Címerhatározó/Gözey címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Gözey család címerével foglalkozik.
tolnai Gözey
[szerkesztés]
A Kecskeméti Szőcs (Szőts de Kecskemeth) Pál nevére hamisított nemességmegújító címereslevelet 1608. november 26-án Bécsben II. Mátyás adományozta. Az oklevélben szereplő személyek közül hamisítva van még a címerszerző apjának vezetékneve (Baranyai Szőcs), eredetileg is szerepelt viszont az anyja Gözey Dorottya, valamint anyjának a testvérei Tolnai Gözey (Gözey de Tholna) Jakab, Bertalan és Mátyás. Az igényes kivitelű nemeslevelet könyv alakban állították ki. A nemeslevelet először 1609. július 5-én Váradon, másodszor 1743. szeptember 18-án Váradolasziban Bihar vármegye közgyűlése hirdette ki.606 [606 MUO 90.]
A könyv alakban kiállított armális607 [607 Hártyakötésben, a lapok mérete: 280x305/címerfestmény: 205x160 mm.] – amelyet II. Mátyás és Lépes Bálint nyitrai püspök hitelesített – pecsétje mára elveszett, csak vörös-kék-fehér zsinórja maradt meg.
Arany keretben architektonikus fülke oszlopai előtt I. és II. Mátyás király páncélba öltözött alakja áll. Lent vörös-fehér kövezet, felette kék mezőben ovális babérkoszorú által övezett damaszkolt zöld kárpitra helyezve festették a címerpajzsot. Fent egymás mellett a Németrómai birodalom Aranygyapjas Rend jelvényével díszített pajzsa, Magyarország sávos kettőskeresztes címere, a hétszer vágott mező és a cseh oroszlán negyedelt pajzsán szívpajzsán Ausztria pólyás és Burgundia régi címere (hibásan kék helyett vörössel), Csehország címere, valamint hasított pajzsban Ausztria pólyás és Alsó-Ausztria címerképe kapott helyet. A címer körül felül két angyal, alul további két női alak látható, akik a címert övező babérkoszorút tartják. A szövegben részletesen leírt címer: „Álló katonai pajzs, vonallal középen kereszt alakban négy részre osztott, melynek felső jobb mezejében zöldellő babérkoszorú és reá sugarakat vető két arany csillag van helyezve, a pajzs alsó bal részében pedig zöldellő alapból háromhalmú kis hegy emelkedik, melynek kiemelkedőbb csúcsára királyi korona van helyezve, ebből háromágú liliom, a szélsők fehérek, a közbülső vörös színű, fölemelkedni látszik. A pajzs alsó vörös részén egészalakos arany griff, csőre nyitva, nyelve kinyújtva, kitárt szárnyakkal, hátsó, szétterpesztett lábaira támaszkodva, a pajzs bal oldala felé fordulva, felegyenesedve áll, és mellső balját kinyújtja, jobbjával meztelen kardját markolatánál megragadva tartja, másrészt a felső bal, hasonlóképp vörös színű pajzsmezőben, egészalakos vörhenyes oroszlán, saját hegyestőrével a grifféhez mindenben hasonló helyzetben, a mező jobb oldala felé fordulva, előlépve szemlélhető. … A pajzsra felül torna- vagy nyílt sisak támaszkodik királyi koronával díszítve, ebből két fekete sasszárny között középen, ezen égszínkékben sugárzó arany nap, azon pedig vörösben az előbbivel mindenben egyező zöldellő babérkoszorú vékony sávban elkülönítve, [köztük] fél vörhenyes oroszlán királyi koronával ékítve, szája nyitva, nyelve kinyújtva, és bal lábát támadón kinyújtva, jobbjában pedig meztelen kardját felemelve rázza és a pajzs jobb oldala felé fordulva látható. A sisak tetejéről vagy csúcsáról innen arany és égszínkék, onnan vörös és fehér sisaktakarók vagy szalagok omlanak alá, amelyek a pajzs széleire ráomlanak és a pajzsot könnyedén és különösen díszítik.”608 [608 „Scutum nimirum militare erectum, linea per medium in formam crucis ducta, quadri partium, in cuius superiori dextra coelestini coloris scuti area, viride sertum lauri, irradiantibus illud duabus aureis stellis, positum esse et inferiori vero sinistrae scuti partis campo, ex fundo trijugis viridi monticulus exsurgere, in cuius eminentiori jugo corona regia posita esse, atque ex illa ramusculi trium liliorum utrinque alborum, intermedio vero rubri colorum, assurgere conspiciuntur. In scuti vero inferiori rubra parte integer gryphus aureus, ore hianti, lingva exerta, expansis alis, posterioribus pedibus dispositis innixus, atque in sinistram scuti partem conversus erecte stare levoque anteriori pede protenso, dextro mucronem nudum capulotenus apprehensum tenere in superiori porro sinistra similiter rubri coloris scuti area, integer fulvus leo, cum mucrone suique dispositione grypho per omnia similis in dextrum scuti latus progredi conspiciuntur … Scuto super impositam galeam torneamentalem sive apertam regio diademate ornatam, ex quo inter duas nigras alas aquilinas, per medium, hinc coelestino, solem aurei coloris radiantem, illinc vero rubro coloribus priori per omnia conforme laureum sertum viride continentes lamines discriminatas, dimidius fulvus leo corona regia insignis, ore hianti, lingua exerta, ac levo pede ad rapiendum protenso dextro vero elevato mucronem nudum vibrans in dextrum scuti latus emergere visitur. A summitate vero sive cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc aurei et coelestini illinc autem rubri et albi colorum in scuti extremitates sese diffundentibus illudque apprime exornantibus.”]
Jelenleg sem az eredeti tulajdonosokról, sem a hamisítókról nincsenek információink. Az armális Schönherr listájában is szerepel, a hamisítás tényének említése nélkül.609 [609 Schönherr Gyula: Bihar vármegye levéltárában őrzött czímeres nemeslevelek. Turul, 1888. 4. 179.][1]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 116-117. (PhD értekezés) [2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: