Állatok/Lepkefélék/Vörös rókalepke
Megjelenés
< Állatok | Lepkefélék
A lap mérete: 3337 bájt
Kártevők
Vörös rókalepke
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Vörös rókalepke]]
Vörös rókalepke
- ([[]], Syn: -)
- Más neve(i): -
- Védett rovar! - Eszmei értéke:0 000,- Ft. (2016.)
- A rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül az tarkalepkefélék családjához tartozó faj.
- Magyar Wikipédia: Vörös rókalepke
- A vörös rókalepke (Nymphalis xanthomelas), régies néven ligeti szöglenc a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez sorolt tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjában a rókalepke (Nymphalis) nem egyik faja.
- Eurázsia középső, illetve délebbi részein él. Elterjedési területének központja Nyugat-Szibéria, ahonnan keletnek Japánig, nyugatnak hozzávetőleg a árpát-medencéig nyúlik, jelentős és meglehetősen gyors fluktuációkkal. Így például az 1950-es – '60-as években stabilnak tűnő állományai éltek Magyarországon és szórványos, elkóborló példányai előkerültek még nyugatabbra (Ausztria, Szlovénia, Bajorország) is. Az 1970-es évekre azonban Magyarországról gyakorlatilag eltűnt, csak szórványos egyedek kerültek elő az ország délnyugati–nyugati részéről. Németországból és Csehországból is teljesen kipusztult.
- Mintegy húsz év elteltével újra megjelent Magyarországon, és jelenleg is terjed: a Beregi-sík, a Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt után megjelent a Bükk-vidéken és a Mátrában is.
- A nagy termetű rókalepkék közé tartozik, de rokonától, a nagy rókalepkétől jól megkülönböztethető. Szárnyának alapszíne élénkvörös, illetve mélyvörös; az áttelelt példányok némileg fakóbbak. A szárnycsúcs foltja vakító hófehér, a nagy rókalepkéénél keskenyebb és hosszabb, elválasztja az elülső szegély menti sötét foltot a külső, fekete szegélytől. Hátsó szárnyának külső szegélye fekete, benne sötétkéken csillogó foltokkal. A szárny fekete szegélye igen széles; fokozatosan mosódik bele a szárny alapszínébe. A szárnyak fonákja tarka, barnás vagy feketés.
- Teste fekete, lábai okkerbarnák, illetve sárgásbarnák.
- Nappal, főleg napos időben aktív. Az imágó telel át. A lepkék állati tetemekről, illetve ürülékről szívogatnak; a vizet nedves földfoltokról veszik fel.
- A nőstény szinte kizárólag a fűz (Salix spp.) — főleg a kecskefűz (Salix caprea) — víz fölé nyúló ágaira rakja petéit, és a hernyók bábozódásukig a szabad vízfelület fölött táplálkoznak.
Forrás: Vörös rókalepke
Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935