Címerhatározó/Debreczeny címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Debreczeni, Debreczeny családok címerével foglalkozik.
Debreceni
[szerkesztés]
Debreceni Dózsa pecsétje.
Háromszögű pajzs ötször vágva; a pajzs felett kereszt, jobbról-balról keresztekkel behintett zászlók, alul A betű. Körirata: † S • DAUSE • PALATINI * IVDICIS * CVMANOR(um) * Az országos levéltár eredeti példányáról. Rajzolta Malachovsky Nándor
Debreceni Dózsa (? - 1322 után): nádor. Már Ottó uralma alatt Károly király híve, 1312-ben részt vett a rozgonyi ütközetben. 1317-ben a Borsa Kopasz elleni katonai akció vezére, Debrecennél Kopaszt megverte, várait elfoglalta. 1318-ban Erdélyt tisztította meg Károly ellenfeleitől. 1317-18-ban bihari, 1317-22-ben szabolcsi ispán. 1318-20-ban erdélyi vajda. 1320-22 között nádor, 1322-ben szatmári ispán. Örökölt és szerzett birtokait Debrecen körül összpontosította. Debrecent gazdasági központtá építette ki, nádori székhelyét is ott tartotta. Birtokai jövedelmét telepítéssel is növelte.
- Irodalom:
Komáromy András: Debreczeni nádor és a Debreceni család (Turul, 1891. 1-9.). [1][2]
Bárány Attila: Debreceni Dózsa küzdelme a bihari oligarchákkal. In: Debrecen város 650 éves. Szerk. Bárány Attila, Papp Klára, Szálkai Tamás. Debrecen, 2011. 75-126.[3]
- Külső hivatkozások:
alaghi Debreceni
[szerkesztés]
Az Alaghy család egyik ága.
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
Debreczeny 1617
[szerkesztés]
Nyulásziné:
Heer János 1617. október 10., Prága II. Mátyás nemesség megerősítése és címer általa: fia István, valamint Akácz György és Debreczeny János
F 21 Armales H nr. 48
MNL OL:
HU-MNL-OL-F 21-H - No. 48.[4]
II. Mátyás magyar király, Prága vára, 1617. 10. 10., címer, magyar nemesség Heer János (Joannes Heer), valamint a fia, Heer István (Stephanus), továbbá Acacz György (Georgius Acacz) és Debreceni János (Joannes Debrecenj) részére. Kihirdetése: Zemplén vármegye, Zemplén mezőváros, 1618. 12. 18.
Címerleírás: Scutum videlicet militare erectum rubei coloris, supra viridem monticulum leone uno pede anteriori hastam, sinistro (...), scuto impositam galeam militarem (aper)tam regio diademate anguem gladio implicatum proferente ornatum, a sumitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, sinistris aureis et asureis, dextris rubris et argentei in scuti oras fluitantibus,
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
Debreczeny 1628
[szerkesztés]
MCK:
Balogh. B. Mihály a Debreczeny-családdal nyert 1628. X. 5. Ferdinándtól közös c. n. l. – Kihird: 1628. Sáros vm. – 1629. Borsod vm. – Címer: kék paizsban szarufa alatt zöld alapon márvány oszlop, azon arany csillag, két oldalán 1–1 fehér rózsa. – Sisakdisz: növekvõ oroszlán baljával arany csillagot, jobbjával oszlopot tart. Takarók: ezüst-fekete. – Orosz „Heves vm. N. Cs.” 17. l. – Kempelen I. 299. – N. l. Heves vm. lt. 1628. évi 1. sz. a.
- Irodalom:
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913[6][7]
- Külső hivatkozások:
Debreczeni 1632
[szerkesztés]_c%C3%ADmere.png)
Debreczeni Tamás (1570–1650), a szatmári vár udvarbírája (provizora), THURZÓ GYÖRGY nádor tokaji jószágigazgatója, majd BETHLEN GÁBOR fejedelem erdélyi prefektusa, végül I. RÁKÓCZI GYÖRGY erdélyi fejedelem magyarországi jószágainak igazgatója (prefektusa) címere aranyozott ezüst poharán. 17. század első fele, Magyar Nemzeti Múzeum. Debreczeni-Droppán Béla felv.
A vidék [Felső-Magyarország] és az Erdélyi Fejedelemség egyik legnevesebb és legnagyobb hatalmú, ugyanakkor legtehetségesebb gazdasági szakembere DEBRECZENI TAMÁS (1570–Sárospatak, 1650) volt. Katonaként kezdte pályafutását, 1606-tól pedig a fontos szatmári végvár udvarbírája lett, feladatai közé tartozott a vár katonaságának ellátása is. Nem sokkal később már a Thurzók tokaji uradalmának provizora, majd 1632-től, karrierje csúcsán, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem magyarországi birtokainak gazdasági igazgatója. Urának nemcsak gazdasági szakembere, hanem tanácsadója és képviselője is. Vagyont és nemességet szerez, támogatja a református egyházat és művelődést. Levelezésben állt Munkács urával, MÁGOCSY FERENC felső-magyarországi (kassai) főkapitánnyal is (†1611). Debreczeni Tamásnak a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött aranyozott, címeres pohara jelzi, hogy tehetségével a korabeli elitbe emelkedett.[8]
- Irodalom:
GYULAI Éva: A pácini kastély Urak és szolgák a kora újkori északkelet-magyarországi kastélyokban c. állandó kiállításának tablószövegei. Történelem és Muzeológia – Miskolci Internetes Folyóirat 1. (2014)/1. 156-188. Herman Ottó Múzeum, Miskolc. [9]
- Külső hivatkozások:
Debreczeni 1659
[szerkesztés]
Debreczeni János címere, 1659
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
- Külső hivatkozások:
Lásd még: