Szerkesztő:KeFe/Tesztlapok/Teszt-30

SZÁRAZFÖLDI CSIGÁK

Szárazföldi csigák=

Alpesi üvegcsiga – Oligolimax annularis –
Arborétumi fényescsiga – Zonitoides arboreus –
Árnyékkedvelő hímescsiga – Urticicola umbrosus –
Átlátszó üvegcsiga – Vitrina pellucida –
Áttetsző kristálycsiga – Oxychilus translucidus –
Balmenetes törpecsiga – Vertigo pusilla –
Bánáti csigabánáti szalagoscsiga – Drobacia banatica –
Bánáti hegyescsiga – Acicula banatica –
Barázdált oszlopcsigácska – Truncatellina costulata –
Barna korongcsigabarna diszkoszcsiga – Discus ruderatus –
Berki párduccsiga – Fruticicola fruticum –
Bordás gyepcsigácska – Vallonia costata –
Bordás kórócsiga – Helicopsis striata –
Bordás kórócsigabordás magyar kórócsiga – Helicopsis striata hungarica –
Bordás törpecsiga – Vertigo substriata –
Bunkóvégű orsócsiga – Clausilia pumila –
Bütykös csupaszcsiga – Eucobresia sp. –
Cseh bokorcsiga – Trichia lubomirskii –
Csíkos bokorcsiga – Trichia striolata –
Csillogó csiganagy kristálycsiga – Oxychilus draparnaudi –
Dagadt orsócsigaészaki orsócsiga – Vestia turgida –
Dobozi pikkelyescsiga – Kovacsia kovacsi –
Egycsíkú kórócsiga – Candidula unifasciata –
Egycsíkú magyar kórócsiga – Candidula unifasciata soosiana –
Egyenesszájú fénylőcsiga – Cochlicopa repentina –
Egyenesszájú orsócsiga – Cochlodina orthostoma –
Egyfogú szőröscsigaegyfogú bokorcsiga – Petasina unidentata –
Éjszakai meztelencsiga – Lehmannia nictelia –
Élénk lantoscsiga – Arion fuscus –
Erdei lantoscsiga – Arion silvaticus –
Erdei paránycsigácska – Punctum pygmaeum –
Erdélyi dák orsócsiga – Herilla ziegleri dacica –
Erdélyi gyöngycsigácska – Vitrea transsylvanica –
Erdélyi pikkelyescsiga – Lozekia transsylvanica –
Észak-kárpáti csigaháromkaréjú bordáscsiga – Spelaeodiscus triarius –
Éti csigaóriás éticsiga – Helix pomatia –
Fáramászó meztelencsiga – Lehmannia marginata –
Fehércsíkos meztelencsiga – Limax cinereoniger –
Fehérlő orsócsiga – Bulgarica cana –
Fehérsávos éticsiga – Helix lucorum –
Fehérszájú kerticsiga – Cepaea hortensis –
Félkeresztes orsócsiga – Clausilia cruciata –
Félmeztelen csigahúzotthéjú félmeztelencsiga – Daudebardia rufa –
Fényes orsócsiga – Cochlodina laminata –
Finombordájú kascsiga – Orcula jetschini –
Fogatlan oszlopcsigácska – Columella edentula –
Fonatos kórócsiga – Candidula intersecta –
Kertészet/Csigák/Gyakori kristálycsiga – Aegopinella minor –
Hálós televénycsiga – Deroceras reticulatum –
Hamvas magcsiga – Chondrina clienta –
Harántfogú törpecsiga – Vertigo angustior –
Harántvonalas bábcsigácska – Pupilla sterri –
Háromfogú csavarcsiga – Chondrula tridens –
Háromfogú csigaháromfogú szőröscsiga – Isognomostoma isognomostoma –
Háromredőjű bábcsigácska – Pupilla triplicata –
Hasas kétéltűcsigácska – Carychium minimum –
Hasas orsócsiga – Macrogastra ventricosa –
Hasas törpecsiga – Vertigo moulinsiana –
Havasi törpecsiga – Vertigo alpestris –
Hegyi csavarcsiga – Ena montana –
Hengeres oszlopcsigácska – Truncatellina cylindrica –
Homlokfogú oszlopcsigácska – Truncatellina callicratis –
Homlokfogú törpecsiga – Vertigo pygmaea –
Hordócsiganagy kascsiga – Orcula dolium –
Horgasfogú törpecsiga – Vertigo antivertigo –
Hornyoltlemezközű orsócsiga – Macrogastra densestriata –
Hullámos orsócsiga – Graciliaria undulata –
Karcsú borostyánkőcsigacsinos – Oxyloma elegansborostyánkőcsiga –
Karcsú kétéltűcsigácska – Carychium tridentatum –
Karcsú orsócsiga – Ruthenica filograna –
Kárpáti sziklacsiga – Faustina faustina –
Kertészet/Csigák/Kertészet/Csigák/Kecses meztelencsiga – Malacolimax tenellus –
Kék meztelencsiga – Bielzia coerulans –
kékesszürke kétlemezes orsócsiga – Alopia livida bipalatalis –
hornyolt ajtóscsiga| – Pomatias rivulare –
Keleti kristálycsiga – Oxychilus orientalis (Cellariopsis deubeli) –
Kerti lantoscsiga – Arion hortensis –
Kétlemezes orsócsiga – Balea biplicata –
Kis borostyánkőcsiga –Succinea oblonga –
Kis csavarcsiga – Merdigera obscura –
Kis fénylőcsiga – Cochlicopa lubricella –
Korongcsiga – Szögletesszájú korongcsiga – Helicodonta obvoluta
Köldöktelen gyöngycsiga – Vitrea diaphana –
Körteszájú orsócsiga – Balea stabilis –
Kövér fénylőcsiga – Cochlicopa nitens –
Kövér hullámosszájú pagodacsiga – Pagodulina pagodula altilis –
Kövi csigaóriás gombcsiga – Aegopis verticillus –
Kristályos gyöngycsigácska – Vitrea crystallina –
Kúpos csigacsillogó fényescsiga – Zonitoides nitidus –
Kúposhéjú orsócsiga – Balea perversa –
Kurta félmeztelencsiga – Daudebardia brevipes –
Kurta orsócsiga – Graciliaria inserta –
Lapos kórócsiga – Xerolenta obvia –
Kertészet/Csigák/Lapos kristálycsiga – Mediterranea depressa –
Lapostekercsű sziklacsiga – Faustina planospira (illyrica) –
Lemezes kascsiga – Agardhiella lamellata –
Ligeti csigasötétszájú ligeticsiga – Cepaea nemoralis –
Márványozott csigamárványozott bozótcsiga – Arianta arbustorum –
Mauríciai jövevénycsigaLamellaxis mauritianus (clavulinus) –
Mediterrán televénycsiga – Deroceras panormitanum –
Mediterrán tűcsiga – Cecilioides petitiana –
Melegtűrő kristálycsiga – Mediterranea inopinata –
Mintás szalagoscsiga – Eobania vermiculata –
Mohalakó bábcsigácska – Pupilla muscorum –
Mosoni kristálycsiga – Aegopinella nitens –
Nagy bokorcsiga – Euomphalia strigella –
Nagy borostyánkőcsigatarkaköpenyű borostyánkőcsiga – Succinea putris –
Nagy csupaszcsiga – Tandonia rustica –
Nagy meztelencsigaóriás meztelencsiga – Limax maximus –
Nagy sima kristálycsiga – Morlina glabra striata –
'Nagyfogú csigafehérajkú kétfogúcsiga – 'Perforatella bidentata –
csinos ajtóscsiga| – Pomatias elegans –
Nyúlánk házatlancsiga – Boettgerilla pallens –
Nyúlánk kascsiga – Agardhiella parreyssii –
Ólomszürke orsócsiga – Cochlodina fimbriata –
Pagodacsigahullámosszájú pagodacsiga – Pagodulina pagodula –
Pannon csigabécsi ligeticsiga – Cepaea vindobonensis –
parányi gúlacsigácska – Pyramidula pusilla –
pesthidegkúti lantoscsiga – Arion oweni –
Pettyes éticsigacirádás éticsiga – Cornu aspersum (Helix aspersa) –
Pikkelyes csigazártköldökű bokorcsiga – Monachoides vicinus –
Pincelakó kristálycsiga – Oxychilus cellarius –
Pizai fűcsiga – Theba pisana –
Pörölyös televénycsiga – Deroceras sturany –
Rácsos bécsi orsócsiga – Clausilia dubia vindobonensis –
Rácsos kristálycsiga – Aegopinella pura –
Rácsos orsócsiga – Clausilia dubia –
Radnai televénycsiga – Deroceras rodnae –
Ragyogó fénylőcsiga – Cochlicopa lubrica –
Ragyogó tűcsiga – Cecilioides acicula –
Ráncos orsócsiga – Bulgarica rugicollis –
Ráncos vörösesbarna orsócsiga – Macrogastra plicatula rusiostoma –
Ráncostarkójú kárpáti orsócsiga – Alopia straminicollis monacha –
Redőzött orsócsiga – Clausilia parvula –
Redőzött törpe orsócsiga – Clausilia parvula rugosa –
Réti kúposcsigácska – Euconulus praticola –
Ritka televénycsiga – Deroceras lothari (klemmi) –
Ritkabordájú orsócsiga – Macrogastra latestriata (borealis) –
Rovátkolt kascsiga – Argna bielzi –
Rozsdavörös bokorcsiga – Pseudotrichia rubiginosa –
Rőtajkú kétfogúcsiga – Perforatella dibothrion –
Rőtszájú kórócsiga – Cernuella neglecta –
Sárgás meztelencsiga – Lehmannia valentiana –
Sárgaszalagos lantoscsiga – Arion fasciatus –
Sima bokorcsiga – Trichia bakowskii –
Sima gyepcsigácska – Vallonia pulchella –
sima hegyescsiga – Acicula polita –
Sima kristálycsiga – Morlina glabra –
Sokfogú hamvas magcsiga – Chondrina clienta arcadica –
Sokfogú magcsiga – Granaria frumentum –
Soklemezes orsócsiga – Laciniaria plicata
Sörtés bokorcsiga – Trichia hispida –
Sötétpajzsú lantoscsiga – Arion distinctus –
Spanyol csupaszcsigaspanyol lantoscsiga – Arion lusitanicus –
Sudár orsócsiga – Bulgarica vetusta –
Sudár orsócsigatömzsi orsócsiga – Vestia gulo –
Sugaras kristálycsiga – Nesovitrea hammonis –
Sűrűbordájú gyepcsigácska – Vallonia enniensis –
Szalagos lantoscsiga – Arion circumscriptus –
Szántóföldi házatlancsigamezei televénycsiga – Deroceras agreste –
Szélesszájú kristálycsiga – Aegopinella ressmanni –
Szélesszájú üvegcsiga – Semilimax semilimax –
Szemcsés bokorcsiga – Trichia erjaveci –
budapesti csupaszcsiga – Tandonia budapestensis –
Sziklalakó gúlacsigácska – Pyramidula rupestris –
Szőrös bokorcsiga – Petasina filicina –
Szűkköldökű gyöngycsigácska – Vitrea subrimata –
Tágköldökű gyöngycsigácska – Vitrea contracta –
Talajlakó kristálycsiga – Mediterranea hydatina –
Talajlakó laposcsigácska – Helicodiscus (Lucilla) singleyanus –
Tarajos diszkoszcsiga – Discus perspectivus –
Tarka csigatarka diszkoszcsiga – Discus rotundatus –
Tarkafogú oszlopcsigácska – Truncatellina claustralis –
Tejfehér kórócsiga – Monacha cartusiana –
Tompavégű csigakicsi kascsiga – Sphyradium doliolum –
Többredős orsócsiga – Cochlodina marisi –
Tömzsi hegyescsiga – Acicula perpusilla –
Török televénycsiga – Deroceras turcicum –
Trópusi jövevénycsiga – Opeas pumilum –
Tüskés csigaTüskés avarcsigácska –Acanthinula aculeata –
Ugarcsigaagyagsárga éticsiga – Helix lutescens –
Üreglakó meztelencsiga – Limacus flavus –
Változékony kórócsiga – Helicopsis instabilis –
Változékony orsócsiga – Pseudofusulus varians –
Viaszos orsócsiga – Cochlodina cerata –
Világostarajú bokorcsiga – Hygromia cinctella –
Vízbemászó televénycsiga – Deroceras laeve –
Vörhenyes kúposcsigácska – Euconulus fulvus –
Vörös lantoscsiga – Arion rufus –
Vörösesbarna orsócsiga – Macrogastra plicatula –
Vöröszínű csigavöröszínű bokorcsiga – Monachoides incarnata –
Zebracsigatornyos zebracsiga – Zebrina detrita –
zömök csavarcsiga – Mastus bielzi –

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

Borostyánkő csiga

(Succinea putris, Syn: ): Mérete(i)=K: 3-4, M: 15-32, Sz: 7-17.; Hosszúkás tojásdad házát nagyobbrészt a kitágult utolsó kanyarulat alkotja, szájadéka ennek megfelelően nagy. Héja igen vékony, áttetsző, sárgás-vöröses, borostyán színű. Szeme a két pártapogató közül a hosszabbik csúcsán ül („nyeles-szemű tüdős csigák”), ami jellemző a többi, ezután sorra kerülő szárazföldi csigára is. Erősen vízhez kötött állat, vagy a vízparti nádon, sáson, füzesen mászkál, vagy nedves réten, lápon, ártereken találjuk. A szárazságot nem viseli el. Teste sokszor annyi vizet vesz magába, hogy nem is tud teljesen visszahúzódni házába. Eleven, zöld és fonnyadt növényi részekkel táplálkozik.

Karcsú borostyánkő csiga

(Succinea elegans, Syn: ): Mérete(i)=K: 3, M: 9-16,Sz: 5-8.; Háza kisebb, karcsúbb a Borostyánkő csigánál (Succinea putris). A ház hosszanti tengelye és a szájadék tengelye nem esik egybe. Életmódja megegyezik az előző fajéval.

Kis borostyánkőcsiga

(Succinea oblonga, Syn: ): Mérete(i)=K: 3-4, M: 6-14, Sz:4-7.; Utolsó kanyarulata az egész háznak csak kisebb része, ezért szájadéka is kisebb, kerekebb. A borostyánkő csigák közül ez a faj van a legkevésbé vízhez kötve: nedves rétek, vizek partján él, de már az alföldi szikes réteken is előfordul.

Ragyogó csiga

(Cochlicopa lubrica, Syn: ): Mérete(i)=K: 5-6, M: 6-7, Sz: 3.; Háza karcsú tojásdad alakú. Áttetsző, sötét szaru sárga vagy vörösesbarna héjának csillogó felülete sima. Szájadékpereme belül megvastagodott. Nedvesség kedveli; nyirkos réteken, bokrok sűrűje alatt, üde talajú erdőkben, szárazabb helyeken pedig a kövek és fadarabok alá húzódva él. A zöld és elsárgult növényrészeken kívül alsórendű gombákkal (penészgombákkal) táplálkozik.

Sokfogú csiga

(Abida frumentum, Syn: ): Mérete(i)=K: 8-12, M: 6-12, Sz: 3-4.; Háza hengeres orsó alakú. Sárgás vagy barnás szaruszínű héja finoman, szabályosan bordázott, selyemfenyő (a bordázottság nagyító alatt jól látszik). Szájadékának belső pereme ajakszerűen megvastagodott („ajakduzzanat”). Ezen és a szájadék boltozatán8-9 fehér fog, illetve lemezke van. A világosszürke állat mászásközben házát vízszintesen lefektetve hordja. Melegkedvelő, a leg-több csigával ellentétben jól tőri a szárazságot. Száraz réteken,napos lejtőkön, sziklapárkányokon, a fő és moha közt vagy a sziklákon, kőfalakon mászkálva él. A síkságokon, dombvidékeken és az alacsonyabb hegységekben gyakori.

Hamvas csiga

(Chondrina clienta, Syn: ): Mérete(i)=K: 6-7, M: 5-8, Sz: 2-3.; Háza hosszú, hegyes kúp alakú. Színe vörösbarna, többnyire kékes árnyalattal, ezért nevezik hamvasnak. Szájadékában 7 fehér, fogszerű lemezke van, közülük néhány világos vonalként a héjon is áttűnik. Sziklalakó állat, csak mészsziklákon vagy azok repedéseiben található. Száraz időben a sziklához tapad, esős időben mászkál. A sziklára telepedett zuzmókkal és moszatokkal táplálkozik. A Bükk és a Tornai Karszt vidékén gyakori, a Dunántúli-középhegységben több helyütt előfordul.

Hordócsiga

(Orcula dolium, Syn: ): Mérete(i)=K: 8-10, M: 4-10, Sz: 2-5.; Hengeres, illetve hordó alakú házának csúcsa kihegyesedő. Héja sárgás- vagy vörösesbarna. Szájadékában ajakduzzanatot és 3-4 fogat láthatunk. Hegyvidéki állat, főleg a mészkőhegységek mohos szikláin vagy a lehullott levelek avarjában él.

Tompavégű csiga

(Orcula doliolum, Syn: ): Mérete(i)=K: 8-10, M: 5-7, Sz: 2-3.; Háza kisebb, mint az elızı fajé, hordószerű ugyan, de csúcsa fél-gömb alakú. Sárgásbarna héját ritkásan álló, vékony, bordaszerű kiemelkedések fedik. Szájadékában fehér ajakduzzanat és 3 fog van. A Dunántúlon és az Északi-középhegység területén él.

Bábcsiga

(Pupilla muscorum, Syn: ): Mérete(i)=K: 6-7, M: 3-5, Sz: 1-2.; Apró,hengeres háza szaruszínű. Szájadékában nagyítóval parányi, fehér fogat és a peremet kísérő fehér ajakduzzanatot láthatunk. Száraz,néha nedvesebb területeken a fő, lehullott lomb, mindenféle növényi maradvány vagy kövek alól kerül elő.

Törpecsiga

(Vertigo pygmaea, Syn: ): Mérete(i)=K: 5, M: 2, Sz: 1.; Legkisebb csigáink egyike. Vörösesbarna vagy szaruszínű háza tojásdad. Szájadékában ajakduzzanat és 5 apró fog van. Leggyakoribb nedves réteken a fő és moha között, de megél szárazabb helyeken is.

Balog csiga

(Vertigo angustior, Syn: ): Mérete(i)=K: 5-6, M: 2, Sz: 1.; Hasonlít az Törpecsiga (Vertigo pygmaea) fajhoz, de háza balra csavarodott. Szájadékában 4 apró fog, illetve lemezke van. Nedves réteken, nyirkos erdők és bozótosok alján él.

Tüskés csiga

(Acanthinula aculeata, Syn: ): Mérete(i)=K: 4, M: 2, Sz: 2-3.; Gömbölyded, tompa csúcsú házának felületét bordaszerű kiemelkedések borítják, amelyek különösen az utolsó kanyarulaton erősek, és annak peremén tüskeszerű nyúlványokká fejlődnek. Hegy- és dombvidéki erdőkben, az avarban és fadarabok alatt található.

