Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Szövőlepkék/Tevenyakú púposszövő

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3219 bájt

Kártevők

Tevenyakú púposszövő


Tevenyakú púposszövő
Tevenyakú púposszövő
(Ptilodon capucina, Syn: -)
Más neve(i): -


A tevenyakú púposszövő a rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül az púposszövőfélék családjához tartozó faj.
Eurázsiában honos a Brit-szigetektől és Észak-Spanyolországtól egészen Japánig. Magyarországon mindenütt előfordulhat, gyakori.
A tevenyakú púposszövő szárnyfesztávolsága 3,5-4,5 cm. Feje és tora sárgásbarna, vörös-sárga, vörösbarna vagy sötétbarna, a toron sötétebb rajzolattal és (főleg a sötétbarna példányokon) kékes árnyalattal. Elülső szárnyának alapszíne igen változatos, lehet tompa-sárga, vörösbarna, barnán, szürkésbarnán vagy sötétbarna is. Alsó peremének középtáján kis, fogszerű, sötétebb nyúlvány látható. A sötétbarna egyedek "foga", szárnyszéle, szárnyközepe kékes, kékeslila árnyalatúak. Keresztben két egészen vékony, sötétbarna harántvonal húzódik rajta; a belső erősen, a külső kevésbé cikkcakkos. A külső vonalat gyakran, a belsőt ritkábban sötét árnyéksáv kíséri. A szárnyszegély erein kis sárgás foltok láthatóak. A hátulsó szárny alapszíne világossárga, sárgásbarna vagy halványbarna; belső szöglete barna, sötétbarna, gyakran kékes. A vékony, halvány harántvonal áthalad ennek a foltnak a csúcsán és itt jobban látható, mint az alapszínen. Az elülső szárny fonákja barnássárga, a hátulsóé tompa sárga. Az elülső szárny elülső szegélyén a csúcsnál sárga és sötétbarna foltok váltakoznak, a külső szegély barna, az ereken apró sárga foltokkal. A hátulsó szárnyon a belső szeglet csak keskeny sávban szürkésbarna. A rojt barna, sárgásbarna, sárga vagy sötétbarna lehet.
Petéi gömbölyűek, fehér színűek.
Kifejlett hernyója zöld vagy barna, háta halványabb. Utolsó potrohszelvényén két vöröses végű nyúlvány található. Oldalvonala sárgás, szelvényenként egy fekete és egy ezt kísérő vöröses pöttyel. Ha megzavarják fejét és teste elejét hátrahajtja. Bábja vörösbarna.
Erdők, erdőszélek, kertek lakója, ahol hernyója tápnövényeit megtalálja. Kedvei a nyirkosabb élőhelyeket.
Évente két nemzedéke nő fel, imágóit április-júniusban és július-augusztusban lehet látni. Hernyója különféle lombos fák (pl. tölgy, nyár, fűz, éger, nyír, hárs, mogyoró) leveleivel táplálkozik eleinte társasan, később magányosan. A fa törzsének tövében, talajrepedésekben laza gubóban bábozódik be. Az őszi báb áttelel.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Tevenyakú púposszövő

A Wikimédia Commons tartalmaz Tevenyakú púposszövő témájú médiaállományokat.