Címerhatározó/Varga címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Varga családok címerével foglalkozik.
Warga 1606
[szerkesztés]
A nemes *Varga, Warga, család kiváltságát hadi érdemekért kapta 1606-ban Bocskai fejedelemtől. Tagjai már a XVIII, század elején beköltöztek városunkba, egy jó századdal később, 1843. táján, pedig nemes-ségi bizonyítványt szereztek Közép-Szolnok- és Kraszna megyék zilahi gyűlésétől, mely alkalommal a Diósadon lakó nemes Vargák a nálunk lévőket rokonaiknak vallották, a nemességet még azon évben Csongrád-vármegyében is kihirdették. E család tagjai: Imre ügyvéd, kir. táblabíró Szegeden s testvér öccse István, (N. Warga), földbirtokos, hitvese N. Kardos Jusztina m.h. 1905. Az elsőnek fia Ferenc 1909-ben h koronaügyész B.pesten 1909., a másodiké ifj. István oki. gazdász. Egy Istvánnak gimn. a.-nya 200 k. 1:552.; a többi családtagok a fentebbi általános sorozatban keresendők. [1]
- Irodalom:
Szeremlei Samu: Hódmezővásárhely története. V. KÖTET, A KÖZMIVELŐDÉS TÖRTÉNETE 1526-1848. MÁSODIK RÉSZ. Hódmezővásárhely, 1913. (reprint: Tótkomlós, 2001.)[2]
- Külső hivatkozások:
Varga család a zöld puskások között
[szerkesztés]A zöld puskások közé tartozó családok (első és második címeres levél):
Fejér György, Boda Zakariás, Pap Péter, Marton Illés, Varga Mihály, Bretan Zakariás, Koncz István, Lukács Péter, Vlaik János, Ravasz Máté, Illyei Pál, Marján Farkas, Péter István, Marián Márk, Flora Tódor, György János, Illyes Tódor, Sztoján Tamás, Sztoján Pál, Marian János, Boda Dániel.
Keldi Farkas Illés, Prekup Kosztin, Mány András, Haragos László, disznópataki Boda György, Antal Miklós, josipláposi Balázs András, Batuza Gergely és János, Román Lukács, Pap János, Hordó István, tordavilmai Géczy János, oláhláposi Pinte György, Isák János, Joszif Demeter, Páska Tivadar, peteritei Frakas Dániel, Bohoczel Konstantin, Lázár Gábor, sósmezői Prekup Farkas, Boér Mihály, bojérfalvai Rogozan Simon (zöld puskások)
1658. augusztus 1. Tasnád II. Rákóczi György nemesség és címer
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Vö. Puskások címere
Éthfalvi másképpen Varga
[szerkesztés]
Éthfalvi másképpen Varga Bálint 1718. április 7., Bécs III. Károly erdélyi nemesség és címer
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
hajdúböszörményi és nádudvari Wargha
[szerkesztés]
A Wargha család egyik őse, Ferenc részt vett a hétéves "burkus" (porosz) háborúban (1756-1763). Wargha Ferenc, Wargha Istvánnak minden valószínűség szerint a nagyapja volt. Pótolhatatlan értékű, saját kezűleg írt naplója a háború éveiről Buda 1945 évi ostroma idején a Budapest XII. Ráth György utca 18. sz. házban, szüleim lakásában [Dr. Asztalos] a tűz martaléka lett, összes ingóságaikkal együtt.
A család nemesi címerének mottója: "Deus providebit" (Isten gondoskodik). A címer rajza a birtokomban [Dr. Asztalos] levő pecsétnyomó alapján rekonstruálható. Mivel a pecsétnyomó címer-mintáján egy (mindkét első mancsában) kardot tartó oroszlán látható, nem kizárt, hogy a nemességet éppen Wargha Ferenc kapta 1760 körül, de erről biztosat nem tudunk (9) (43).
(9) Wargha Istvánnak több pecsétnyomója is volt. Az egyik csak a monogramot mutatja, ez nálam [Dr. Asztalos] van. A másik ennek cizellált változata volt, címerszerű alakban, és ezen látható az idézett mottó. A harmadik a címert mutatja, ez is nálam van. Van még birtokomban egy negyedik is, amelyen dupla címer látható, a másik talán a Nánási, vagy netán az Asztalos család címere lehet (hármashalmon álló madár)? (A címer egészen biztosan a Fejér családé - AGy).
(43) Kempelen Béla: "Magyar nemes családok", 1911-1932 között megjelent 11 kötetes munkájában sem Wargha helyesírással, sem nádudvari, sem hajdúböszörményi előnévvel nem szerepel egy család sem. Bár az első kötet előszava szerint ez a munka sokkal bővebb, mint Nagy Iván említett (25) összeállítása, az hogy valakik nem szerepelnek benne, még nem bizonyít persze semmit. Ezek az összeállítások akkor keletkeztek, amikor már a Wargha (és az Asztalos) család fiúágon kihalt. A családi hagyomány, illetve Wargha Eszter írásával megőrzött állítás a fenti két predikátumról tehát ebből a forrásból nem bizonyítható.
A Fejér család "büki" (illetve "felsőbüki") előneve sem igazolható Kempelen adataival, ugyanis csak 1899-ben részesült egy Fejér Antal nevű alezredes a "büki" előnév adományozásában. A RNL XXI: kötet 327. oldalán az olvasható, hogy élt egy büki Fejér Árpád nevű belgyógyász is, aki azonban csak 1891-ben született Budapesten.
Ugyancsak homály fedi az Asztalos család "magyarrégeni" állítólagos előnevének eredetét is: Asztalos Istvánné Wargha Eszter gyászjelentésén olvasható először nyomtatásban, nyilván az őtőle származó hagyomány alapján.
Egy régi levél szerint ugyan Wargha Istvánnak volt valami kapcsolata Nádudvaron, ez a tény azonban a fenti "hézagot" nem pótolja. Szinnyei könyvében (5) csak a "hajdúböszörményi" előnév szerepel, akárcsak Wargha István gyászjelentésén.(Asztalos)
- Irodalom:
Wargha István (1808-1876) élettörténete. Második, átdolgozott, helyesbített és kiegészített kézirat (58). Korabeli dokumentumok, családi levelek és irodalmi adatok alapján összeállította Dr. Asztalos Péter, 1993. február [6]
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Varga
[szerkesztés]
Varga Dániel 1810. Szentesről.[7]
- Irodalom:
Szeremlei Samu: Hódmezővásárhely története. V. KÖTET, A KÖZMIVELŐDÉS TÖRTÉNETE 1526-1848. MÁSODIK RÉSZ. Hódmezővásárhely, 1913. (reprint: Tótkomlós, 2001.)[8]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: