Állatok/Puhatestűek/Cserepeshéjúak
Megjelenés
< Állatok | Puhatestűek
Cserepeshéjúak
- (Polyplacophora, Syn: -)
- Más neve(i): bogárcsigák, sokteknőjűek
- A cserepeshéjúak, a puhatestűek (Mollusca) törzsébe tartozó osztály. Tengerben élnek, de édesvizet is kibírják.
- Maximális nagyságuk 33 centiméter. A hátoldalukon 8 kisebb meszes lemez van, amit kitines gyűrű fog össze. Veszély esetén az ászkákhoz hasonlóan összegömbölyödnek.
- Moszatokkal táplálkoznak. Vált-ivarúak.
- Már a kambriumi tengerekben jelen voltak, mintegy 100 fosszilis fajuk ismert az elmúlt 600 millió évből. A bogárcsigák fontos állomásai a törzsfejlődésnek: közbülső állomást képviselnek a héj nélküli féregcsigák és az egyteknőjű maradványcsigák között. Az egész Mollusca classis - elsősorban petéik és trochofora lárváik alapján - a gyűrűsférgekkel közös eredetű. A féregcsigák és csatornáshasúak gyakorlatilag csak idegcsatornáikban térnek el a férgekről, valamint kezdetleges testszelvényezettségben (fej-láb-zsigerzacskó). A cserepeshéjúak az elsők a csoportban, amelyek passzív védekezésre alkalmas külső vázat fejlesztettek ki.
Az osztályba az alábbi rend és alrendek tartoznak:
- Az őslénytanban más szempontok szerinti osztályozás is lehetséges, amelyben a párosidegűek (Amphyneura) altörzset elkülönítik a többi puhatestűtől. Ide tartozó legközelebbi rokonaik a féregcsigák és a csatornáshasúak.
Forrás: Magyar Wikipédia Cserepeshéjúak