Bordás csiga

(Vallonia costata, Syn: ): Mérete(i)=K: 4, M: 1,5, Sz: 2-3.; Háza az Tüskés csiga (Acanthinula aculeata) fajnál laposabb. Kanyarulatai bordázottak, az utolsó kanyarulaton nagyítóval mintegy 30 bordát lehet megolvasni.Köldöke tág. Az utolsó kanyarulat a szájadék táján erősen kitágul. A szájadék pereme belül gyűrűszerűen megvastagodott. Moha és főközt, fadarabok és kövek alatt gyakori.

Paránycsiga

(Punctum pygmaeum, Syn: ): Mérete(i)=K: 4, M: 1, Sz: 1-2.; Házalapos, köldöke tág, tölcsérszerű, kanyarulatai lassan, egyenletesen szélesednek. Héja áttetsző, igen finoman bordázott. Erdőkben:fűközt, lehullott lomb és fadarabok alatt él.

Tonnacsiga

(Chondrula tridens, Syn: ): Mérete(i)=K: 7-8, M: 7-18, Sz: 4-7.; Hengeres háza sárgás vagy barnás szaruszínű. Szájadékában erős ajakduzzanat és általában 3 fog van, néha még egy gyengén fejlett negyedik is megjelenik (szegletduzzanat). Melegkedvelő, főleg a szárazabb gyepekben és bokrosokban él, ritkábban nedves helyeken is előfordul.

Csavarcsiga

(Ena obscura, Syn: ): Mérete(i)=K: 6-7, M: 7-10, Sz: 3-4.; Megnyúlt, kihegyesedő, barna színű házát hátrafelé lehajtva és kissé jobbra fordítva viseli. Domb- és hegyvidéki erdőkben az avar alatt,valamint sziklákon él.

Szárazföldi ajtós-csiga

(Pomatias elegans, Syn: ): Mérete(i)=K: 5, M: 12-17, Sz:8-12.; Színe szürkés-sárgás vagy hús vörösbe hajló, egyszínű vagy 3 ibolyás barna csíkkal tarkázott. A csíkok gyakran háromszögletű részekre darabolódnak. Csúcsa sárga vagy ibolya barna. Héjarácsos felszínű, mert hosszanti és keresztirányú, vékony, bordaszerű kiemelkedések borítják, a két utolsó kanyarulaton a hosszanti bordák erősebbek. Szervezetileg kopoltyús csiga, így héjfedője van, amivel szájadékát el tudja zárni. A szárazföldi életmód folytán azonban kopoltyúja visszafejlődött, a „tüdő” falán megy végbe a légzés, az oxigén felvétele. Bokrok alatt (száraz helyen), de források mellett is megtalálható. :Magyarországon ritka, nagyobb számban csak a Tihanyi-félszigeten él.

Zebracsiga

(Zebrina detrita, Syn: ): Mérete(i)=K: 6-8, M: 19-29, Sz: 8-12.; Meg-nyúlt tojásdad háza egyszínű fehér vagy barna haránt csíkokkal sávozott

Szájadéka belül barna, peremét fehér ajakduzzanat kíséri. Az állat sárgásbarna, feje kékesszürke. Házát erősen hátrafelé lehajtva hordja. Melegkedvelő. Száraz réteken, gyérfűvű vagy bokros lejtőkön, utak mentén, szántóföldeken található. Elhalt növényi részekkel táplálkozik.

Fényes orsócsiga

(Cochlodina laminata, Syn: ): Mérete(i)=K: 10-13, M: 14-22,Sz: 4-5.; Háza orsó alakú, sárgás- vagy vörösbarna, fénylő felületű. Szájadékában 8 lemez, illetve redő van, ezeknek egy része olyan mélyen ül, hogy csak a házat megfelelő helyzetben tartva láthatjuk, illetve a héjon tűnnek át (záros szájú csigák). Szájadéka belül barnás színű, fehér garatduzzanata a héjon világossárga sávként látszik át. Az állat karcsú teste szürke. Hegy- és dombvidéki erdőkben, lehullott lombok és kövek alatt, sziklákon, fatörzseken, fák kérge alatt található. Korhadt növényekkel, alsórendű gombákkal (penészgombák) táplálkozik.

Nagy orsócsiga

(Iphigena ventricosa, Syn: ): Mérete(i)=K: 10-13, M: 14-22, Sz:4-5.; Vörösbarna, néha feketés, hasas orsó alakú háza finoman bordázott. Ajakduzzanata barna, lemezeinek és redőinek elhelyezkedése eltér az elızı fajtól. Az erdők nyirkosabb részein, korhadó fadarabok, fakéreg, moha és kövek alatt él. Hegy- és dombvidéken helyenként hazánkban is gyakori.

Vésett orsócsiga

(Clausilia dubia, Syn: ): Mérete(i)=K: 10-12, M: 11-15, Sz:3-3,5.; Háza az Nagy orsócsiga (Iphigena ventricosa) fajnál kisebb és karcsúbb. Szaru barna, néha feketésbarna héja sűrűn vonalkázott-bordázott, a bordák köze keresztirányban rovátkolt, ezért felülete rácsos szerkezetű. Szájadéka tojásdad, jól fejlett garatduzzanattal. Jellegzetes redőinek és lemezeinek elhelyezkedése. Háza hol zömökebb, hol karcsúbb. Erdőkben: sziklákon, fatörzseken, fakéreg és kövek alatt él.

Erdei orsócsiga

(Laciniaria biplicata, Syn: ): Mérete(i)=K: 12, M: 15-24, Sz: 4-5,5.; Orsó alakú háza szaru barna, sőrőn, erősen bordázott. Szájadéka körte alakú, alul csatornás, szegélye megvastagodott. Lemezei, redői a fajra jellemző módon helyezkednek el. Leggyakoribb orsócsigánk, amely erdős, bokros helyen, a lehullott lombok és fadarabok alatt az alacsonyabban fekvő tájakon is megtalálható, de igazi hazája hegyvidékeinken van.

Tarka csiga

(Discus rotundatus, Syn: ): Mérete(i)=K: 6, M: 3-4, Sz: 1-2.; Lapos háza fölül erősen, szabályosan, alul gyengébben bordázott. Színe sárgásbarna, szabályos közökben barnásvörös foltok tarkítják, alsó oldala egyszínű. Köldöke igen tág, tölcsérszerű. Erdős-bokros területeken, az avar és fadarabok alatt, kőtörmelék közt akadhatunk rá. A Börzsönyben, a Bakonyban, a Badacsonyon, Kőszeg és Sopron környékén él.

Ragyogó tőcsiga

(Cecilioides acicula, Syn: ): Mérete(i)=K: 5-6, M: 4-5, Sz:1-2.; Karcsú, tőszerűen megnyúlt háza rendkívül vékony héjú,színtelen, teljesen átlátszó (az elpusztult állat háza később tejfehér színő és átlátszatlan lesz). Az állat teste fehér. Mivel a földben, sokszor mélyen a talaj felszíne alatt él, teljesen vak. Rejtett életmódja miatt ritkán kerül szemünk elé elevenen. Szerves anyagokban gazdag talajokban, főleg a Dunántúlon gyakori. Előkerül régi sírokból a csontokról is, ahol valószínűleg az alsórendű gombákkal (penészgombák) és bomló szerves anyagokkal táplálkozik.

Kúpos csiga

(Zonitoides nitidus, Syn: ): Mérete(i)=K: 5, M: 4-5, Sz: 6-7.; Átlátszó, fényes sárgás vagy vöröses szaru barna háza alacsony kúp alakú. Szájadéka majdnem kerek, köldöke tág. Az állat színe kékesfekete. Erősen nedvesség kedvelő, vizek partján, nedves réteken, ártéri erdőkben a sűrű növényzet közt, vízmosások alján él.

Kövi csiga

(Aegopis verticillus, Syn: ): Mérete(i)=K: 6-7, M: 17-21, Sz: 25-32.; Gömbölyded-kúpos házának felülete igen finoman rácsos szerkezetű, alul sima, fénylő. Kanyarulatai tarajosak, az utolsók kerülete azonban legömbölyített. Színe zöldessárga vagy barnászöld.Az állat teste karcsú, színe szürke. Lehullott lomb és kövek alatt él. Részben növényevő, részben ragadozó, mert gilisztákat, sőt csigát is eszik.

Csillogó csiga

(Oxychilus draparnaudi, Syn: ): Mérete(i)=K: 5-6, M: 6-8, Sz:13-15.; Háza lapos, vékony héjú, nagyon fényes. Színe sárgás szaruszínő vagy világos vörösbarna, alul kékesfehér. Héja átlátszó.Köldöke tág, tölcsér szerűen táguló. Utolsó kanyarulata a szájadék táján több mint kétszer olyan széles, mint az Kövi csiga (Aegopis verticillus). Az állat karcsú, kékesszürke színű. Az avarban és kövek alatt, sziklaüregekben gyakori, barlangokban is előfordul. Ragadozó csiga, amely főleg más, sokszor nálánál is nagyobb csigafajok húsát eszi. Domb-vidékeinken és hegységeinkben gyakori.

Átlátszó csiga

(Oxychilus glaber, Syn: ): Mérete(i)=K: 5-6, M: 6-8, Sz: 11-15.; Hasonlít az Csillogó csiga (Oxychilus draparnaudi) fajhoz, de kevésbé lapos, köldöke szűk. Utolsó kanyarulata a szájadék táján csak másfélszer olyan széles, mint az előző. Lehullott lomb, fadarabok és kövek alatt él, barlangokban is gyakori. Ez is ragadozó, és az előzőhöz hasonlóan igen gyors mozgású állat. Az Északi-középhegységben és a Dunántúlon elterjedt, az Alföldön ritka.

Kristálycsiga

(Vitrea crystallina, Syn: ): Mérete(i)=K: 5, M: 1,5-2, Sz: 3-4.; Házalapos korong alakú, köldöke szűk. Héja igen vékony, fényes, üvegszerűen átlátszó, zöldes árnyalatú. Az állat karcsú teste fehéres színű. A nedvességet kedveli, vízparti növények közt, erdők nyirkos talaján, avar és kövek alatt, sziklaüregekben él. A Dunántúlon és hegységeinkben gyakori, az Alföldön ritka.

Dombi csiga

(Aegopinella minor, Syn: ): Mérete(i)=K: 5, M: 5-6, Sz: 9-11.; Házalapos, sárgás vagy zöldes szaru-barna, alul fehéres. Héja vékony,átlátszó. Köldöke tág, szájadéka tojásdad, tengelye le- és kifelé irányul. Utolsó kanyarulata a szájadék táján két és félszer, háromszor szélesebb az előzőnél. Az állat színe szürkéskék. Avar, korhadó fa és kövek alatt, kőtörmelék közt, erdős-bokros területeknél. Bomló szerves anyagokkal és csigák, férgek húsával táplálkozik.

Kascsiga

(Euconulus fulvus, Syn: ): Mérete(i)=K: 5-6, M: 3, Sz: 3-4.; Háza gömbölyded-kúpos, méhkas alakú. Kanyarulatai igen lassan szélesednek, köldöke tőhegynyire szők. Szájadéka ellipszis alakú, szélesebb, mint amilyen magas, pereme éles, nem vastagodott meg.Színe világosabb vagy sötétebb szaru-barna, áttetsző, fénylő. Az állat feketés-szürke. Vizek partján, nedves réteken, nedves erdőkben az avar, korhadt fadarabok és kövek alatt él. A Dunántúlon,az Alföldön és hegységeinkben szórványosan mindenütt megtalálható.

Üveges csiga

(Vitrina pellucida, Syn: ): Mérete(i)=K: 3-3,5, M: 6, Sz: 5.; Háza gömbölyded, rendkívül vékony, hártyaszerű héja üvegesen átlát-szó. Színtelen vagy sárgás-zöldes árnyalatú. Az állat pusztulása után az üres héj zavarossá, átlátszatlanná válik. Utolsó kanyarulata több mint kétszer szélesebb az előzőnél. Szájadéka kerekded. A lehullott lomb alatt, kőtörmelék közt él, nedves környezetben,de bokrok, fák védelmében szárazabb helyeken is megtalálható. Szórványosan előfordul hegy- és dombvidékeinken, sőt az Alföldön is.

Félmeztelen csiga

(Daudebardia rufa, Syn: ): Mérete(i)=K: 2,5-3, M: 1,5, Sz: 6.; Házát majdnem teljesen a kitágult és hosszirányban lemezszerűen megnyúlt utolsó kanyarulat alkotja. :Szájadéka majdnem vízszintes helyzetű, köldöke tág. Héja igen vékony, átlátszó, zöldessárga,néha vörösesbarna színű. A kékesszürke állat jóval nagyobb, minta háza, nem tud visszahúzódni belé. A ház, mint valami sapka,ül az állat testén, a legfontosabb szerveket védi. Ragadozó csiga,amely főleg földigilisztákat, más csigafajokat, ászkákat eszik. Mélyen a lehullott lomb és kövek alatt, laza földben, barlangokban él.Domb- és hegyvidékeinken sokfelé megtalálható.

Nagy meztelencsiga

(Limax maximus, Syn: ): Mérete(i)=Hossza: 100-200 ^m_m.; Színe igen változó, legtöbbször szürke, barnával vagy feketével tarkázott, foltos. Bőre ráncos, testének hátsó része gyengén tarajos. Talpa egyszínű. Teste nyálkától csillog, a nyálka színtelen.Ha az állat teste mászás közben kinyúlik, elöl, a jobb oldalon meg-figyelhetjük a légzőnyílást. A meztelencsigák (helyesebben házatlan csigák vagy csupasz-csigák) bőre alatt kis fehér mészlemezke van, ez a ház csökevénye, ami a házas csigák házának felel meg. Főleg éjjel mászkál, legfeljebb nagyobb esők után találkozhatunk vele nappal is. Csakis a nedves helyeken gyakori. Tápláléka friss és korhadt növényi részek, gombák.

Óriás meztelencsiga

(Limax cinereo-niger, Syn: ): Mérete(i)=H: 200-400 ^m_m.; Színe a fehértől a feketéig változó, leggyakrabban sötétszürke vagy fekete, de lehet piros, sárga vagy barna is. Egyszínű vagy foltokkal tarkázott, esetleg sávos. Az elelőző fajra igen hasonlít, de jól meg-különbözteti attól hárompásztás talpa (a középső paszta világos, a két szélső sötétebb). Nagyobbra nı, mint az előző faj, bőre ráncosabb, háttaraja erősebb. Nyálkája színtelen. Bır alatti mész-lemezkéje 9-15 mm. Gyakori hegy- és dombvidékeinken.

Élénk meztelencsiga

(Arion subfuscus, Syn: ): Mérete(i)=H: 50-70 ^m_m.; Színe sárga vagy vörösessárga, háta sötétebb, a törzs oldalán sötét, a láb szegélyénél sárgásfehér sávval. Talpa sárgásfehér, testének nyálkája sárga vagy narancssárga. Főtápláléka a gomba. Hegy- és dombvidékeinken elterjedt, az Alföldön ritka.

Pince-meztelencsiga

(Limax flavus, Syn: ): Mérete(i)=H: 80-110 ^m_m.; Karcsú teste sárga, narancssárga vagy sárgásszürke, néha apró sötét foltokkal. Talpa egyszínű, nyálkája sárga. Éjjeli állat. Barlangokban, földalatti lyukakban, kutakban, vermekben, pincékben él, többnyire emberi lakóhelyek közelében. Megeszi a legkülönbözőbb élelmiszereket és ezek bomló hulladékait.

Lantos meztelencsiga

(Arion circumscriptus, Syn: ): Mérete(i)=H: 30-50 ^m_m.; Színe szürkés-olajzöld, olajbarna vagy szürke. Háta sötétebb, talpa felett világos sáv húzódik. Teste elülső részén (pajzs) sötét, lantalakú rajzolat látható. A fiatal állatoknak tarajuk is lehet, ez a felnőtt csigán hiányzik, de háta közepén világos ráncokból álló vonal fut. Talpának középső pasztája sötétebb, nyalkája színtelen.Lassú mozgású, lusta állat. Különösen a Dunántúlon gyakori,az Alföldről csak néhány helyről ismeretes.

Kék meztelencsiga

(Bielzia coerulans, Syn: ): Mérete(i)=H: 80-160 ^m_m.; Legszebb, de meglehetősen ritka csupasz csigánk. Mindig egyszínű. Színe leg-többször csillogó szürkéskék vagy azúrkék, de fűzöld, sötétzöld,ultramarinkék, feketéskék és lila is lehet. Taraja jól fejlett, nyálkája sárgás. Meglehetősen gyors mozgású, karcsú állat. Tápláléka gomba, zuzmó, növény levelek. A többi házatlan csigához hasonlóan, ez is a nedves helyeket kedveli. Kárpáti csiga, nálunk a Bükk és a Sátor-hegységben él, újabban a Tornai Karszt területén is megtalálták.

Kerti meztelencsiga

(Deroceras agreste, Syn: ): Mérete(i)=H: 30-35 m^m.; Karcsú teste sárgásfehér vagy hús-vörös, gyakran apró sötét foltokkal tarkázott. Taraja gyengén fejlett, talpának középső pasztája többnyire világosabb a szélsőknél. Erdőkben, ligetekben, réteken, de szántóföldeken és kertekben is gyakori. Ha elszaporodik, a szántóföldi és kerti növények, az elvermelt, tárolt zöldség stb. megdézsmálásával érzékeny károkat okozhat. Nappal deszkadarabok, kőtörmelék közt vagy a földben lyukakban húzódik meg. A mezőgazdasági terményekkel akaratlanul is sokfelé elhurcolták, így általánosan elterjedt és gyakori.

Kórócsiga

(Helicella obvia, Syn: ): Mérete(i)=K: 5-6, M: 7-12, Sz: 14-23.; Lapos, korong alakú házának alapszíne krétafehér, szürkés vagy barnás árnyalattal. Egyszínű vagy barnás csíkokkal tarkázott. A csíkok elmosódhatnak. Szájadéka kerek, köldöke tág, tölcsérszerűén táguló. Melegkedvelő csiga, száraz, füves helyeken, parlagon hagyott szántóföldeken, töltéseken sokszor csapatostul találjuk, a fűszálakra, kórókra, gizgazra felkapaszkodva. Alacsonyabban fekvő tájainkon mindenütt gyakori, ma is terjedőben van.

Pusztai csiga

(Helicopsis striata, Syn: ): Mérete(i)=K: 5-6, M: 5-8, Sz: 8-16.; Háza kisebb és kúposabb a Kórócsigánál (Helicella obvia). Színe sárgásfehér vagy szürkésfehér, barna csíkokkal díszített. A héj felszíne eresebben vagy finomabban bordázott. Szájadéka kerek, köldöke szűk. Kopár, főleg napsütötte helyeken él. Napközben mélyen lehúzódik a talajba. Leggyakoribb az Alföldön, de ismeretes a Dunántúl több pontján is.

Nagy fogú csiga

(Perforatella bidentata, Syn: ): Mérete(i)=K: 7-8, M: 4-7, Sz:7-9.; Gömbölyded házának felülete finoman, szabályosan bordázott, alul sima, fénylő. Színe világos szaru-barna, kerülete mentén és a varrat alatt világosabb csíkkal. Köldöke igen szűk, a ráhajló szájadékperem majdnem elfedi. Fekvő hold alakú szájadékában két erős fog látható. Nedves, mocsaras helyen, vizek partján a növényzet alatt, ártéri égeresekben él. Hazánkban a Dunántúl nyugati és délnyugati feléből, az Alföldön a híres lápvidékről: Bátor-ligetről ismeretes.

Tejfehér csiga

(Monacha cartusiana, Syn: ): Mérete(i)=K: 6, H: 6, Sz: 9-19.; Lapított-kúpos háza tejszerűen kékesfehér vagy barnásfehér.Utolsó kanyarulata erősen kitágul. Szájadéka hold alakú, ajakduzzanata fehér vagy vörösessárga. Köldöke szűk. Szárazabb és nedvesebb réteken, bokros, füves területeken gyakori.

Pelyhes csiga

(Trichia hispida, Syn: ): Mérete(i)=K: 5,5-6, M: 4-5, Sz: 6-9.; Háza lapított-gömbölyded, apró, sűrűn álló szűrökkel fedett, amelyek könnyen lehullanak, így leginkább csak a fiatal példányokon láthatók. Színe sárgás szaru-barna vagy vörösbarna, kerülete mentén világos csíkkal. Köldöke tág. Szájadéka félhold alakú, belső peremét többnyire fehér ajakduzzanat kíséri. :Erdőkben és bokros területeken, patakok partján a sűrű növényzet közt vagy a földön, kövek és fadarabok alatt található. Leggyakoribb hegy- és domb-vidékeinken. Az Alföldön ritka.

Egyfogú csiga

(Trichia unidentata, Syn: ): Mérete(i)=K: 6-7, M: 5-6, Sz: 7-8.; Hasonlít az Pelyhes csiga (Trichia hispida) fajhoz. Háza gömbölyded-kúpos, apró szırökkel fedett. Szaru-barna, a kerülete mentén világosabb csíkkal. Szájadéka ferde hold alakú, belül találjuk a fehér ajakduzzanatot, ezen a fogszerű kiemelkedést. Köldöke nagyon szűk. Hegyvidéki erdőkben a lehullott lomb és kövek alatt él. Csak a Bükkből, a Tornai Karsztról, a Pilisből és Kőszeg környékéről ismeretes.

Szemcsés csiga

(Trichia erjaveci, Syn: ): Mérete(i)=K: 5-6, M: 7-10, Sz: 10-16.; Lapított háza kékes hamuszürke vagy világos sárgásfehér. Héja csak fiatalkorban szőrös, a kifejlett állat háza finoman szemcsés. Utolsó kanyarulata erısen kitágul. Ajakduzzanata fehér, a héjon világos sávként áttűnik. Köldöke az utolsó kanyarulatnál erősen kitágul. Erdős, bokros helyeken él. Gyakori a Mecsekben, de előfordul másutt is a Dunántúlon, például Szekszárd mellett, és felbukkant újabban Budapest környékén is.

Bokorcsiga

(Euomphalia strigella, Syn: ): Mérete(i)=K: 5-6, M: 9-14, Sz: 13-21.; Gömbölyded-kúpos háza világos szaru-barna, néha vöröses árnyalatú, kerülete mentén világos csíkkal. :Házát csak fiatalkorban fedik szűrök. Utolsó kanyarulata elöl, a szájadék táján erősen kiszélesedik, lehajlik. Ajakduzzanata erős, köldöke tág. Bokros, ligetes helyeken, elsősorban az alacsonyabb fekvéső

területeken él.

Vörösínyű csiga

(Monachoides incarnata, Syn: ): Mérete(i)=K: 6, M: 8-13, Sz:12-17.; Vöröses- vagy sárgásbarna háza gömbölyded-kúpos. Héja tompa fénylő, mert igen finoman szemcsés-pikkelyes. Utolsó kanyarulata erősen kitágul, vége a szájadéknál kissé lehajlik. Szájadékában jól fejlett, hús-vörös ajakduzzanata van, ez a héjon barnássárga sávként tűnik át. Köldöke szűk. Erdős, bokros helyen él, a növényeken mászkál, vagy a lehullott lomb és fakéreg aláhúzódik. A középhegységek és a dombvidékek csigája, az Alföldön csak ritka vendég.

Hímzett csiga

(Monachoides umbrosa, Syn: ): Mérete(i)=K: 5-6, M: 6-7, Sz:10-15.; Lapos háza sűrűn pikkelyes-szemcsés, világos szaruszínű.Utolsó kanyarulata erősen kitágul, kerülete szögletes. Szájadéka majdnem kerek, ajakduzzanata ritkán van. Köldöke igen tág.Az állat köpenye foltos, a foltok a házon áttűnnek. Árnyas, nyír-kos erdőkben, bokrok közt él, a Dunántúl nyugati és déli részén.

Szőrös csiga

(Monachoides rubiginosa, Syn: ): Mérete(i)=K: 5-6, M: 4-6, Sz:6-8.

Apró termetű, vörösbarna házú csiga. Héjának felületét sűrűn fedik apró szűrök. Kerületén többnyire sötét csík fut. Szájadéka kerekded, ajakduzzanata nincs. Köldöke nagyon szűk. Vizek mmentén, nedves réteken a növényzeten vagy a korhadó növény-maradványok alatt tanyázik.

Berki csiga

(Bradybaena fructium, Syn: ): Mérete(i)=K 5-6, M: 14-22, Sz: 16-26.; Gömbölyded-kúpos házának színe fehér, sárgás- vagy vöröses-barna, kerülete mentén gyakran vörösbarna csíkkal. Utolsó kanyarulata erősen kitágul, szájadékában fehér vagy vöröses ajakduzzanat van. Köldöke szűk. Az állat szürkés-vörös vagy sárga,köpenye többnyire sötéten foltos, a foltok a héjon átlátszanak. Leggyakoribb a vizek partjait kísérő bokros, ligetes területeken,de szárazabb helyeken is felbukkan. A növényeken mászkál. Hegy-vidékeinken és a Dunántúlon elterjedt, az Alföldön ritkább

Korongcsiga

(Helicodonta obvoluta, Syn: ): Mérete(i)=K: 6-7, M: 4-6, Sz: 12-14.; Lapos, korongszerű háza a tányércsigáéra emlékeztet, kanyarulatai igen szorosan felcsavartak. Színe vörösbarna, ritkán álló szőrökkel fedett. Szájadéka háromkaréjú, széle kitüremlett, lilás-vörös ajakduzzanata van. Köldöke igen tág. Erdős-bokros helyeken az avarban, fadarabok, kövek alatt található. :A hegyvidéken mindennapos, helyenként a dombvidéki erdőkben is gyakori, az Alföldről azonban nem ismeretes.

Sávos csiga

(Helicigona faustina, Syn: ): Mérete(i)=K: 5-6, M: 9-14, Sz: 14-22.; Háza lapos, kissé kiemelkedő csúccsal. Színe vörösbarna vagy barnássárga. Sötétbarna csíkkal díszített, a csík fölött és alatt a héjvilágosabb. Ajakduzzanata gyenge, köldöke tág. Színe sötétszürke.A nedves helyeket kedveli. Mohával benőtt sziklákon, fatörzse-ken, vízparti növényeken, kövek alól kerül elő. Hegyvidéki csiga,nálunk a Börzsönyben, a Mátrában és a Bükkben él.

Bánáti csiga

(Helicigona banatica, Syn: ): Mérete(i)=K: 6, M: 17-21, Sz: 22-36.; Háza alacsony, széles kúp alakú, a kanyarulatok peremén taraj fut végig, ez az utolsó kanyarulaton gyengébb. Színe sárgásbarna vagy zöldesbarna, kerülete fölött barna csík lehet. Ajakduzzanata jól fejlett, köldöke mérsékelten tág. Erdőkben, az avar alatt él.Erdély déli és délnyugati részében gyakori. Aradnál és Nagyváradnál eléri az Alföldet, és nemrég Magyarország területén is fel-bukkant.

Háromfogú csiga

(Isognomostoma isognomostoma, Syn: ): Mérete(i)=K: 5, M:6-8, Sz: 8-12.; Lapított-gömbölyded háza finoman szemcsés és ritkán álló szőrökkel borított, vörösbarna színű. :Szájadéka háromkaréjú, ajakduzzanata belül lemezszerűen kiáll, rajta 3 fogszerű

nyúlvány ül. Köldöke szűk, résszerű. Hegy- és dombvidéki erdőkben él, nálunk Tapolca és Kőszeg környékén, a Bükk és a Tornai Karszt vidékén található.

Ligeti csiga

(Cepaea nemoralis, Syn: ): Mérete(i)=K: 5, M: 16-21, Sz: 19-25.; Háza gömbölyded-kúpos, vastag héjú. Alapszíne világossárga vagy sárgás-vöröses. Egyszínő vagy egy-öt sötétbarna csíkkal tarkázott.Az egyes csíkok összeolvadhatnak szélesebb övekké. Szájadéka széles hold alakú, ajakpereme a köldökre hajlott, és azt elfedi.A szájadék boltozata, ajakpereme és gyengén fejlett ajakduzzanata barna. Erdők szélén, ligetekben, bokros helyeken a növények szárán, levelén található. A Dunántúl nyugati és déli részén honos.

Kerti csiga

(Cepaea hortensis, Syn: ): Mérete(i)=K: 5, M: 13-18, Sz: 17-23.; Az előzőfajnál kisebb, kúposabb, ajakpereme és jól fejlett ajak-duzzanata fehér. Alapszíne citromsárga vagy világos rózsaszínű, gyakran egy-öt barna csíkkal díszített (a, b, c). Nedvesebb erdőkben, :-ligetekben, kertekben él. A Dunántúl nyugati részén, továbbá a Duna menti erdőkben található.

Pannon csiga

(Cepaea vindobonensis, Syn: ): Mérete(i)=K: 5-6, M: 14-23, Sz:17-27.; Háza gömbölyded-kúpos. A héj felszíne finoman, szabályosan vonalkás-bordás. Alapszíne fehéres sárga-barnássárga, barna csíkokkal. A napsütötte déli lejtők csigáinak alapszíne világos, csíkjai igen halványak. Utolsó kanyarulata a szájadéknál hirtelen lehajlik. Ajakpereme és ajakduzzanata világosbarna. Melegkedvelő állat. Száraz bokrosokban, gyepekben, erdőszéleken a növények levelein, utak mentén, kőfalakon él. Az egyik leggyakoribb csiga hazánkban.

Márványozott csiga

([[Helicigona [Arianta] arbustorum]], Syn: ): Mérete(i)=K: 6,M: 15-24, Sz: 17-27.; Gömbölyded-kúpos házának színe fénylő gesztenyebarna, szabálytalan szalmasárga foltokkal díszített. :Kerülete mentén gyakran sötétbarna csík fut. Ajakduzzanata fehér. Ajakpereme a köldökre hajlik, és azt elfedi. Nedves erdőkben, ligetekben, bokrokon, a lehullott lomb és fadarabok alatt él, a Duna mentén, a Pilis, a Börzsöny, a Bükk vidékén, a Dunántúlon.

Éti csiga

(Helix pomatia, Syn: ): Mérete(i)=K: 5, M: 34-55, Sz: 35-55.; Háza gömbölyded, kúpos, héja durván, szabálytalanul vonalkázott. Színe sárgásbarna vagy fehéres-szürke, öt világosabb vagy sötétebb barna, illetve lilásbarna csíkkal díszített, de a csíkok gyakran elmosódnak, összeolvadnak. Utolsó kanyarulata erősen kiöblösödik. Ajakduzzanata fehér vagy kékes-vörös, köldöke szűk, mert a kihajló ajakperem részben elfedi. A ház alakja és nagysága erősen változó. Az állat színe szürkéssárga, bőrét hossz- és kereszt-irányú mélyedések ripacsossá teszik. Erdőkben, ligetekben, bozótos helyeken, kertekben él. Nedvesebb és szárazabb területeken egyaránt előfordul. Friss és korhadt növényi részekkel táplálkozik. Mészhéjú petéinek (csigatojás) átmérője kb. 2 mm, ezeket a csiga a talpával ásott gödörbe rakja. Házát télen szilárd, mésztartalmú fedővel zárja el, ennek azonban a kopoltyús csigák szájfedőjéhez nincs köze, nincs az állat talpához nőve. Az éti csiga a legnagyobb csigánk. A nyugat-európai országokban (Német-ország, Belgium, Franciaország, Svájc) finom csemegének számít, ezért nagy mennyiségben exportáljuk. Sajnos, túlzott gyűjtése miatt hazánkban száma egyre gyérül, maholnap kipusztulásától kell tartani. Újabban tenyésztésével is próbálkoznak.

Ugarcsiga

(Helix lutescens, Syn: ): Mérete(i)=K: 4, M: 31-33, Sz: 29-34.; Hasonlít az Éti csigához (Helix pomatia), de kisebb termetű, háza kúposabb, színe világossárga. :Csíkjai halványak, de nem olvadnak össze. Száraz,meszes és homokos talajú domboldalakon, parlagon hagyott szán-tóföldeken él. Nálunk az Alföld északkeleti-keleti részein honos.