Címerhatározó/Mágochy címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató

Tartalomjegyzék


Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Mágochy, Mágocsy, Magócsy családok címerével foglalkozik.


Mágochy[szerkesztés]

Bocatius János (1549–1621) verse Mágochy Ferenchez, 1612
Dersffy Orsoly (†1619), Mágocsy Ferenc, kassai főkapitány, majd Esterházy Miklós, munkácsi birtokos (később nádor) felesége az Esterházy család képes családtörténetében (Trophaeum Nobilissimae ac Antiquissimae Domus Estorianae. Leopold Voigt, Bécs, 1700)

A Mágochy-Alaghy vagyon lett az alapja több későbbi főúri család társadalmi felemelkedésének (Rákóczi, Esterházy, Sennyei).

++++++++++

Nagy Iván:

Mágochy család. (Kihalt.)

Volt Magoch nemzetség is, melyből 1300-ban élt Miklós és Demeter (de genere Magoch.* [* Lehoczky Stemmat. II. 232. Lehoczky it a Magócsy család nemzékrendét is hibásan adja, itt a Geneal. auth. II. nyomán és a gr. Keglevichek fölperessége alatti perbeli genealogiáról közöltetik.] Azonban e nemnek az itt tárgyalt családdali összeköttetését eddig nem ismerjük. A Mágochy-ak ismert törzse Mágochy Márton Porkoláb nevet is viselt, valószínűleg mint valamely várnak Porkolábja jutott e névhez, és neve így íratott: Martinus Porkoláb de Nagy Váth et Magoch. Élt 1514-ben, midőn Harkány és Karány helységet és arra 1515-ben mind két ágra adományt szerzé. Harkány helység Baranya vármegyében fekszik, de azon megyében van Mágocs helység is; és így ez utóbbi volt fészke a Mágochi családnak, és erre látszik mutatni 1558-ban Veranchich levele is Mágochy Gáspárhoz akkor gyulai várkapitányhoz, kinek a kapitányságról lemondási szándokán azért is csudálkozik a nevezett főpap, hogy miképpen únhatta meg születése földjét; mit itt természetesen az ország alsó vidékére kell értenünk, hogy Baranyát is bele foglalhassuk.

Porkoláb Mártontól következőleg jő le a családfa:

Porkoláb Márton 1515. 1516.; Magdolna.; Ferencz. †; I. András.; I. Gáspár egri kapit. főispán. 1556–1579. (Massay Eulália.); Dorottya. (Móricz Péter.); II. András 1581. 1584. (Alaghy Judit.); Margit (Kátay Fer.); II. Gáspár 1586.; II. Ferencz orsz. főkapit. főispán † 1611. (Dersffy Orsolya.); Ferencz. †.

Mágochy családfa, Nagy Iván.png

Mártonnak fiai közűl I. Gáspár 1556-ban gyulai várkapitány 1560-ig a midőn magányba vonúlt Torna várába, melyet akkor pénzen szerzett meg magának. 1562-ben török fogságba esett, melyből 14 ezer aranyon váltá ki magát. 1564-ben Eger vára kapitányává, és Heves és Külső-Szolnok megyék főispánjává neveztetett. Úgy látszik 1572-ben az egri kapitányságról is lemondott. 1573-ban Miksa királytól Munkács várát és uradalmát szerze tíz évre beíratképen 42 ezer forintért.* [* Tabódy, Munkács multja stb. 147. lapon az oklevél.] E zálogos birtokban 1579-ben Rudolf által is megerősítetett, sőt miután fia már nem élt, és e birtokokat öcscsei András és Gáspár részére is szerzé, ezek újra erősítést nyertek 1580. és 1586-ban 31 ezer forintért.Gáspár 1574-ben Bereg vármegye főispánjává* [* 1572: 4. és 1575: 33. törv. czik.] és utóbb Torna megyének is főispánjává lőn, 1579. táján, a midőn Békésben a kígyósi pusztát 4500 fton szerzé. És úgy látszik ez évben meghalt. Nejétől Massai Euláliától* [* Lehoczkynál és másutt is nejeűl I. Gáspárnak Kissevich Horváth Annát olvasom, de ez valószínűebben II. Gáspár neje lehetett.] egy korán elhalt fia Ferencz született. Testvérének

I. András fia II. András nagybátyjának halála után az ez által építetni kezdett, paczini kastélyt Zemplín vármegyében bevégezteté. Meghalt 1590. táján, özvegyét Alaghy Juditot, kitől két fia Gáspár és Ferencz maradt, Rákóczy Zsigmond vette nőűl, és ez mint gyámja a Magóchy gyermekeknek, 1591-ben miután a zálogos évek leteltek, a munkácsi uradalomért a már fizetett öszvegen felül még 82 ezer forintot fizetett.

II. Gáspár hamar elhalt, úgy látszik: már 1591-ben sem élt, testvére II. Ferencz pedig 1580. táján született, mert neve még az 1573-ki munkácsi beiratlevelben nincs megemlítve. Halálának éve pedig 1611-ben kora 30. évére tétetik.* [* Lehoczky Stemmat. II. 232.] E Ferencz szintén Torna és Bereg főispánja, és felső Magyarország főkapitánya volt. Meghalt Beregszászon 1611-ben kora 30. évében. Eltemettetett Tályán. Neje szerdahelyi Dersffy Orsolya a következő évben, az utóbb nádorságra emelkedett Esterházy Miklósnak nyújtá kezét, s vele a magvaszakadt Magócsy, Dersffy családok szép örökségét.* [* Az idézetteken kivűl a Magochy családról lásd: Szirmay, Cottus Zemplín not. top. 61. 62. 87. 294. 295. not. his 112. 130. 165. – Budai Fer. Hist. lex. II. 612.]

A Mágochy család czímere – mint a paczíni kastély kapuja fölött láthatni:* [* Szirmay, Cottus Zemplín not. top. 295.] a paizs udvarában álló vitéz, kinyújtott kezében égő szívet tartva. A paizs fölötti sisakon két kiterjesztett sas-szárny emelkedik ki.[1]

++++++++++

Gyulai:

A pácini kastélyt nagybátyja, Mágocsy Gáspár (†1586 ősze) egykori gyulai és egri főkapitány segítségével Mágocsy András (†1587 május), Bekényi Alaghy Judit férje építtette 1581-ben, korábbi nemesi ingatlan helyén. Mindezt a kastély bejárata fölötti címeres faragott kő felirata is megerősíti.

DEO PROPITIO SERVATORE

AEDIFICIVM HOC AVSPICIIS FELICIBUS MAG(nifici)
D(omi)NI CASPARIS MACOCHII PATRVI SVI
ANDREAS MACOCHI F(ieri) FE(ci)T M:D:LXXXI

(Isten könyörületes őriző támogatásával ezt az épületet nagybátyja, nagyságos Mágochi Gáspár úr

szerencsés segítségével készíttette Mágochi András 1581-ben)

A kőtáblára, a latin szöveg mellett, a Mágocsy-címer körül magyar nyelvű verssort is véstek, az építtetők monogramjával:

G:(asparus) M:(agocsy) — A:(ndreas) M:(agocsy

BÁTORSÁGOS AZ ISTENT FELNI — VEZEDELMES W ELLENE LENI.

[BÁTORSÁGOS (= biztonságos) AZ ISTENT FÉLNI VESZEDELMES Ű (= ő) ELLENE LEN[n]i.]

Szirmay Antal, Zemplén vármegye monográfusa is leírja a pácini kastély bejáratának feliratát és a Mágocsy-címert, amelyben egy magyar férfi áll, jobbjával égő szívet felajánlva. Sisakdísz: két sasszárny. A címer és a Mágocsyak jelmondata: Consilio, corde, manu. (Tanáccsal, szívvel, kézzel.)

A kastély műemléki helyreállítása során talált másik, Alaghy-címeres feliraton, amely ma a bejárattal szemben lévő bástya külső falán látható, a kastély következő birtokosának, Alaghy Ferencnek (†1612) neve és az évszám (1591) olvasható:

F(ranciscus) A(laghy)

1591
PAX INTRAN — TIBVS SALVS
EXEV — NTIBVS
NON O POSSOMVS
MNIA OMNES

(Alaghy Ferenc – 1591 BÉKE A BELÉPŐKNEK, ÜDV A KILÉPŐKNEK

NEM MINDENT – TUDUNK MINDANNYIAN)

A pácini kastély és birtokok következő, 17. századi tulajdonosa a ’Sennyey család. Egyik tagjának, ’Sennyey Istvánnak, illetve a kastély korabeli felújításának emlékét egy sötét, töredékes kő őrzi:

STEP(HANUS)
SENNYE(Y)
DE KISS
SENNYE RE
PARARI CURA(VIT)

(Kissennyei Sennyey István újíttatta meg)

Feltehetően a faragott emlékkővel egy időben vésette a kastély dísztermének, ebédlőjének mestergerendájába az alábbi feliratot Sennyey István (1649–1725), aki II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának generálisa, majd a konföderáció kancellárja lett. A felirat tanúsága szerint a kastélyt ő újíttatta fel a 17. század végén:

STEPHAN(us) SENNYYEY DE KIS SENNYE REPARARI CURAVIT AN(no) 1687
(Kissennyei Sennyey István újíttatta meg 1687-ben)

MÁGOCSY GÁSPÁR (1512–Munkács, 1587) – Pácin urának, MÁGOCSY ANDRÁSNAK (†1586) nagybátyja – a 16. század közepi végvári rendszer két legfontosabb várának, Gyulának és Egernek is kapitánya volt, de zálogbirtokban megszerezte a hatalmas munkácsi uradalmat is a munkácsi várral együtt. Övé volt a tornai vár is. Örökösét, MÁGOCSY ANDRÁST a nagy hozománnyal rendelkező ALAGHY JUDITTAL (1566 k.–1591) házasította össze, akinek apja, a Wittenbergben tanult ALAGHY JÁNOS (1526 k.–1567) 28 lovasának kíséretében részt vett I. Miksa 1563. évi pozsonyi koronázásán, ahol az új király apja, a regnáló király, I. Ferdinánd és családja, illetve a Magyar Királyság elitje és a Habsburg-birodalom számos előkelősége is megjelent. BEKÉNYI ALAGHY JUDIT második férje és árváinak gyámja RÁKÓCZI ZSIGMOND egri kapitány (1544–1608; 1607-től erdélyi fejedelem) volt.

András fia, a nagykorúsított MÁGOCSY FERENC (Pácin, 1582–Beregszász, 1611. nov. 21.) kassai főkapitány, Munkács ura DERSFFY ORSOLYÁT (1590 k.– Zólyomi vár, 1619), szerdahelyi DERSFFY FERENC főpohárnokmester és lánzséri OLÁH–CSÁSZÁR ORSOLYA lányát, Lánzsér és Lakompak örökösét vette feleségül 1607-ben. Mágocsy Gáspár 1559-ben mint „alább renden való”, azaz nem arisztokrata nemes meghívást kapott Dersffy Orsolya nagyszülei, Frangepán–Szlúnyi Anna és Oláh–Császár Miklós esküvőjére, amelyet a Nádasdyak rendeztek Sopronban a nádor felesége, Kanizsai Orsolya udvarában nevelkedett „udvarló lánynak”, Dersffy Orsolya nagyanyjának. Mágocsy Ferencné 1611-ben gyermektelenül maradt özvegyen, ráadásul óriási vagyonnal. Az ígéretes özvegyet ESTERHÁZY MIKLÓS, MÁGOCSY FERENC kassai főkapitány egykori tisztje, főemberszolgája kérte meg, s miután Orsolya Munkácson áttért a katolikus hitre, 1612. nov. 22-ikén férjhez ment Magyarország későbbi nádorához. Az új munkácsi várúrnak, majd beregi és zólyomi főispánnak egy gyermeket szült, ESTERHÁZY ISTVÁNT (Munkács, 1616–1641), majd három év múlva meghalt a zólyomi várban. Dersffy Orsolya metszetes arcképe bekerült az Esterházy-ősgalériáról készült metszetes albumba, a Trophaeum c. portrégyűjteménybe (Bécs, 1700), igaz, csak a halálát követő időszakban.

ALAGHY JÁNOS (†1567), a regéci vár, majd Tállya és Abaújszántó birtokosa, evangélikus volt. Ő és barátja, a református MÁGOCSY GÁSPÁR – egri főkapitány, heves-borsodi, majd tornai főispán, Regéc, Munkács ura – a reformáció legfőbb támogatói közé tartoztak a 16. század második felében. Mágocsy unokaöccse, Pácin első ura, a református MÁGOCSY ANDRÁS (†1586) is tanult egy rövid ideig Wittenbergben, ahol Szikszai Fabricius Balázs, a későbbi sárospataki tanár volt a házitanítója, Pácin ura ugyanakkor több szegény diákot támogatott az egyetemjárásban. Fia, MÁGOCSY FERENC (†1611) özvegye, DERSFFY ORSOLYA 1612-ben katolizál a munkácsi várban, hogy férjhez mehessen ESTERHÁZY MIKLÓShoz (1583–1645), aki 1601 körül a bécsi jezsuitáknál tért át a katolicizmusra.

A Mágocsyak mint patrónusok neve többször megjelenik hazai és külföldi protestáns könyvek ajánlásában, diákok, teológusok alkalmi verseiben, így például Melius Juhász Péter műveiben is. MÁGOCSY ANDRÁS peregrinus ösztöndíjasai elsőszülött fia, MÁGOCSY GÁSPÁR 1582. évi születésére is köszöntő verseket adtak ki Wittenbergben. ALAGHY JUDIT második férje, RÁKÓCZI ZSIGMOND is a reformáció elkötelezett híve. 1587. évi esküvőjük után az özvegy és a Mágocsy-árvák a szerencsi Rákóczi-várban élnek, így Alaghy Judit rokonai kerülnek Pácin uraságába, Rákóczi Zsigmond és felesége ugyanis megegyezik a birtokokon, és az értékes Regécért lemondanak Pácinról.

A pácini kastély birtokos családjai végvárakban, kastélyokban élték életüket mint birtokosok és mint a törökkor vitézei. MÁGOCSY GÁSPÁR (†1587) Gyulán, a magyar végvári rendszer egyik legfontosabb erősségében kezdte katonai karrierjét, 1554–1559-ig gyulai főkapitány volt, majd Eger főparancsnoka lett 1563–1567 között. Kapitányi szolgálataiért a királytól megkapta a hatalmas munkácsi várat és uradalmat, de a tornai vár is az övé volt, ahol a református főúrnak rövid ideig Szikszai Fabricius Balázs volt az udvari prédikátora, aki együtt tanult Mágocsy Gáspár unokaöccsével, Pácin későbbi urával, Mágocsy Andrással Wittenbergben. Idősebb Mágocsy András fia, a wittenbergi egyetemen tanult MÁGOCSY ANDRÁS (1540 k.–1586) apja testvére, Mágocsy Gáspár segítségével építtette meg a reneszánsz kastélyt a pácini Alaghy-birtokon, felesége, Alaghy Judit örökségén.

Az Alaghyak az 1560-as évektől az Abaúj vármegyei középkori vár és uradalom, Regéc birtokosai lettek. A regéci vár nem volt végvár, de hatalmas középkori erősség Tokaj-Hegyalján, kiterjedt uradalommal, ahol az északkelet-magyarországi uraknak értékes szőleik voltak. RÁKÓCZI ZSIGMOND (†1608) – a későbbi erdélyi fejedelem, aki 1587-ben feleségül vette Alaghy Juditot, Mágocsy András özvegyét három árvájával, így Regéc és Pácin is a kezelésébe került – éppen szőlei révén lett a korszak egyik legvagyonosabb birtokosa. Mágocsy András fia, MÁGOCSY FERENC (Pácin, 1583?–Beregszász, 1611. nov. 21.) tornai és beregi főispán volt, akárcsak apja nagybátyja, Mágocsy Gáspár, és a Mágocsyörökség révén Munkács ura lett 1602-ben. A munkácsi vár és uradalom egyébként addig mostohaapja, Rákóczi Zsigmond kezén volt. A bárói rangot is elnyert Mágocsy Ferenc karrierje a kassai főkapitányságig, Felső-Magyarország katonai parancsnokságáig ívelt, Kassa egyébként a kora újkorban városerőddé épült ki.

A pácini kastélyt, alapjaitól, 1581-re építteti fel MÁGOCSY ANDRÁS, majd özvegye, ALAGHY JUDIT másik unokatestvére, ALAGHY FERENC (†1612) katonatiszt, a tizenötéves háború harcainak résztvevője, 1607-től báró, majd szepesi kamarai tanácsos bővítteti, sőt erődíti, hiszen sarokbástyás kőfalakkal, vizesárokkal véteti körül. A kastély kapuja előtt felvonóhíd állt, mellette az árkot kővel bélelték. A pácini kastély a 17. század elejére éri el máig megőrzött késő reneszánsz formáját. Különlegessége a reneszánsz pártázat sgraffito-díszítése, amelyet két különböző színű vakolat egymásra helyezésével készítenek. A mintát a felső vakolat eltávolításával alkotják meg. Hasonló látható – számos egyéb korabeli felföldi, főként Szepes vármegyei és dél-lengyelországi harangtorony, kastély, városi palota mellett – az egykori Sáros vármegyében épült Frics kastélyán. A pácini kastély termeinek egy része boltozott volt, az emeleti termeket fakazettás síkmennyezet fedte.

Pácint az 1680-as évek fegyveres rendi küzdelmei, Thököly Imre uralma idején urai elhagyták, a birtok egyik része, a kastéllyal együtt zálogba került, az épület állaga leromlott, ablakait, ajtait, sarokvasaival együtt kitépték, kályháit lerombolták, faragott köveit összetörték, fedele megrongálódott. Sennyey István (†1725) azonban 1687-ben kijavíttatta, újra lakhatóvá tette. A 18. században már ismét főúri rezidencia. A kastélyhoz mint uradalmi központhoz gazdasági épületek is tartoztak (sütőházak, major, cselédház, pincés, emeletes kis udvarház szüretelő eszközökkel stb.), ezek azonban az idők során elpusztultak, a műemléki helyreállítása csak a főépület és az erődítéshez tartozó falakat és bástyákat őrizte meg. [2]

  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. HETEDIK KÖTET[3]

GYULAI Éva: A pácini kastély Urak és szolgák a kora újkori északkelet-magyarországi kastélyokban c. állandó kiállításának tablószövegei. Történelem és Muzeológia – Miskolci Internetes Folyóirat 1. (2014)/1. 156-188. Herman Ottó Múzeum, Miskolc. [4]

  • Külső hivatkozások:

[5]

[6]


Magóchy[szerkesztés]

Trencsín megyében 1748-ban Magócsy László mint a felső járásban bírtokos nemes íratott a megyei lajstromba.* [* Szontagh Dániel közlése.] – Tán e családból származott Magócsy Elek a sz. Ferenczes szerzetesek egykori tartomány főnöke is.[[7]]


  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. HETEDIK KÖTET[8]


  • Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs