Állatok/Gyökérrágólepkék
Megjelenés
< Állatok
(Hepialidae szócikkből átirányítva)Állatok
Gyökérrágólepkék

Gyökérrágólepkék
- (Hepialidae, Syn: -)
- Más neve(i): gyökérrágó őslepkék
- A gyökérrágólepke-félék, a rovarok osztályába tartozó lepkék rendjének, valódi lepkék alrendjébe tartozó molylepkék egyik családja.
- A legtöbb (mintegy 300) fajuk a trópusokon él, Magyarországon mintegy négy nem összesen hét faja honos – a nemek elkülönítése nem egyértelmű.
- A két pár szárny megnyúlt, egymáshoz hasonló. Első és hátsó szárnyuk ugyanolyan erezetű – éppen ezért gyökérrágó őslepkéknek is nevezik őket, mivel ezt ősi bélyegnek tekintik.
- Az imágók szájszerve rendszerint csökevényes, mivel a lepkék nem táplálkoznak. Csápjuk nagyon rövid.
- Általában a kora esti órákban repülnek. A mesterséges fényforrások a hímeket jobban vonzzák, mint a nőstényeket.
- Nevüket onnan kapták, hogy a gyakran polifág hernyók különféle növények gyökerébe rágják be magukat. A gyökérben élnek, és hosszú, csőszerű szövedékben bábozódnak be a földben. Bábjaik nagyon elevenek; képesek gyorsan előre-hátra mozogni.
- A család több mint 300 fajt számlál, fajaikat mintegy hetven nembe sorolják és ezek többsége a trópusokon él.
Magyarországon hét fajukat mutatták ki:
- Aranyló gyökérrágólepke (Phymatopus hecta)
- Balkáni gyökérrágólepke (Korscheltellus amasinus avagy Triodia amasina, illetve Triodia amasinus) Magyarországon védett: 10 000 Ft,
- Északi gyökérrágólepke (Korscheltellus fusconebulosus avagy Pharmacis fusconebulosus) Magyarországon védett: 10 000 Ft
- Keleti gyökérrágólepke (Korscheltellus lupulina), Pharmacis lupulina
- Kis gyökérrágólepke (Triodia sylvina) – a Kárpát-medence gyakori faja. Szárnya fahéjbarna, néha világosabb vagy sötétebb, az első szárnypáron V alakú világos harántsávval. A lepkék nyár végén, ősz elején este repülnek. Hernyóik gazdanövényei között termesztett növények is vannak.
- Nagy gyökérrágólepke komlólepke, (Hepialus humuli)
- Pirosas gyökérrágólepke (Pharmacis carna)
- Magyar Wikipédia: Gyökérrágólepkék