Címerhatározó/Rákóczi címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Rákóczi család címerével foglalkozik.


felsővadászi Rákóczi[szerkesztés]

Felsővadászi Rákóczi.JPG

Rákóczi címer.jpg

A Mágochy-Alaghy vagyon lett az alapja több későbbi főúri család társadalmi felemelkedésének (Rákóczi, Esterházy, Sennyei). MÁGOCSY ANDRÁSNÉ, bekényi ALAGHY JUDIT második férje és árváinak gyámja, RÁKÓCZI ZSIGMOND egri kapitány (1544–1608; 1607-től erdélyi fejedelem) volt. Részt vett a vidék legnagyobb ütközetében, az 1588-ban lezajlott Szikszó (Abaúj m.) melletti csatában, ahol a magyar király csapatai fényes győzelmet arattak az oszmán sereg fölött. MÁGOCSY ANDRÁSNÉ ALAGHY JUDIT, RÁKÓCZI ZSIGMOND felesége 1590 karácsonyán, gyermekei nevében, lemondott Pácin-birtokról unokatestvérei, (Alaghy Debreceni György fiai) ALAGHY FERENC és ISTVÁN (†1588 k.), illetve István kisfia, MENYHÉRT javára. A családi osztozkodás során a Rákóczi házaspár az értékesebb regéci várat és uradalmat választotta, míg Pácin az Alaghyaknak jutott.

A főúri udvarok a katolikus térítésnek, misszióknak is helyszínei voltak, ferences barátok, missziós jezsuiták, káplánok, gyóntatók jelentek meg az arisztokraták környezetében. A katolikus főúri rezidenciák leltáraiban feltűnik „a páterek háza”, azaz a missziós jezsuiták szobája. A pácini kastélyban is megjelentek a páterek, de éltek missziós jezsuiták a katolikus hitre tért RÁKÓCZI PÁL (1596–1636) országbíró felsővadászi (Abaúj m.) kastélyában is. A Rákóczi család erdélyi fejedelmeket is adott református ága II. Rákóczi György özvegye, BÁTHORI ZSÓFIA révén (re)katolizált, akinek fia, I. RÁKÓCZI FERENC (1645–1676) már katolikus hitben nevelkedett, unokája, a szintén katolikus Zrínyi ILONA fia, II. RÁKÓCZI FERENC (1676–1735) pedig már katolikusnak született. Báthori Zsófia 1663-ban telepíti le a jezsuitákat Sárospatakon, akik iskolát is nyitnak, és széleskörű katolikus térítést folytatnak a református városban és környékén.

++++++++++

Rákóczy (felsővadászi), herczeg.

Egyike legkiválóbb történeti nevezetességü családainknak. Nemzedékrendje a XII. század végén élt. Csépánig (István) vezethető vissza, akinek Csiz comestől származott utódaiban a család a XIV. század vége felé két ágra, a Morvai- és Rákóczy-családokra vált. Ősi fészke Rákócz, az abaujmegyei Felső-Vadászt és Selyebet Perényi Imre nádortól 3000 arany forintért 1517. R. Zsigmond és Ferencz testvérek szerezték meg. Ferencz ága már fiában fiágban kihalt; a család leszármazását Zsigmond vezeti tovább. A fejedelmi ág ezen Zsigmond hasonnevü unokája személyében emeli történeti nevezetességre a családot. Ezen Zsigmond (szül. 1544., megh. 1608.) 1607–1608. Erdély fejedelme volt. Fiai közül György szintén erdélyi fejedelem, Pál pedig főajtónálló. György fia, György ugyancsak az erdélyi trónon uralkodik; fia, II. Ferencz (1676–1735.) Magyarország és Erdély fejedelme. Ennek fiai közül József (1701–1738.) munkácsi herczeg és György (1701–1736.) makoviczai herczeg fiutódok nélkül halván el, bennök kihalt a nagy multu család. – A bárói rangot 1588. aug. 28. R. Zsigmond egri várkapitány (LR. IV-534.), illetőleg 1607. nov. 5. R. Lajos nyerték. (LR. V-890.) R. Ferencz erdélyi fejedelemnek 1694. szept. 14. a sárosi örökös grófi rang adományoztatott. (LR. XIII-127.) A herczegi rang az erdélyi fejedelmeknek jutott.

(Kempelen Béla)

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még:


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs