Állatok/Rovarok/Nünükék/Kék nünüke
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Kék nünüke]]
Kék nünüke
- (Meloe violaceus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A kék nünüke a hólyaghúzófélék családjába tartozó, Eurázsiában honos bogárfaj. Lárvája méheken élősködik.
- Egész Eurázsiában előfordul a Brit-szigetektől Kamcsatkáig; ezen kívül Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is. Magyarországon a hegy- és dombvidékeken mindenütt gyakori, a zárt erdők kivételével.
- A kék nünüke testhossza 10-32 mm, a nőstény nagyobb. Egyszínű, egész teste viszonylag élénk sötétkék. Szárnyfedői hosszában finoman ráncoltak, zsírfényűek. Feje és előtora finoman és szórtan pontozott, a pontok köze nagyon finoman recézett, fénytelen. Az előtor töve gyengén kikanyarított
- A többi nünükéhez hasonlóan szárnyfedői visszafejlődtek, csak a potroh egy részét takarják; hártyás szárnyai nincsenek. Potroha, különösen a nőstények esetében, erősen duzzadt. A hímek csápjának első öt íze megvastagodott, ezután előrefelé megtörik.
- Erdőszéleken, tisztásokon, virágokban gazdag réteken él. Az imágó különféle növények (pl. salátaboglárka vagy pitypang) leveleivel táplálkozik. Március-júniusban aktív. Ha megzavarják támadóját sárgás, olajos, erősen bőrirritáló folyadék kiválasztásával igyekszik elriasztani.
- A nőstény talajba vájt lyukba rakja le igen nagyszámú (2-10 ezer petéjét). Kb. 2 mm-es feketés lárvája a magányosan élő méhfajok (Andrena, Halictus, Colletes, Osmia, Lasioglossum-fajok, stb) parazitája. A virágokra mászva várja, hogy a lábain lévő horgok segítségével belekapaszkodhasson egy arra járó méhbe és elvitesse magát a fészkébe. Ott megeszi a méh petéjét vagy lárváját, majd vedlik és ezután a felhalmozott virágporral, nektárral táplálkozik. Lárvaként telel át és tavasszal bebábozódik.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Kék nünüke
Forrás: Magyar Wikipédia w:Kék nünüke
