Címerhatározó/Sárosi címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Sárosi, Sárosy családok címerével foglalkozik.


sárosi Saárossy-Kapeller[szerkesztés]

Kempelen:

Saárossy-Kapeller (sárosi).
Régi karinthiai, illetőleg tiroli család, mely attól a Kapeller Ulrich Berchtoldtól származik, aki Dürnkrut és Drösing között a marchfeldi ütközetben 1278. habsburgi Rudolf javára segitette eldönteni azt a csatát, mely cseh Ottokár király életébe került. A „Reinkronik” emlegeti Kapeller Ulrich hőstetteit (l. Aelschker „Geschichte von Kärnthen”, I. Band. Pag. 388. A marchfeldi ütközet leirását: Pag. 420. Ulrich von Kapeller Feldhauptmann, Herzog Albrecht von Österreich u. Steiermark. A. Weis: Archiwar von Kärnthen. Kärnthens Adel bis z. Jahre 1300.).

Ezen Imst kerületi miemingeni birtokos család egyik ága a XVI. században szakadt Magyarországba. I. Ferdinánd 1553., akkor még csak magyar király, nevezte ki kiváló hadvezérét és bizalmas hivét: Kapeller Conrádot Sáros vár kapitányává és parancsnokává, mely állásban 1567-ig volt és a „zu Füssen” előnevet viselte. (Füssen tiroli helység, ma város és Bajorországhoz tartozik.) Sáros vár akkor nagyjelentőségü erősség volt s mint végvár az ellenkirálylyal szemben nagy fontossággal birt. Kapeller Conrád közvetlenül levelez a királylyal l. közös pénzügyi levéltár: Hungarica 14.338, 14.386 és 18.452 fasc.), aki több izben hangsulyozta, hogy mennyire becses neki és magyar koronájára nézve ez a „Schloss Scharus” és, hogy azt éjjel-nappal gondosan őrizze. A várat Kapeller Conrád épitgeti ki teljesen és teszi hatalmas erősséggé. 1554. évi julius 15-én ad ki Ferdinánd király részére egy „Instructió”-t, melynek értelmében az ő hű és kedves Kapeller Conrádja a „scharusi” főkapitányságot kezelje. „Instruction für Conrad von Kapeller über die Verwaltung der Haubtmannschaft zu Scharusch, 1554. jul. 15.” – „Instruction folgermassen unser getreuer lieber Conrad von Kapeller, unser Haubtmann auf Scharus dieselbe Haubtmannschaft Handen Und verrichten solle” (l. cs. és kir. közös pénzügyi levéltár: Hungarica 14.388. fasc.).

Kapeller Conrádnak, mint Sáros vára parancsnokló kapitányának összes többi levelezései eredetiben vannak megőrizve a cs. és kir. közös pénzügyi levéltárban a már emlitett fasciculusokon kivül a 18.452. sz. fasciculusban.

A nemzetség Tirolban és Karinthiában maradt ága részére VI. Károly császár 1726. julius hó 1. kelt diplomájával megerősiti a család régi nemességét és czimerét, melyet már a dürnkruti Kapeller Ulrich s azóta a család jelenleg is visel és adományozza neki az „oster és gatterfeldeni” előnevet, mig a magyar ág – Conrád utódai – rövidebb és hosszabb időkre terjedő megszakitásokkal többnyire a felvidéken, nevezetesen Sáros vármegyében maradt s teljesen elmagyarosodva, 1874. kapja a magyar nemességet és felveszi a jeles sárosvári kapitány, de más rokoni kötelékek alapján és királyi adománynyal a sárosi előnevet és a „Saárossy” nevet.

Leszármazás:
Konrád 1510–1567. Sáros vár parancsnokló kapitánya. Felesége nemes Perlin Margit. Ferencz 1699–1772., felesége nagysárosi Saárossy Mária; fia Ferencz 1730–1793., felesége Lehotzky Teréz 1735–1796.; fia Ferencz 1758–1819., felesége ötvenesi Lovász Ilona 1760–1814.; fia Ferencz 1784–1835., cs. k. kapitány, ki a wagrami véres ütközetben az ellenséggel szemben elkövetett, bár igen értékes, de végzetes bravurnál veszitette el a harctéren jobblábát. Az ütközetben résztvett összes tisztikar állit ki ez alkalomból részére a vakmerőségig menő vitézsége elismeréseül és megörökitéseül egy igen érdekes oklevelet, melyet a család jelenleg is hűen őriz. Felesége szentmiklósi Nikolássy Erzsébet 1791–1868.; gyermekei: Antal 1816–1850., Ferencz a haza körül szerzett kiváló érdemeiért kapja 1874. a magyar nemességet és veszi fel, mint fentebb emlitve volt, a sárosi előnevet és neve mellé a Saárossy nevet (l. leszármazási táblát) és Josefin († 1889.), férje budafalvi Vermes Lajos.

Czímer:
hasitott, balfelében vágott paizs; a jobboldali kék mezőben zöld hármas halmon balrafordult, kivont kardot tartó arany griff; a baloldali felső vörös mezőben mellső lábaiban kelyhet tartó, jobbrafordult kétfarku álló oroszlán; az alsó mező jobbharántvonallal vágva, a felső arany mezőben vörös csillag, az alsó vörös mezőben arany csillag; sisakdísz: növekvő kétfarku arany oroszlán görbe karddal; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

Vö. MNA. 116–7.; Mel. 61.; rcsk.

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[1]

  • Külső hivatkozások:



kissárosi Sárosi[szerkesztés]

Kempelen:

Sárosi (kissárosi).
Leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Siebmacher:

Sárossy de Kis-Sáros.
Wappen: Aus dem obern Schildesrande nach abwärts ragend ein Arm, dessen Faust einen Krummsäbel mit Parirstange, durch den Hals eines Löwen zu stossen scheint.

Aus Kis-Sáros im Küküllöer Ctte, Siebenbürgen, stammendes Adelsgeschlecht.

Ein Vorfahre dürfte jener Ladislaus Sárossy gewesen seink, welcher 1447 als Ablegat des Zaránder Ctts in Buda urk. auftritt.

Johann Sárossy (1691–1696), war Deputierter des Küküllöer Ctts.

Dieses Geschlecht soll zu Ende des vorigen Jahrhundertes erloschen sein. Ist warscheinlich mit dem obigen Geschlechte einer Abstammung.

(Siegel d. d. 1700 mit Init. des Johann Sárossy von Kis-Sáros. – Kovachich, Vestigia Comitiorum. 268. – Fábián, Arad vár megys. 31, 33, 34, 36, 38. – N. J. X. 73–74).

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[2]

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Ungarn[3]

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Siebenbürgen.[4]

  • Külső hivatkozások:



Sárosy alias Literáti[szerkesztés]

Kempelen:

Sárosy (alias Literáti).
Czímeres levele kelt 1570. nov. 23. – A család nemességvitató pör utján Szepesmegyében igazolta nemességét. – Vö. Förster V-37. (gen.)

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[5]

  • Külső hivatkozások:



kissárosi Sárosi alias Barabás[szerkesztés]

Kissárosi Sárosi alias Barabás címeres levél, 1617
Bethlen Gábor pecsétje

MNL OL:

MNL-OL-R 64, 1.-196.[6] és 2.-174.[7]

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, Gyulafehérvár, 1617. 5. 10., címer, erdélyi nemesség megújítása, házmentesség kissárosi Sárosi alias Barabás György, az erdélyi nagyobb kancellária írnoka és jegyzője, valamint általa a fivérei: kissárosi Sárosi alias Barabás Mihály, István és János, továbbá az anyja: Csapay Anna, valamint az atyafia: Bánffi Mihály részére. Kihirdetése: erdélyi országgyűlés, Gyulafehérvár, 1617. 5. 22.

Megjegyzés: A kissárosi Sárosi alias Barabás család nemességét megújítja, Bánffi Mihálynak pedig új nemességet adományoz. Nemességüket Báthori Gábortól nyerték. Az adómentesített telek/ház helye: Kissáros, Küküllő vm., ma Sáros része. A manumissio kiadója: medeséri Nagy György és - besenyői Pósa András, Bánffi Mihály földesurai.

Címerleírás: Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo sive area tres arduae rupes enatae, super quarum eminentiori columba quaedam candida alis compositis stare, ac in ore calamum scriptorium tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium, gemmis et unionibus exornatum. Ex cono vero galeae taeniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant. - Nincs címerfestmény - - - nincs megfestve
Narratio formuláris.

Kempelen:

Sárosi (alias Barabás, kissárosi).
Czímeres levelet Bethlen Gábortól 1617. máj. 10. S. György nyert. – Vö. Sándor I-67–8.; Gf. II-73.; Siebm. 563.; erd. 215.; NI. X-73–4.

