Címerhatározó/Alaghy címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként az Alaghy család címerével foglalkozik.


Alaghy Menyhértné Erdődy Anna (†1634) címere az Augsburgban készült aranyozott ezüst serlegén
Bocatius János (1549–1621) verse Alaghy Ferenchez, 1612

A Mágochy-Alaghy vagyon lett az alapja több későbbi főúri család társadalmi felemelkedésének (Rákóczi, Esterházy, Sennyei).

++++++++++

MÁGOCSY GÁSPÁR (1512–Munkács, 1587) – Pácin urának, MÁGOCSY ANDRÁSNAK (†1586) nagybátyja, örökösét, MÁGOCSY ANDRÁST a nagy hozománnyal rendelkező ALAGHY JUDITTAL (1566 k.–1591) házasította össze, akinek apja, a Wittenbergben tanult ALAGHY JÁNOS (1526 k.–1567) 28 lovasának kíséretében részt vett I. Miksa 1563. évi pozsonyi koronázásán, ahol az új király apja, a regnáló király, I. Ferdinánd és családja, illetve a Magyar Királyság elitje és a Habsburg-birodalom számos előkelősége is megjelent.

Bár a kassai főkapitányságnak és a (kassai székhelyű) Szepesi Kamara hatósága alá tartozó régiónak csak egy része hódolt meg a töröknek, a főúri birtokosok – maguk is főispánok, főkapitányok – többször vezettek portyát, sőt hadat a török ellen. Így BEKÉNYI ALAGHY JUDIT második férje és árváinak gyámja, RÁKÓCZI ZSIGMOND egri kapitány (1544–1608; 1607-től erdélyi fejedelem) is részt vett a vidék legnagyobb ütközetében, az 1588-ban lezajlott Szikszó (Abaúj m.) melletti csatában, ahol a magyar király csapatai fényes győzelmet arattak az oszmán sereg fölött. A keresztények győzelméről sok korabeli német röplap is megemlékezett. Ez a csata volt a legjelentősebb ütközet a vidéken Eger 1596. évi eleste és a mezőkeresztesi döntő vereség előtt. Mezőkeresztesnél egyébként a vitézi karriert választott, 1607-ben báróságot nyert ALAGHY FERENC (†1612), ALAGHY JUDIT unokatestvére is harcolt, aki 1591-től Pácin birtokosa (1608-ban a Szepesi Kamara tanácsosa). Alaghy Ferenc végigharcolta a tizenötéves háborút, részt vett a váradi vár török ostrom alóli felmentésében is (1598).

ALAGHY FERENCNEK 1591-től haláláig a pácini kastély lett a rezidenciája, miután nagybátyja, Alaghy János lánya, özv. MÁGOCSY ANDRÁSNÉ ALAGHY JUDIT, RÁKÓCZI ZSIGMOND felesége 1590 karácsonyán, gyermekei nevében, lemondott Pácin-birtokról unokatestvérei, (Alaghy Debreceni György fiai) György fiai) ALAGHY FERENC és ISTVÁN (†1588 k.), illetve István kisfia, MENYHÉRT javára. A családi osztozkodás során a Rákóczi házaspár az értékesebb regéci várat és uradalmat választotta, míg Pácin az Alaghyaknak jutott.

A pácini kastély urai a Habsburg király hívei voltak. II. (I.) Rudolf német-római császár és magyar király a Bocskai-féle felkelés után MÁGOCSY FERENC (Pácin, 1582–Beregszász, 1611. nov. 21.) munkácsi várurat, a Pácint építtető ANDRÁS fiát nevezte ki Felső-Magyarország katonai parancsnokának, azaz kassai főkapitánynak, aki a bécsi béke szerzésében is részt vett. A 17. század első felében a vidék több évtizedre az Erdélyi Fejedelemséghez, a magyar király helyett Bethlen Gábor (aki 1620-ban megkapta a Magyarország fejedelme, majd a választott magyar király titulust is) és I. Rákóczi György uralma alá tartozott. A régió királyhű birtokosai, ha meg akarták tartani jószágaikat, kénytelenek voltak az erdélyi fejedelmek mint felső-magyarországi uralkodók szolgálatába állni. Alaghy Menyhért, a Habsburg király híve, Bethlen Gábor főembere, tanácsosa lett, sőt zempléni főispánnak is kinevezték.

A pácini urak közül a legmagasabb rangra az 1613-tól báróságot nyert ALAGHY MENYHÉRT (1587–Vizsoly, 1631) zempléni főispán jutott, aki 1625-ben elnyerte, és haláláig viselte a Magyar Királyság (a király és a nádor utáni) harmadik főméltóságát, az országbírói hivatalt. Nemcsak politikus, hanem katona is volt, részt vett a török elleni csatákban, 1629-ben II. Ferdinánd király Felső-Magyarország 13 vármegyéje katonai vezetőjének, kassai főkapitánynak nevezte ki.

Pácin első úrnője ALAGHY JUDIT (1566 k.–1591), a nagyhatalmú, várakkal és hatalmas vagyonnal rendelkező ALAGHY JÁNOS lánya volt, aki férje, a kastélyépítő MÁGOCSY ANDRÁS 1586 júniusában bekövetkezett halála után 3 gyermekével özvegyen maradva férjhez ment a régió legnagyobb reményekre jogosító személyiségéhez, az erdélyi fejedelmi méltóságig jutó RÁKÓCZI ZSIGMONDHOZ. Apja az evangélikus, ő maga és férjei a református vallás jelentős támogatói közé tartoztak, Alaghy Judit és férjei gyermekeiket is a református vallásban nevelték a pácini kastélyban és egyéb birtokaikon. ALAGHY JUDITRÓL nem maradt fenn ábrázolás.

András fia, a nagykorúsított MÁGOCSY FERENC (Pácin, 1582–Beregszász, 1611. nov. 21.) kassai főkapitány, Munkács ura DERSFFY ORSOLYÁT (1590 k.– Zólyomi vár, 1619), szerdahelyi DERSFFY FERENC főpohárnokmester és lánzséri OLÁH–CSÁSZÁR ORSOLYA lányát, Lánzsér és Lakompak örökösét vette feleségül 1607-ben. Mágocsy Gáspár 1559-ben mint „alább renden való”, azaz nem arisztokrata nemes meghívást kapott Dersffy Orsolya nagyszülei, Frangepán–Szlúnyi Anna és Oláh–Császár Miklós esküvőjére, amelyet a Nádasdyak rendeztek Sopronban a nádor felesége, Kanizsai Orsolya udvarában nevelkedett „udvarló lánynak”, Dersffy Orsolya nagyanyjának. Mágocsy Ferencné 1611-ben gyermektelenül maradt özvegyen, ráadásul óriási vagyonnal. Az ígéretes özvegyet ESTERHÁZY MIKLÓS, MÁGOCSY FERENC kassai főkapitány egykori tisztje, főemberszolgája kérte meg, s miután Orsolya Munkácson áttért a katolikus hitre, 1612. nov. 22-ikén férjhez ment Magyarország későbbi nádorához. Az új munkácsi várúrnak, majd beregi és zólyomi főispánnak egy gyermeket szült, ESTERHÁZY ISTVÁNT (Munkács, 1616–1641), majd három év múlva meghalt a zólyomi várban. Dersffy Orsolya metszetes arcképe bekerült az Esterházy-ősgalériáról készült metszetes albumba, a Trophaeum c. portrégyűjteménybe (Bécs, 1700), igaz, csak a halálát követő időszakban.

A pácini kastélyból hívja menyegzőjére a kor birtokos és tisztviselő elitjét a katonai pályát befutott ALAGHY FERENC, aki 1591-től lesz a kastély ura. 1594-ben ugyanis feleségül veszi egykori hadvezére, PRÉPOSTVÁRY BÁLINT (†1597) szatmári, kállói végvári kapitány, 1594-ben egri főkapitány, 1595-ben kassai főkapitány-helyettes lányát, PRÉPOSTVÁRY SÁRÁT, aki férje korai halála után, 1612-ben megegyezik az örökös ALAGHY MENYHÉRTTEL, férje unokaöccsével, hogy a regéci várban őrzött arany és ezüst drágaságokat mint özvegy megtarthatja. PRÉPOSTVÁRY SÁRA (†1635 k.), férjéhez hasonlóan, a katolicizmus buzgó támogatója volt, 1604-ben pácini kastélyukban 4 ferences szerzetest fogadnak. Prépostváry Sárát Nagyajtói Dorkó János misszionárius pap temeti el a Prépostváryak Szatmár megyei birtokán, a remeteszegi kastélyban.

A pácini birtokosok általában a regéci középkori vár és uradalom urai is voltak, így Pácin ura, ALAGHY MENYHÉRT (1587–Vizsoly, 1631) országbíró felesége, a dúsgazdag Erdődy grófi családból származó ERDŐDY ANNA (†1634) is szívesebben élt Regécen. Özvegyként 1634-ig lakott a regéci várban. Itt írták össze kivételesen gazdag, kincstárnyi tárgyi hagyatékát, köztük az augsburgi ötvösöknél megrendelt aranyozott serlegsorozatot, amely ma a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható.

A pácini birtokosok általában a regéci középkori vár és uradalom urai is voltak, így Pácin ura, ALAGHY MENYHÉRT (1587–Vizsoly, 1631) országbíró felesége, a dúsgazdag Erdődy grófi családból származó ERDŐDY ANNA (†1634) is szívesebben élt Regécen. Özvegyként 1634-ig lakott a regéci várban. Itt írták össze kivételesen gazdag, kincstárnyi tárgyi hagyatékát, köztük az augsburgi ötvösöknél megrendelt aranyozott serlegsorozatot, amely ma a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható.

ERDŐDY ANNÁRÓL és férjéről egy korabeli, névtelenség mögé bújt feltehetően protestáns versszerző az alábbi gúnyverset költötte, amelyben ALAGHY MENYHÉRT regéci uraságáról, és a szlavóniai (ma: Horvátország) birtokokkal is rendelkező felesége („nősténye”) udvari zenészéről, síposáról szól:

AD MELCHIOREM ALAGHI [ALAGHY MENYHÉRTHEZ]
Az fészket Alaghi Regécben rakatja
Vakot vet az kocka, mert szemével látatja,
Az Nősténnye magát sírván sípoltatja
Az horvát éneknek nótáját fútatja.

Amikor 1622. szeptember 1-sején ALAGHY MENYHÉRTET Zemplén (ma: Zemplín, Szlovákia) mezővárosban beiktatták zempléni főispánnak, a fényes ünnepélyen több arisztokrata vagy előkelő nemes hölgy is megjelent, így a frissen nádorrá választott Thurzó Szaniszló oldalán LISTHY ANNA, Rákóczi György borsodi főispán neje, LORÁNTFFY ZSUZSANNA, Széchy György gömöri főispánnal HOMONNAI DRUGETH MÁRIA, Melith György később szatmári kapitány feleségeként CSAPY KRISZTINA, Bocskai Miklós báró felesége: BERZEVICZY JUDIT, gersei Pethő István neje: szlaveticsi ORRSICH ZSUZSANNA, és egy özvegy is, PÁLFFY KATALIN grófnő, aki az 1621-ben elhunyt Forgách Zsigmond kassai főkapitány felesége volt.

1591-ben ALAGHY JÁNOS fivérének, a korán elhalt Györgynek fia, ALAGHY FERENC (†1612) katonaember, szepesi kamarai tanácsos lesz a kastély lakója, aki az 1580-as években a bécsi jezsuitáknál tanul, és gyámja, MELITH FERENC a katolikus vallásban neveli. ALAGHY FERENC felesége, lokacsi PRÉPOSTVÁRY SÁRA (†1635), akivel 1594-ben tartják az esküvőt Csengeren, szintén római katolikus. Mindketten a katolicizmus és az északkelet-magyarországi katolikus missziók támogatói. A pácini kastélyban 1604-ben két missziós ferences szerzetes pasztorálja a vár urait és katolikus szolgáit, illetve téríti az uradalom református lakosait.

A katolikus Alaghy Ferenc és a református Mágocsy András egyformán kora kiválóságaként került be a kassai Bocatius János emblémás versgyűjteményébe (Hexasticha votiva, Bártfa, 1612), amelyben a szerző, Kassa polgármestere és később Bethlen Gábor diplomatája, neves humanista kora politikai és szellemi elitjét vonultatja fel.

Az utolsó Alaghy, aki Pácinban rendezi be rezidenciáját, ALAGHY FERENC testvérének, a korán elhunyt ALAGHY ISTVÁNNAK fia, ALAGHY MENYHÉRT (†Vizsoly, 1631) főispán, országbíró, aki a morvaországi Olmütz (ma: Olomouc, Csehország) jezsuita kollégiumában tanult. Ő is mélyen hívő katolikus, vallása és egyháza bőkezű támogatója, a leleszi (ma: Leles, Szlovákia) konvent templomában, amely egyébként sírját is befogadja majd, oltárokat emeltet, a kolostornak Tállyán szőlőket adományoz, 1626-ban újjáépíti a sátoraljaújhelyi pálosok templomát. ALAGHY MENYHÉRT a református erdélyi fejedelmek felső-magyarországi uralma idején pácini kastélyában titkos politikai gyűléseket tart a vidék katolikus főurainak részvételével.

Zemplénben már korábban megtelepedtek a jezsuiták, a vidék legnagyobb birtokosa, a főispán HOMONNAI DRUGETH (II.) GYÖRGY (1583–1620), akit Pázmány Péter térít át az evangélikusról a katolikus vallásra, 1613-ban birtokán a Zemplén megyei Homonnán (ma: Humenné, Szlovákia) rendházat alapít, amelyet később Ungvárra (ma: Uzsgorod, Ukrajna) helyeznek át. Az 1619-ig Homonnán működött jezsuita kollégium páterei rendházukon kívül is gyakran térítettek a régióban. Térítésük egyik célpontja a „pácini misszió (Missio Patzinensis)”, azaz ALAGHY MENYHÉRT pácini udvara és birtoka volt, ahol húsvét, pünkösd és karácsony ünnepein egy év alatt 200 katolikus hívőt gyóntattak meg, ugyanakkor 10 protestáns felekezetűt térítettek át a katolikus hitre. ALAGHY MENYHÉRT az erőszaktól sem riadt vissza a birtokán folytatott katolikus térítés sikere érdekében. Az 1620. évi pozsonyi országgyűlés végzései szerint erőszakkal elvette jobbágyfalvainak, Pácinnak és Karcsának református templomát a hívektől, és a katolikusoknak adta. A végzés szerint azonban vissza kellett szolgáltatnia az egyházakat a reformátusoknak.

+++++++++

1.1. Törzsszám : HU MNL OL E 148
1.1. Jelzet : Fasc_0408_No_028
1.1. Raktári szám: 90.
1.1. Raktári egység : nagydoboz
1.2. Restaurált : NEM
1.2. Formátum : lap (kiterített)
1.2. Állapot : vízfoltos, viaszfoltos
1.2. Magasság (cm) :
1.2. Szélesség (cm) :
1.3. Nyelv : latin
1.4. Irattípus : adománylevél
1.5. Tárgy : címermódosítás
1.6. Fennmaradási forma : eredeti
1.7. Kapcsolódó jelzet :
1.8. Személyek :
Kiadó - I. Ferdinánd - magyar király - - -
Adományos - alaghi Beken János - - - -
Adományos által - Alaghy György - - - - rokon
Adományos által - Alaghy Menyhért - - - - rokon
Adományos által - Beken Farkas - - - - rokon
Adományos által - mikófalvai Beken Ferenc - - - - rokon
1.9. Helyek :
Eredeti kiállításának helye - Bécs
Szövegben leírt hely/esemény - Buda
1.10. Dátumok :
Eredeti kelte - 1553.12.12
2.1. Megpecsételt : IGEN
magyar királyi nagyobb kettőspecsét


Címerleírás: Scutum militare, cuius superior pars, ultra dimidium scutum, rubro, inferior vero, cerule est colore descripta, in superiore erectus est lupus, ad umbiculum usque auribus erectis et lingua erecta, anterioribus pedibus sagittam iaculantis in inorem sustinenibus. - Van címerfestmény - - -

Címerszőnyeg: fekete-arany keret, alul tóvidéket ábrázoló tájkép, oldalt vízinövények, kagyló, daru, lepke, páva, pulyka, belső fekete keret, jáspis oszlopok, reneszánsz arcok, alul fű, felette bíborral damasztolt háttér
Pajzs: - Reneszánsz pajzs - Vörössel és kékkel vágott - - - -
Címerkép: farkas
Címerkép: nyílvessző
Címerkép: növény
Sisak: rostélyos sisak - korona
Sisakdísz elem: farkas
Sisakdísz elem: nyílvessző
Sisaktakaró: kék-ezüst
Sisaktakaró: vörös-ezüst

4.1. Narratio : Cum te igitur ab ineunte aetate ingenii tui foelicitatem, quam a natura accepisses, humaniorum etiam literarum et bonarum disciplinarum studiis coniunxisse intelligmus, usq[ue] adeo, ut et rebus gerendis, multos aetatis tuae homines, industria, singulariq[ue] prudentia superaris et scribendis tum carminibus, tum etiam soluta oratione inter eruditos et sapientes tuae tempestatis viros in Hungaria non vulgare nomen tibi comparasses, pilcherrimeq[ue] nobiltatis illius, quam a maioribus accepisse ???? in te axpreseris. Inter coetera liberalitatis nostrae argumenta , que in te erercere pro rerum et temporum occasionibus, accedentibus subinde meritis tuis, minime praetermittere propositum habemus, vetera illa non obscuri?? familiae tuae insignia, quae quidem maioribus tuis a divis Hungariae regibus, antecessoribus nostris in renumerationem virtutis eorum, rerumq[ue] in bello atq[ue] militia fortiter gestarum, data et concessa accepimus. Sed quorum sufficiens literale testimonium, temporum iniquitate, capta proximis annis Buda periisse accepimus...[1]

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

[2]

Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs