Állatok/Boglárkalepkék/Bükki szerecsenboglárka
Állatok
Bükki szerecsenboglárka
Bükki szerecsenboglárka
- (Aricia artaxerxes, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Védett rovar! - Eszmei értéke:50 000,- Ft. (2016.)
- A Bükki szerecsenboglárka a rovarok osztályának a lepkék rendjébe, ezen belül a valódi lepkék alrendjébe tartozó boglárkalepkefélék családjába tartozó faj.
- Szubendemikus lepkefaj. Egész Európában szórványosan elterjedt. A Kárpátoktól a Balkán-félszigetig, Kis-Ázsiában pedig egy-két helyen fordul elő. Angliában, és Skandináviában a törzsalak, az Aricia artexerxes artaxerxes honos, a hibrid Artaxerxes inhonora pedig az egész Óvilágban. Az Alpokban az Aricia artaxerxes allous, a Mediterráneum nyugati részében az Aricia artaxerxes montensis terjedt el. Magyarországon csak a Bükkben, Bánkúton, és a Jósvafő melletti Haragistyán él.
- Méret: 30–36 mm.
- Csak a felszíni narancssárga foltok tekintetében változékony. Mindkét ivar szárnyainak felszíne feketés-barna, vagy majdnem fekete, a vörös szalag a hímeken redukált, főleg csak a hátsó szárnyon van 1-4 apró vörös folt. A hazai nőstények vörös foltsora gyakran teljes. Mindkét ivar fonákján a szemfoltok kisebbek, a hátsó szárny töve kékes behintésű, a hím fonákja szürke, vagy halvány kávébarna, a nőstényé pedig sárgásbarna. Mindkét ivar belső ívfoltjai tompák, aprók. A szárny színén lévő narancssárga foltok tekintetében mutatkozhat némi változékonyság. Az elülső szárny felső szegélyének hossza 12–14 mm. A hím elülső szárnya keskeny, hegyes, a nőstényé lekerekített. Mindkét ivar szárnyainak felszíne feketés-barna. Elülső szárnyukon a sejtvégi folt jól látható. A hátulsó szegélyterében a narancssárga szalag redukálódott. A hím fonákja szürke, a nőstényeké barnás árnyalatú. A szárnyak felszínén a narancssárga foltok, a példányok felénél egyetlen apró foltocskára korlátozódik, vagy teljesen hiányzik. Olykor szürkésfekete példányok is előkerülnek. Egyetlen nemzedéke repül június végétől augusztus elejéig.
- Sztyeppék, gyepek. Pusztafüves lejtősztyepp, erdősztyepprétek, hegyvidéki gyepek, mészkedvelő sziklagyepek.
- Hernyójának tápnövénye a napvirágfajok (Helianthemum spp.), a gólyaorr fajok, különösen a piros gólyaorr, és a bürökgémorr.
- A hímek territóriumot tartanak, de táplálkozni kihúzódnak az utak, vágások szélére és a napsütötte ösvényeken tömegesen táplálkoznak. A nőstények petéiket a hernyó tápnövényére rakják. A növénytől nem repülnek nagy távolságra.
- A hernyó világoszöld, hátán sötétzöld hosszanti vonal fut végig.
- Mirmikofil életmódot folytat, nem kötődik specifikusan a őt őrző hangyafajokhoz, a populációkban kevésbé érvényesülnek a sztochasztikus hatások, mivel a hernyók áttelelése nem függ a hangyagazdáktól. Hangyagazdáiról nincs autentikus kárpát-medencei adat.
- Imágója július elejétől augusztus végéig repül, a rajzási csúcs július közepe.
Hasonló fajok
- A gólyaorr szerecsenboglárka a felülről teljesen egyszínű példányok hasonlítanak, de ezek hátsó szárnyfonákján tőtéri kék színű behintés látható.
- A szalagos szerecsenboglárka nagyobb méretű, a szegélyén lévő vörös foltok kisebbek és jóval fakóbbak, vagy hiányoznak. A fonák alapszíne kávébarna vagy szürke.
- Magyar Wikipédia:Bükki szerecsenboglárka
Forrás: Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935
Kalmár-Csépe:Lepkék Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (Budapest), 1981. ISBN:963-11-2519-X
Forrás: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.