Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Tünethatározó/Burgonya- paradicsom fitoftóra

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 4701 bájt

Kertészet

Burgonya- paradicsom fitoftóra

Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők


Paradicsomon
Fitoftóra életciklusa


Burgonya- paradicsom fitoftóra
(Phytophthora infestans, Syn: -) (Gombabetegség)

A fonalas telepszerveződése alapján hagyományosan gombaként rendszerezett kórokozó heterotallikus szervezet, ivaros szaporodása csak akkor lehetséges, amikor egymással kompatibilis két párosodási típus (A1 és A2) térben és időben egyszerre van jelen.

A valódi gombáktól eltérően vegetatív életciklusára a diploid (2n) állapot jellemző. Ivaros szaporodáskor a meiózis az ivarszervekben (oogónium, anterídium) következik be, így csak az ivarsejtek haploidok. Az ivaros kölcsönhatás végterméke a vastag falú oospóra (petespóra), amely a talajban áttelelve évekig megőrizheti életképességét. Vegetatív úton micéliummal, sporangiummal és rajzóspórákkal terjed, mely képletek a terjedést, ill. - ivaros folyamat hiányában - a faj fennmaradását szolgálják.


A betegség kialakulása, tünetei A kórokozó a burgonya és a paradicsom levélzetét, hajtásait néhány nap leforgása alatt leszárítja, de súlyosan károsítja a burgonyagumót és a paradicsombogyót is. A burgonya fitoftórás betegsége Európa országaiban több évszázada ismert, esetenként rendkívüli járványokat, nyomában éhínséget, emberek százezreinek halálát okozta. Az 1800-as évek közepén Írországban kitört járvány következtében több millió lakós maradt élelmezés nélkül, akik az éhínség elől vándoroltak ki Amerikába.

A burgonyavész első magyarországi megjelenése 1846-ra tehető (Szepes vármegye), amikor Tognio Lajos pesti orvostanár felszólítást kapott a Magyar Királyi Helytartótanácstól a "Magyarhonban mostanában uralkodó burgonyabetegség" tanulmányozására.

A betegség paradicsom- és burgonyavész elnevezése a kórokozó agresszív voltára, a növényeken előidézett gyors lefolyású, súlyos kártételre utal. Továbbá a kórokozó a tojásgyümölcs- és petúniakultúrákat is károsítja. A paradicsom és burgonya leveleken nagy, 10-20 mm-t is gyakran meghaladó méretű, sárguló, majd szürkésbarnán elhaló foltokat okoz. A foltok a levél szélétől kiindulóak. Nedves időben az elhaló foltok rohadnak.

A barna és sárga részek határán a levélfonákon fehér színű penészbevonat jelenik meg magas légköri páratartalomnál. A gyorsan elhaló levélzet lekonyuló, lógó állapotban a száron marad. A levélnyélen, a hajtáson, a száron a levélhez hasonló színű, de megnyúlt foltok jelzik a kórokozó fertőzését. Néhány nap leforgása alatt a burgonya és /vagy a paradicsom növények elvesztik lombjukat, az állomány úgy néz ki, mintha leforrázták volna.

A lombról lemosódó sporangiumok a talajban megfertőzik a burgonyagumókat is azon szürke, besüppedt később ráncosodó foltok jelennek meg, a fertőzött folt alatt a gumóhús rozsdabarnára színeződik. A tárolóban a fertőzött burgonyagumók megpuhulnak, elrohadnak. A zöld paradicsombogyón jellegzetes tüneteket okoz: a fertőzött bogyók kocsánya körül, több centiméteres, barna, márványozott, gyakran zónázott elszíneződést. A barnulás a gyümölcs húsába bemélyed és kemény.

A fertőzött burgonya gumók héja esetenként barnább, gödrösebb, ráncoltabb lehet, mint az egészségeseké. A gumót keresztülvágva a gumó húsa barnás tarka, az elszíneződés a héj alól indul ki és terjed befelé, szélei nem élesek. Az elszíneződés tarka, gyakran nem folytonos, sosem képez a héjtól elkülönült gyűrűt a gumó húsában. A kórokozó fertőzött burgonyagumókban micéliummal telel, de fennmarad a talajra lehullott fertőzött növényi maradványokon is. A fertőzött gumók kiültetése után a lombon megjelenő sporangiumtartókon lefűződő sporangiumok, azokból képződő sporangiospórák(zoospórák) fertőzik a burgonya, majd onnan a paradicsom növényeket.

A sporangiumok légáramlással, széllel terjednek. A sporangiospórák fertőzéséhez több óráig tartó nedves növényi felületre van szükség.

Lásd még: Burgonyavész -


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Burgonya- paradicsom fitoftóra témájú médiaállományokat.