Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Lepkefélék/Csíkos boglárka

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 4520 bájt

Kártevők

Csíkos boglárka


Csíkos boglárka


Csíkos boglárka
(Polyommatus damon, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovarok! - Eszmei értéke:100 000,- Ft. (2016)


A csíkos boglárka a lepkék rendjében, ezen belül a boglárkalepkefélék családjának egyik faja.
Típuslelőhelye Bécs környéke. Nyugat felé az Alpokon át Franciaországig terjedt el, délkeletnek a Balkán-félsziget északi részéig, keletnek az Altáj hegységig (Mongóliáig) úgy, hogy Dél-Szibéria hegyvidékein és a Ka­ukázusban ez az egyik leggyakoribb lepkefaj. Az Ibériai-félszigeten halo­ványabb színű testvérfaja, az Agrodiaetus noguerae (Polyommatus noguerae) váltja fel. Kis-Ázsiában sok, hozzá ha­sonló faj él; ezek közül talán az Agrodiaetus wagneri (Polyommatus wagneri) áll hozzá a legközelebb.
Az utóbbi 25 évben szerte Európában megfogyatkozott: Lengyelországból kipusztult; Albániában, Csehországban, Dániában és Szlovákiában veszélyeztetett, Bosznia-Hercegovinában, Franciaországban, Horvátországban sérülékeny, Finnországban, Görögországban, Litvániában, Romániában és Oroszországban ritka.
Magyarországon a 19. században még gyakori faj volt, de az 1960-as évekre csak néhány állománya maradt a Dunazug-hegységben és a Budai-hegyvidéken. A 70-es évek elejére Magyarországon már csak csak egyetlen, bizonyított populációja volt a Normafánál. Az akkor még legalább 500 egyedből az 1990-es évek végére csak pár tucat maradt. Elképzelhető, de nem bizonyított, hogy van egy másik, ugyancsak kicsiny populációja a Cserhátban.
Az IUCN vörös listáján nem szerepel, viszont a Magyarországon kiadott Vörös Könyvben igen. 1982 óta védett, 2001 óta fokozottan védett, mint „közvetlenül veszélyeztetett (a kipusztulás közvetlen veszélyébe került)” faj.
Szárnyának fesztávolsága 30–34 mm; az első szárny felső szegélyének hossza 15–17 mm. Fonákja alapján, amelyen egy szembetűnő fehér sáv fut és amelyen nincsen narancssárga folt, könnyen elkülöníthetjük a rokon fajoktól.
A nőstény fölül barna (nagyon ritkán van rajta kék behintés), alul kávészínű, s rajzolata a híméhez hasonló.
Hűvös és csapadékos területeken honos, ahol elsősorban a mészkövön növő pusztaréteken és sziklagyepeken, hegyi sztyeppréteken, fölhagyott szőlőkben él. A nőstények igen keveset mozognak, többnyire a fűben ülnek, és csak délelőtt szívogatnak nektárt fő­ként lila virágú növényekről, elsősorban ugyancsak a takarmánybaltacimról, de más lila virágú növényektől is, mint például az imola fajairól (Centaurea spp.). A hí­m imágók a nedves földön is gyakran szívogatnak. A hímek „őrjáratozva" keresik a nőstényeket.
A nőstény megtermékenyített petéit egyesével helyezi a hernyó tápnövénye, a takarmánybaltacim (Onobry­chis viciifolia) virágaira és leveleire. Mivel a takarmánybaltacimot Európában csak a 16. században honosították meg, a kutatók feltételezik, hogy korábban más baltacim fajokon (hegyi baltacim: Onobrychis montana, homoki baltacim: Onobrychis areanaria) élhetett. Oroszországban fő tápnövénye ma is a homoki baltacim (O. arenaria), miként a jelenlegi magyarországi állományé is. Jóformán csak a kaszálatlan és szinte teljesen legeltetetlen mezofil gyepeken (Mesobrometum) képes kifejlődni.
A hernyók éjszaka táplálkoznak; eközben hangyák őrzik őket. Leggyakoribb hangyagazdáik a Formica pratensis és a Lasius niger. A hernyók első vagy második alakja telel át.
Évente egyetlen nem­zedéke repül, július első hetétől augusztus közepéig.
Hernyójának a tápnövénye a Takarmánybaltacim (Onobrychis viciifolia).
Hasonló a bronzfényű sokpöttyös boglárka (Polyommatus ripartii) hátsó szárnyának fonákját ugyanilyen fehér csík díszíti, de a hím fölül barna, és mindkét ivar első szárnyának fonákja barna.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
Magyar Wikipédia: Csíkos boglárka
A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkos boglárka témájú médiaállományokat.