Az ugarcsiga Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Az ugarcsiga Magyarországon is honos, a tüdős-csigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.
Az ugarcsiga az Északkeleti-Kárpátok két oldalán fordul elő, egyrészt délen Kelet-Szlovákiától, Magyarországon keresztül Erdélyig, másrészt északon Dél-Lengyelországtól, Nyugat-Ukrajnán (Podólián) át, egészen Moldáviáig. Száraz, füves-bokros domboldalakon, parlagon hagyott szántóföldeken, napos legelőkön él, esetleg kertekben, temetőkben található meg.
Késő délután és reggel aktív. Szaporodási ideje májustól kora júniusig tart, ezután 20-50 petéjét talajba ásott gödörbe rakja. A peték két hét alatt kelnek ki, a kis csigák a teljes felnőttkort négy év alatt érik el. Friss és korhadó növényi részekkel táplálkoznak. Télire a csigaházba visszahúzódva hibernálódnak, a ház nyílását vastag, meszes fedővel zárják el.
Hasonlít a jóval elterjedtebb éticsigára, de valamivel kisebb és háza kúposabb, világosabb, fakóbb. A csigaház szélessége 19–34 mm, magassága 31–33 mm, zsírfényű, színe halványsárga. A házon 3-5 keskeny sáv halad végig, köldöke többnyire teljesen zárt. Az állat testének színe szürkéssárga, bőre erősen ripacsos.
.jpg)
Lásd még: Magyar Wikipédia:Ugarcsiga
