Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Boglárkalepkék/Ibolyaszín boglárka

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Állatok

Ibolyaszín boglárka


Ibolyaszín boglárka
Ibolyaszín boglárka
(Polyommatus thersites, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovar! - Eszmei értéke:10 000,- Ft. (2016.)


A ibolyaszín boglárka a rovarok osztályának a lepkék rendjébe, ezen belül a valódi lepkék alrendjébe a boglárkalepkefélék családjába tartozó, nappali faj.
Egész Európában előfordul csak északon, Skandináviában, az Északi-tenger partvidékén és a Brit-szigeteken nem él meg. Elterjedései területe kelet felé egészen Közép-Ázsiáig és az Altaj-hegységig terjed. Magyarországon a középhegységek kalciumban gazdag rétjein, löszpusztákon él (pld. Mátraalja, Hegyalja).
A lepke szárnyfesztávolsága 28–30 mm. szárnyak színezetében jelentős nemi dimorfizmus tapasztalható. A hímek szárnyainak alapszíne ibolyás árnyalatú világos élénk-kék, szegélyét jól kirajzolódó, keskeny fekete sáv kíséri. A szárny tövét bundaszerűen kék illatpikkelyek fedik. A szárnyak szélei sűrűn, fehéren rojtozottak. A nőstény szárnyai barnák, kéken behintettek, a hátsó szárnyak szélein vörös-narancsbarna, sávszerű, foltsor látható, amely kevésbé kifejezetten átterjed az első szárnyakra is. A szárnyak fonákja világosbarna vagy szürke (jellemzően a tavaszi nemzedék szürke, a nyári pedig melegebb barna), világos peremű fekete foltokkal tarkított; a peremeken a narancsszínű foltsor jól kirajzolódik. A szárnyak fonákjának sejtjében soha nincs fekete folt. A nőstények kék behintettsége nagyon variábilis lehet, egyes változatoknál (f. caerulea) teljesen kék színezet is előfordulhat.
A boglárka meszes talajú rétek, legelők, kaszálók lepkéje, megtalálható felhagyott gyümölcsösökben, szőlőkben is. Élőhelyein nagy létszámban is előfordulhat. Évente két nemzedéke nő fel, imágói május-júniusban és július-augusztusban repülnek. A nőstények keveset mozognak, ha tehetik életüket néhány négyzetméteren élik le, míg a hímek aktívak keresik őket. A lepkék virágok nektárjával táplálkoznak, főleg a lila imola-fajokat (Centaurea) kedvelik. Párzás után a nőstény a hernyó tápnövényére, a baltacim-fajokra (Onobrychis) (pld. takarmánybaltacim) rakja le petéit. Hernyója a több boglárkalepkeféléhez hasonlóan mirme­kofil, hangyákat vonz magához és stimulálásra nektárcseppet választ ki magából: cserébe a hangyák megvédik ellenségeitől. A faj jelenléte az élőhely bolygatatlan, viszonylag természetes állapotát jelzi.
Hasonló fajok a közönséges boglárka (Polyommatus icarus), amely valamivel nagyobb, alapszíne kevésbé lilás, a szárny fonákjának sejtjében fekete folt látható; valamint a fóti boglárka (Plebejus sephirus). A nőstény összetéveszthető a szerecsenboglárkával és egyéb Aricia-fajokkal.


Magyar Wikipédia:Ibolyaszín boglárka

A Wikimédia Commons tartalmaz Ibolyaszín boglárka témájú médiaállományokat.

Forrás: Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

Kalmár-Csépe:Lepkék Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (Budapest), 1981. ISBN:963-11-2519-X

Forrás: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.