Kertészet/Szenderfélék/Csíkos szender

A lap mérete: 3352 bájt

Kártevők

Csíkos szender

---

Csíkos szender

Csíkos szender

(Hippotion celerio, Syn: -)

Más neve(i): -

A csíkos szender a szenderfélék családjába tartozó, Eurázsia és Ausztrália trópusi, szubtrópusi vidékein elterjedt lepkefaj, amely Európába is elkóborol.

Eurázsia és Ausztrália trópusi, szubtrópusi régióiban honos, de minden évben messzire elkóborol, bejárja Nyugat- és Közép-Európát is. Észak-Afrikában és a Kanári-szigeteken stabil populációi vannak, de ettől északabbra nem tud áttelelni. Magyarországon ritka, inkább délen lehet találkozni kóbor egyedeivel.

A csíkos szender szárnyfesztávolsága 6-7,2 cm. Feje a torhoz képest viszonylag nagy és széles; a szeme is nagy. A tor és a potroh aránylag karcsú, a potroh fokozatosan elvékonyodik el. Feje barnássárga; a tor barna, kétoldalt barnássárga; a potroh barnássárga, gerincvonala sárgás, kétoldalt barna sáv kíséri. Az elülső szárny olyan színű, mint a teste, rajta sárga és barna hosszanti sávokkal. Közepén kis, kerek, sötétbarna folt található. A csúcstól a szárny tövének közepéig ezüstös sáv húzódik. A hátsó szárny töve élénk rózsaszínű, a belső szegély felé sárgás. A két fekete hosszanti sávból a külső keskeny, a belső jóval szélesebb. A szárnyak fonákja zöldessárga, árnyékszerű rajzolattal. A szárnyak rojtja rövid, barna és fehér színű.

Petéje világoszöld, kerek, fényes.

Hernyója barna, zöld, vörösesbarna, sötétszürke is lehet; oldalán sötétebb mintázattal és sárga oldalvonalakkal. A test elején, a 4. szelvényen két zöld vagy sárga keretű, fekete színű, fehér magvú szemfolt látható. Az 5. szelvényen két kisebb sárga folt látszik. A test végén hosszú szarvszerű nyúlvánnyal rendelkezik. Hossza a 8 cm-t is elérheti.

Világosbarna bábjának háta, szárnytokjai és feje sötétebb, potroha vörhenyes. Hossza kb. 4,5 cm.

Sziklalejtőkön, vízmosásokban, útszéleken, kertekben, gyümölcsökben fordul elő.

Alkonyatkor, hajnalban aktív. Igen jól repül. Első nemzedéke messzire elkóborol. Június-júliusban jelenik meg Európában, de az Alpoktól északra csak egy-egy eltéved példány jut. Hernyója szőlő és különféle lágyszárúak, sóska-, galaj-, kontyvirág-, nebáncsvirágfajok leveleivel táplálkozik. Dél-Európában a szőlő kártevője lehet. A trópusokon a taroültetvényekben okoz károkat, viszont a papaja fontos beporzója. Bábja a földben telel át, de a hideg európai telek során elpusztul.

Fogságban is könnyen tartható és szaporítható. Az imágókat cukros vízzel, a hernyókat szőlő-vagy salátalevéllel lehet etetni.

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia:Csíkos szender

Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

Forrás: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.

{{{2}}}