Kertészet/Lepkefélék/Répaaknázó moly

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 2644 bájt

Répaaknázó moly


A répaaknázó moly (Scrobipalpa ocellatella avagy Gnorimoschema ocellatella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sarlósajkú molyfélék (Gelechiidae) család 245, hazánkban is honos fajának egyike.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Ez a mediterrán faj főleg a Földközi-tenger partvidékén és a Fekete-tenger mentén terjedt el. Időnként tömegesen károsít Franciaországban, Belgiumban, Dél-Németországban, Ausztriában, Szlovákia déli részén, a Balkán-félszigeten, Marokkóban, Törökországban, Palesztinában és Iránban, sőt, megjelenik Anglia déli részén, Madeira és Srí Lanka szigetén is. Magyarországon 1949 óta tudunk kártételéről, ami először 1950-ben, Mezőhegyes környékén vált jelentőssé. Az utóbbi évtizedekben több alkalommal károsított a Magyar Középhegységtől délre és a Kisalföldön.

Veszélyes kártevő.

Megjelenése[szerkesztés]

Kávébarna szárnyain piszkossárgák a minták. A szárny fesztávolsága 12–14 mm.

Életmódja[szerkesztés]

Hazánkban évente 2–4 nemzedéke lehet; ez függ a tenyészidőszak hosszától és hőmérsékletétől is. Négy nemzedéke a melegebb helyeken és években lehet. A talajban sekélyen a báb telel át.

Oligofág faj; hernyója a különféle vadon termő Beta-répa fajokon, valamint a répa termesztett változatain: a takarmány-, cukor- és mángoldrépán, valamint a céklán él.

Száraz, meleg nyarakon a négy nemzedék őszre annyira felszaporodik, hogy a Nagyalföldön és a Dunántúl déli részén jelentősen károsíthatja a Beta-répákat. A hernyók megtámadják a répa összes vegetatív részét, majd a generatív részeket is. Tövenként 25–40 hernyó 40–60% súlyveszteséget okozhat, jelentősen rontva a termék minőségét (például csökkentve a cukortartalmat). A molyos répa rosszul tárolható, és takarmányozásra sem alkalmas, ezért a répaaknázó moly jelentős kártevő lehet.






Forrás:

Magyar Wikipédia:, Répaaknázó moly, 2011. március 1., 06:33 (CET)