Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Levéltetvek/Hamvas őszibarack-levéltetű

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Hyalopterus amygdali szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3787 bájt

Kertészet

Hamvas őszibarack-levéltetű


Hamvas őszibarack-levéltetű
Hamvas őszibarack-levéltetű
(Hyalopterus amygdali, Syn: -)
Más neve(i): -


A hamvas őszibarack-levéltetű (Hyalopterus amygdali), a rovarok osztályába, ezen belül a félfedelesszárnyúak rendjének valódi levéltetűfélék családjába tartozó faj.
Az őszibarack egyik legveszélyesebb kártevője.

Megjelenése

A szárnyatlan nőstények teste 2,5 mm, hosszú, tojásdad alakú, színezete világos, kékeszöld. Testének felületét viaszpor bevonat borítja. Hátoldalán három hosszanti csík húzódik végig, ezen csíkokon vékonyabb a viaszbevonat.
A szárnyas nőstények hossza 2,4 mm, testük zöld, a potrohon sötétzöld harántcsíkok figyelhetők meg, testét szintén viaszpor fedi.

Életmódja

Elsődleges tápnövénye a az őszibarack, melyen tavasszal és ősszel élősködik. Nyári tápnövénye a nád.

Nemzedékváltása

Évente 6-8 nemzedéke van.
Az áttelelő petékből április közepén fejlődnek ki a szárnyatlan ősanyák. Elevenszüléssel, szűznemzéssel hozzák létre első utódnemzedéküket, melyek szintén szárnyatlanok, de később a lárvák egy részéből már szárnyas nőstények fejlődnek. Ezek más őszibarackfákra repülnek át, így nyár közepére a környező összes őszibarackfát ellepik.
A szárnyas nőstények egy része hosszabb útra kelve felkeresi nyári tápnövényét, a nádat. Ezen elevenszüléssel, gyors ütemben több nemzedék fejlődik, így száraz, meleg időjárás esetén a nádasokat is tömegesen ellephetik.
Szeptembertől a nádon és az őszibarackfákon is szárnyas nőstények és hímek fejlődnek, melyek mind az őszibarackra vándorolnak.
A nőstények elhagyják az őszibarack levelét, és a hajtáscsúcsra vándorolnak, ahol várják a nádról érkező hímeket.
A megtermékenyítés után a nőstények a rügyek védelmébe helyezik 3-4 petéjüket.
A peték színe kezdetben zöld, később fekete, viaszporral borított.
A tojásrakás hosszú, meleg őszön, még novemberben is tarthat.

Kártétele

A hajtások csúcsát és a leveleket borító levéltetű tömeg szívogatása nyomán a növényrészek nem torzulnak jelentősen, fejlődésükben ugyan visszamaradnak, de nem csavarodnak, a leveleknek széle és hegye görbül csak enyhén a fonák felé.
Ennek ellenére a szívogatás következtében a hajtások alig növekszenek, a gyümölcsök nagy része lehullik, vagy apró marad, az egész fa fejlődése megáll.
Ezenkívül a tetvek ürüléke, a mézharmat fényes bevonatként borítja az egész lombozatot és a gyümölcsöket, amiben rövidesen megtelepszik a korompenész is.

Védekezés

A párás, meleg időjárás elősegíti a felszaporodásukat.
Fontos a fertőzött növényi részek rendszeres begyűjtése és megsemmisítése, a téli fatisztogatás az áttelelő peték elpusztítására.
Előrejelzés: sárga tálcsapdákkal és növényvizsgálattal
Téli fatisztogatás
Lemosó permetezés olajtartalmú készítménnyel
Vegyszeres védekezésre az olajtartalmú lemosószerek ajánlottak.

Javasolt készítmények:


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Hamvas őszibarack-levéltetű, 2011. március 1., 06:31 (CET)

A Wikimédia Commons tartalmaz Hamvas őszibarack-levéltetű témájú médiaállományokat.