Állatok/Boglárkalepkék/Vándorboglárka
Megjelenés
Állatok
Vándorboglárka


Vándorboglárka
- (Lampides boeticus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A vándorboglárka a rovarok osztályának a lepkék rendjébe, ezen belül a valódi lepkék alrendjébe tartozó boglárkalepkefélék családjába tartozó, Eurázsiában, Afrikában és Ausztráliában elterjedt lepkefaj.
- Európában, Délnyugat- és Dél-Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában honos. Trópusi-szubtrópusi faj, Európában csak a Földközi-tenger peremén és szigetein tud áttelelni, de vándorló egyedei minden évben bejárják Európát egészen Dél-Angliáig és Észak-Németországig, ahol nyári nemzedéke felnő. Magyarországon sincsenek állandó állományai, a Dunántúlon (Mecsek, Villány, Balaton-felvidék) észlelték kóbor példányait.
- A szárnyfesztávolsága 2,8-3,6 cm. A hím szárnyainak felső oldala ibolyáskék, szegélye barnásfekete. A hátsó szárny peremén vékony hosszú nyúlvány (ún. farkinca) található; ennek két oldalán a szárny szélén két jól kirajzolódó fekete, kerek folt látszik, amelyek egy jóval halványabb foltsorhoz tartoznak. A nőstény szürkésbarna, a szárnyak tövében és közepén erős kék behintéssel. A szárnyak fonákja barnásszürke-fehéren márványozott, a farkincánál lévő foltok felül narancssárgával szegélyezettek, alsó pereme fémesen csillog.
- Meleg, napsütötte rétek, domboldalak, bozótosok lepkéje.
- Magyarországon áprilistól jelenhetnek meg vándorló egyedei, majd nyári nemzedéke júliustól októberig repül. A nőstény pillangósvirágúak (pukkanó dudafürt, takarmánylucerna, seprűzanót) virágaira rakja petéit. A kikelő hernyó a virágzattal és az éretlen termésekkel táplálkozik.
- Mérete változékony lehet. Hernyója sárgásbarna, a hátán világosabb, középen vékony, sötétebb vonallal.
- A déli boglárka hasonlít hozzá.
Magyar Wikipédia:Vándorboglárka
Forrás: Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935
{{{2}}}