Siebmacher:

Sárosi aliter Kis-Sárosi.
Wappen: In B. auf Dreifels w. Taube, im Schnabel Schreibfeder haltend. – Kleinod: Keines verliehen. – Decken: Ohne Farbenangabe.

Adels- u. Wappenbrief von Gabriel Bethlen d. d. Gyulafejérvár 10. Mai 1617 für Sárosi György deák (Literati) aliter Barabas Kis-Sárosi als Haupterwerber und Ehefrau Anna und Brüder: Barabas, Stephan, Michael und Johann.

Aus diesem Geschlechte stammte warscheinlich Ladislaus Sárosi, Ablegat des Zaránder Comitates am Reichstage zu Ofen 1447, und Johann, welcher unter Franz Rákóczi II. diente und um denselben grosse Verdienste sich erworben hat. Erloschen im XVIII. Jahrhundert.

(Sammlung des Majoren von Csergheö).

  • Irodalom:

Kiadás Áldásy III. No. 171.

Nyulásziné No. 478

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[8]

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Siebenbürgen.[9]

  • Külső hivatkozások:



Sárosi 1619[szerkesztés]

1619. május 7. Gyulafehérvár.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Sárosi János Deáknak nemeslevelet és czimert adományoz.

"Scutum videlicet triangulare viridis coloris in cuius campo, sive area, quaedam columba candida, alis expansis volanti similis, in ore ramum olivae ferre conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium, gemmis et unionibus exornatum; ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant."

A czímerszerző érdemeiről az oklevél így szól: "fidelitate et fidelibus servitiis Nobilis Joannis Litterati Sárosi,[1] Scribae ac Jurati Notarii Sedis nostrae Jurdiciariae, quae ipse a primis adolescentiae suae annis, spretis vitiorum illecebris, quibus pluremque iuventus corrumpi consvevit, honestissimarum artium liberalium disciplinae se addicendo, earumque tirocinio completo, in minorem Cancellariam nostram se conferendo, ibique iuxta possibilitatis suae exigentiam, omne studium, operam et diligentiam nobis, ac huic regno nostro Transsilvaniae, in conscribendis variorum generum epistolis fideliter, summaque cum animi sui dexteritate exhibuit et impendit etc."

Kihirdette Kisegrestői Angyalos János erd. ítálőmester a gyulafehérvári országgyűlésen, 1619. május 18.

Az erd. kir. Tábla ítélőmesterének 1764. évi hiteles kiadványából. H. m. n. o.

[1] I. Rákóczy György alatt kiváló szerepet vitt, fiscalis director; a Pókai Sárosiak őse. V. ö. K. M. XXXIV. 338.

Magyarországi Unitárius Egyház, 1-2. l. http://www.unitar.hu/Tudastar/1899/Unitarius-egyhaztorteneti-adatok-1619-1866/1-18.pdf

Kempelen:

Sárossi.
Czímeres levelet Bethlen Gábortól 1619. máj. 7. S. János nyert. (Ered. a ref. coll. könyvt. Kolozsvár.) – Vö. Sándor I-73.

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[10]


  • Külső hivatkozások:

Sárossy 1637[szerkesztés]

Kempelen:

Sárossy.
Czímeres levele kelt 1637. máj. 3. (Csoma 663.)

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[11]

  • Külső hivatkozások:



Sárossi 1649[szerkesztés]

Kempelen:

Sárossi.
Czímeres levelet II. Rákóczy Gy.-től 1649. máj. 29. S. János nyert. – Vö. Sándor II-701.

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[12]

  • Külső hivatkozások:



szászvárosi Sárosy[szerkesztés]

Kempelen:

Sárosy (szászvárosi).
Czímeres levele kelt 1650. márcz. 20. Gyfv. LR. XXV-64.) – Vö. Siebm. erd. 283.

Siebmacher:

Sárosi de Szász-Sáros.
Wappen: In B. Mann geharnischt, in der Rechten Lanze, in der Linken Krummsäbel haltend. – Kleinod: Keines verliehen. – Decken: Ohne Farbenangabe.

Adels- u. Wappenbrief v. Georg Rákóczi II. d. d. Gyulafejérvár 20. März 1650 für Johann Sárosi.

(R. A. Budapest – Gyfv. L. R. XXV).

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[13]

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Siebenbürgen.[14]

  • Külső hivatkozások:



Sárossy 1651[szerkesztés]

Kempelen:

Sárossy.
Czímeres levele kelt 1651. febr. 11. (OL.: 1583-1906.)

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[15]

  • Külső hivatkozások:



Sárosi alias Szücs[szerkesztés]

Kempelen:

Sárosi (alias Szücs).
Czímeres levele kelt 1679. ápr. 18. (OL.) – Vö. Siebm. erd. 283.

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[16]

  • Külső hivatkozások:



nagysárosi Sárossy[szerkesztés]

Kempelen:

Sárossy (nagysárosi).
Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. NI. X-72.; Tóth I-421–2.; Kősz. 327.; Siebm. 563.

Siebmacher:

Sárossy, II. V. Nagy-Sáros.
Wappen: In B. je aus einem Dreiberge ragend eine bestengelte, beblätterte Rose, darüber, in d. beiden Schildesoberecken, je ein sechsstraliger Stern. – Kleinod: Gekrönter Mann, in d. gesenkten Rechten drei gekreuzte Pfeile, in d. Linken einen Speer haltend.

Aus d. Sároser Ctte stammendes Adelsgeschlecht, welches einstmals auch im Besitze v. Enyiczke gestanden war.

Martin Sárossy, (ob zu d. Vorstehenden gehörig, ist mir unbekannt), wurde am 22. März 1687 auf Befehl des Generals Caraffa, zu Eperjes geköpft; Sebastian Sárossy, erscheint 1682 als Schlosspräfect v. Munkács.

(Siegel d. d. Sáros, 1699 mit Init. des Sebestian Sárossy de Sáros. – Lehóczky T., Beregvm. Monogr. – N. J. X. 72 – 73).

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[17]

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Ungarn[18]

  • Külső hivatkozások:



Sárossy 1722[szerkesztés]

Kempelen:

Sárossy.
A czímeres levelet 1722. decz. 5. S. Mátyás (Szatmárm.) nyerte. (LR. XXXIV-121.) – Vö. NI. X-72.; Gorzó 106.; Siebm. 563.

Siebmacher:

Sárossy, III.
Wappen: In B. aus einem aus gr. Boden sich erhebenden gr. belaubten Baum wachsend ein geharn. Mann mit Eisenhelm sammt r. Straussenfedern, in d. Rechten einen geflitschen Pfeil schräglinksgerichtet, mit d. Linken einen Holzköcher haltend. – Kleinod: Kranich, im Schnabel eine sich scheinbar krümmende Schlange, in d. erhobenen Rechten einen Palmzweig haltend. – Decken: #g.

Adels- u. Wappenbrief v. König Karl III., d. d. 1722 für Michael Sárosi.

(Coll. Herald. Nr. 347).

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[19]

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Ungarn[20]

  • Külső hivatkozások:



magyarsárosi Sárosi[szerkesztés]

Kempelen:

Sárosi (magyarsárosi).
Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[21]

  • Külső hivatkozások:



nagyernyei Sárossy[szerkesztés]

Kempelen:

Sárossy (nagyernyei).
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 116.

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[22]

  • Külső hivatkozások:



péterfalusi Sárossy[szerkesztés]

Kempelen:

Sárosy (péterfalusi).
Gömörmegyében élt család. – Vö. Forgon II-230.

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[23]

  • Külső hivatkozások:



pókai Sárosy[szerkesztés]

Kempelen:

Sárosy (pókai).
Czímerpecsét és leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. – Vö. NI. X-74.; Pálmay: M.-Torda 113.; Gf. VI-144–7.

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[24]

  • Külső hivatkozások:



szentlászlói Sárosi[szerkesztés]

Kempelen:

Sárosi (szentlászlói).
Leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[25]

  • Külső hivatkozások:



Sárosy alias Fogarassy[szerkesztés]

Kempelen:

Sárosy (alias Fogarassy).
Békésmegyében élt család. – Vö. Békésm. tört. III-248.

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[26]

  • Külső hivatkozások:



Sárossy-családbeliek[szerkesztés]

Kempelen:

Sárossy-családbeliek.
Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abaujmegyében Mátyás; Biharmegyében Ádám; Sárosmegyében Tamás fiai, Imre, Pál, Sebestyén, István, András; Sopronmegyében András, Sándor, Pál; Szatmármegyében János; Ugocsamegyében János, Ferencz igazoltattak. – György nemessége Zemplénmegyéből 1793. decz. 23. legf. helyen igazoltatott. (LR. LVII-537.) – Vö. NI. X-72–3.; Márki II-705.; Mel. 61.; Zemplénm. monogr. 539.

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet[27]

  • Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs