Állatok/Nagy apollólepke
< Állatok
(Parnassius apollo szócikkből átirányítva)Állatok
Nagy apollólepke
Nagy apollólepke
- (Parnassius apollo, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Védett rovar! - Eszmei értéke:10 000,- Ft. (2016.)
- A Nagy apollólepke a rovarok osztályában a bogarak rendjébe, azon belül a valódi lepkék alrendjébe és a Pillangófélék családjába tartozó faj.
Elterjedése
- Az apolló-lepke Európában és Ázsiában él 2200 méteres tengerszint feletti magasságig. Elterjedési területe Spanyolországtól Oroszország közepéig húzódik. Nyugat-Európában igen ritka.
- A lepke szárnyfesztávolsága 5-7 centiméter. Két pár szárnya van, amelyek részben fedik egymást. Feketén vagy szürkén pettyezett, tört fehér szárnyain feltűnő, vörös „szemfoltok” találhatók, amelyeknek a közepe néha sárga. A szárny széle áttetsző. A kis fejen két nagy összetett szem és két hosszú, megvastagodott végű csáp található; utóbbiak szagló- és tapintószervként szolgálnak. A test középső részén találhatók a szárnyak és a szürke vagy krémszínű szőrrel borított lábak. Potrohát sűrű szőr borítja, 11 szelvényre tagolódik, ezekben vannak az emésztő- és szaporodószervek. Három pár lába, a torhoz kapcsolódik, viszonylag rövid és vékony lába van.
- Az apolló-lepke magashegyi völgyekben és középhegységekben egyaránt előfordul, de csak szigetszerű foltokban, főleg meszes talajokon. Leginkább a sziklakibúvásos hegyi kaszálóréteket kedveli. A peteburokból tavasszal kikelő hernyók elsősorban különféle varjúháj (Sedum), ritkábban kövirózsa (Sempervivum) fajok leveleivel táplálkoznak. 1-2 hónap intenzív táplálkozás után főleg kövek vagy mohák alatt bebábozódnak. Báb állapotban körülbelül 1-2 hónapot töltenek, ezt követően kelnek ki az imágók (kifejlett lepkék). Az apolló-lepke egynemzedékes (univoltin), vagyis évente csupán egy teljes generációja fejlődik ki.
- Az imágók az élőhely tengerszint feletti magasságától és a földrajzi szélességtől, valamint az időjárástól függően május és szeptember között repülnek, de a rajzás mindenütt csupán egy-két hónapig tart. Az imágók élettartama néhány hét, fontos táplálékforrást jelent számukra a különböző virágok (pl. bogáncsformák, imolák) által termelt nektár.
Szaporodása
- A párzási időszak nagyjából egybeesik a repülési idővel, bár a rajzás elején főleg hímek alkotják a populációt (protandria), a vége felé pedig mindinkább a nőstények kerülnek túlsúlyba. Párzás után a hímek egy erényövet (sphragis) helyeznek el a nőstényen, mellyel eltakarják annak párzónyílását és feltehetően megakadályozzák, hogy a nőstény további hímekkel párosodjék. Ez a viselkedésforma egyébként eléggé elterjedt az apollóformák körében. A nőstény egyenként vagy kisebb csomókban több száz sima, kerek, fehér petét rak a talajra, vagy növényekre.
- Magyar Wikipédia: Nagy apollólepke
Forrás: Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1
A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.
Forrás: Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935