Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Szövőlepkék/Fenyőpohók

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3416 bájt

Kártevők

Fenyőpohók


[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Fenyőpohók]]

Fenyőpohók
(Dendrolimus pini, Syn: -)
Más neve(i): -


A fenyőpohók a szövőlepkefélék családjába tartozó, fenyőkön élő lepkefaj.
Eurázsiában (az Ibériai-félszigettől Közép-Ázsiáig; a 2000-es évektől a Brit-szigeteken is) és Észak-Afrikában honos. Elterjedése nagyjából megegyezik fő tápnövényével, az erdeifenyővel. Magyarországon az egész országban megtalálható, fenyvesek környékén gyakori.
A szárnyfesztávolsága a hímek esetében 5-6,2 cm; a nőstényeknél 7-8 cm. Színe igen változatos lehet. Teste a hamuszürkétől a barnán, vörösbarnán keresztül a sárgásig terjedhet. Az elülső szárny alapszíne többnyire ugyanolyan, mint a testé és általában többé-kevésbé szürkésfehéren behintett. A hullámos-cakkos haránt sávok barnák. A szárnyszél belső fele, a szárnytő, illetve a közép sok esetben vörhenyes; más példányokon a szegély, a közép vagy a szárnytő fehéresen vagy sárgásan márványozott. Középen kis kerek, fehér folt látható, de néha ez hiányzik. A hátulsó szárnyak színe a sárgástól a sötétbarnáig terjedhet. A szárnyak fonákja többnyire egyszínű. A rojt színe megegyezik az alapszínnel. A nőstények szárnya nyújtottabb, testük vaskosabb, több közöttük a vöröses és kevesebb a sötét színű példány.
Petéje tojásdad (2,6-2,8 mm hosszú és 2 mm széles), szürkészöld színű.
Kifejlett hernyója 5-8 cm hosszú, szürkés vagy szürkésbarna (az imágóhoz hasonlóan változékony színű). A hátán barna foltok, közép- és utótorán feketéskék csupasz foltok találhatóak, az utóbbiak mellett apró vörös pontokkal. Oldalain szürkés, elmosódott ferde vonalak vagy hosszúkás foltok láthatók. Bábja sötét vörösbarna, feketés szárnytokokkal és halványabb szelvényközökkel.
Évente egy nemzedéke nő fel, imágóit májustól augusztusig lehet látni. Az imágó mintegy tíz napig él. Éjszaka aktív, ekkor történik a párzás is. A nőstény 10-50-esével összesen 150-250 petét rak a tápnövény leveleire, gallyaira. 16-25 nap múlva kikelő hernyója vegyes erdők, kertek, parkok, különféle fenyők (erdeifenyő, luc, jegenyefenyő, feketefenyő, vörösfenyő) fiatal leveleivel táplálkozik.
Ha elszaporodik, a telepített fenyvesekben komoly károkat okozhat. A hernyó 7-8 fejlődési fázison megy keresztül. A 4-5. fázisban lévő hernyó az avarban vagy a talajban áttelel és a következő év tavaszán folytatja a fejlődését, majd májusában orsó alakú selyemszövedékben bebábozódik. A bábból 4-5 hét múlva kel ki az imágó.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
Magyar Wikipédia: Fenyőpohók
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyőpohók témájú médiaállományokat.