Címerhatározó/Esterházy címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként az Esterházy család címerével foglalkozik.
galánthai Esterházy[szerkesztés]
_.jpg)
_.jpg)
,_Trophaeum_Estorianae,_1700.png)
Grófi címer
Galánthai Esterházy Pál 1687. december 7., Pozsony I. Lipót: birodalmi hercegi rang és bővítés
megj.: az oklevél VI. Károly császár, 1711-es átiratában maradt fenn
P 108 Esterházy cs. lt. Rep. 2/3 Fasc. G No. 108
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/2316
+++++++
Az Esterházy család felemelkedése Felső-Magyarországról, a munkácsi várból indult. ESTERHÁZY MIKLÓS (1583–1645), MÁGOCSY FERENC, Munkács ura és kassai v. felső-magyarországi főkapitány tisztje, Mágocsy halála (1611) után megkapta a hatalmas munkácsi uradalmat. Mindehhez házassága segítette hozzá: 1612-ben ugyanis elvette Munkács urának gyermektelen özvegyét, Munkács és sok egyéb uradalom örökösét, DERSFFY ORSOLYÁT.
András fia, a nagykorúsított MÁGOCSY FERENC (Pácin, 1582–Beregszász, 1611. nov. 21.) kassai főkapitány, Munkács ura DERSFFY ORSOLYÁT (1590 k.– Zólyomi vár, 1619), szerdahelyi DERSFFY FERENC főpohárnokmester és lánzséri OLÁH–CSÁSZÁR ORSOLYA lányát, Lánzsér és Lakompak örökösét vette feleségül 1607-ben. Mágocsy Gáspár 1559-ben mint „alább renden való”, azaz nem arisztokrata nemes meghívást kapott Dersffy Orsolya nagyszülei, Frangepán–Szlúnyi Anna és Oláh–Császár Miklós esküvőjére, amelyet a Nádasdyak rendeztek Sopronban a nádor felesége, Kanizsai Orsolya udvarában nevelkedett „udvarló lánynak”, Dersffy Orsolya nagyanyjának. Mágocsy Ferencné 1611-ben gyermektelenül maradt özvegyen, ráadásul óriási vagyonnal. Az ígéretes özvegyet ESTERHÁZY MIKLÓS, MÁGOCSY FERENC kassai főkapitány egykori tisztje, főemberszolgája kérte meg, s miután Orsolya Munkácson áttért a katolikus hitre, 1612. nov. 22-ikén férjhez ment Magyarország későbbi nádorához. Az új munkácsi várúrnak, majd beregi és zólyomi főispánnak egy gyermeket szült, ESTERHÁZY ISTVÁNT (Munkács, 1616–1641), majd három év múlva meghalt a zólyomi várban. Dersffy Orsolya metszetes arcképe bekerült az Esterházy-ősgalériáról készült metszetes albumba, a Trophaeum c. portrégyűjteménybe (Bécs, 1700), igaz, csak a halálát követő időszakban.
++++++++
A család ősi címere a kék pajzs középtengelyében koronán álló koronás griff, mely első lábával kivont kardot, a másikkal három piros rózsát tart. Az ablakon [a Somogy megyei levéltárban] a hercegi címert láthatjuk. Arany L betűvel és hercegi koronával fedett fekete szívpajzzsal díszített négyeit pajzs, melynek első kék mezejében az ősi címer griffje szerepel. A második kék mezőt két ezüst jobbharánt pólya osztja fel, felül egy balra, alul egy jobbra fordult ezüst félhold látható. A harmadik arany mezőben ezüst, kétfejű sas lebeg. A negyedik, vörössel és ezüsttel vágott mezőben, felül az osztóvonalból kinövő, jobb lábával három, zöld szárú és levelű fehér rózsát tartó, jobbra forduló, koronás, arany oroszlán, alul három darab ötszirmú vörös rózsa. A pajzsot öt rostélyos sisak díszíti, melyeken a címer jelképei láthatók egy-egy koronából kinőve. Az elsőn az oroszlán áll balra fordulva, a másodikon a griff, a középsőn a kétfejű sas, a negyediken a harmadik mező szimbóluma, az ötödiken pedig a három ötszirmú vörös rózsa szerepel, az utóbbi kettő egy-egy sasszárnyban van megformázva. A címert a hercegi korona alatt hercegi párást övezi, és jobbról a pajzsbéli griff, balról az oroszlán tartja.[2]
edelstetteni Esterházy herceg[szerkesztés]
Edelstetteni Esterházy Miklós hg. 1804. december 17., Bécs II. Ferenc császár birodalmi hercegi rang és címer
P 108 hg. Esterházy lt. Rep. 2/3 Fasc. G No. 123 et CC
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
-
Eszterházy Miklós tallérja, 1770 -
Eszterházy Miklós féltallérja, 1770
Lásd még: