter 1647. március 29., Gyulafehérvár I. Rákóczi György nemesség és címer általa: felesége Kórodi Katalin, fia András

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[21]


Rövidítések


Szűcs 1647[szerkesztés]

Fejér János.JPG

Fejér János 1647. április 9., Pozsony III. Ferdinánd nemesség és címer általa: sógora Szűcs Gergely, testvére Katalin, gyermekei János, Zsófia, Zsuzsanna, Katalin unokatestvére Lindvay István és felesége Lapis Erzsébet

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[22]


Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


baracskai Szüts[szerkesztés]

Baracskai Szűts.jpg

"A számos magyar- és erdélyországi nemes Szűcs nevű család közül az egyik legkiemelkedőbb (tagjai a vármegyei közéletben töltöttek be meghatározó szerepet) és legmódosabb köznemesi famíliák egyike a Fejér vármegyei Baracska településről írta előnevét. Címeres nemeslevelüket I. Lipót uralkodótól 1660-ban nyerték. A Zala vármegye által kiadott nemesi bizonyságlevelet a Fejér vármegyében Velencén, Kápolnásnyéken és Baracskán birtokos György és Gergely fivérek részére 1753-ban hirdették ki. Szűts Lajos 1826-ban Fejér vármegye főszolgabírája, 1832-ben első alispánja, utóbb az 1832-1836. évi ún. reformországgyűlésen követe volt. A család címere kerektalpú címerpajzs vörös mezejében - a címerpajzs mértani derekáig érő - kék süvegezés (vörössel ékre harmadolt kék címerpajzs): a vörös mezőben zöld hármas halmon arany gabonakéve, a jobb oldali süvegben kék karimával díszített lebegő, arany sugarakkal sugárzó arany napkorong, bal oldalon jobbra forduló lebegő, alvó arany hold. A zárt címersisak háromágú aranykoronáján zöld rozs és zöld gabona között könyökben behajlított, jobbra forduló, vörös mentés férfikar kétfürtű és kétlevelű szőlőgerezdet tart. A címertakarók jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös színűek. (Fejér vármegye múlt század eleji monográfusa, Károly János szerint arany-vörös és ezüst-kék.)"

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[23]


Rövidítések


udvarhelyi Szőcs[szerkesztés]

Udvarhelyi Szőcs.JPG

Udvarhelyi Szőcs másképpen Orbán János 1663. január 30., Segesvár Apafi Mihály nemesség és címer általa: fiai János, István

F 21 Armales S nr. 61

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[24]


Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs



nagyernyei Szőcs[szerkesztés]

Nagyernyei Szőcs.JPG

Nagyernyei Szőcs György 1675. március 30., Fogaras Apafi Mihály címer általa: felesége Péterfi Katalin, gyermekei István, Erzsébet, Anna, Judit

F 141 Cista dipl. ad 2078/1804

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[25]


Rövidítések



Szűcs 1697[szerkesztés]

Szűcs Péter.JPG

Szűcs Péter 1697. február 1., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Kaszás Katalin, gyermekei Mihály, Péter, János, György, Judit, Katalin

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[26]


Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs



kézdivásárhelyi Szőts[szerkesztés]

Kézdivásárhelyi Szőts.JPG

Kézdivásárhelyi Szőts István 1721. május 20., Bécs III. Károly nemesség, címer és előnév általa: felesége Hankó Erzsébet, gyermekei Kristóf, Klára, Krisztina

F 7 Armales No. 47

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[27]


Szöts 1833[szerkesztés]

Szöts Mihály halotti címere, 1833
  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[28]


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs