Kertészet/Lepkefélék/Nagy rókalepke

A lap mérete: 2998 bájt

Kártevők

Nagy rókalepke

---

[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Nagy rókalepke]]

Nagy rókalepke

([[]], Syn: -)

Más neve(i): -

Védett rovar! - Eszmei értéke:0 000,- Ft. ^(2016.)

A rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül az tarkalepkefélék családjához tartozó faj.

Magyar Wikipédia: Nagy rókalepke

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Nagy rókalepke

Nagy rókalepke

Nagy rókalepke

A nagy rókalepke (Nymphalis polychloros) a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez sorolt tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjában a rókalepke (Nymphalis) nem egyik faja.

Előfordulása

Eurázsiai jellegű (emellett Észak-Afrikában is megtalálható) faj, amely a 20. század vége felé erősen megritkult. A legtöbb nyugat-európai országban és Magyarországon is védett.

Megjelenése, felépítése

Tompán narancsszínű szárnyát fekete foltok pöttyözik. Szárnyának fesztávolsága 5–6 cm, a szárny szőrös. A szárnyak fonáka foltos barna, mindkét szárnyon kék szegéllyel. Hasonlít az ismertebb kis rókalepkére, de (mint neve is mutatja) nagyobb termetű, hátsó szárnyán kevés a fekete szín és az első szárny szegélye nem fehér, hanem jellemzően palaszürke.

Hernyója fehéren pöttyözött fekete, narancs-barna tüskékkel. A hátán végighúzódó narancs-barna sáv kiterjed az oldalaira is.

Életmódja, élőhelye

Erdei faj: nagyobb erdőkben, illetve azok közelében él.

Az imágók telelnek át padlásokon, melléképületekben, fák üregében és farakásokban. Petecsomóit tavasszal a szil, a fűz vagy más fák ágcsúcsaira rakja. A kis hernyók lombfakadáskor kelnek ki. Eleinte társasan, közös szövedékben élnek; nagyobb korukban szétszélednek. Polifágok: többféle lombhullató fa levelein is megélnek.

Az imágók márciusban tűnnek fel; szívesen szívogatják a sérült fák nedvét.

Alfajok, változatok

• Nymphalis polychloros dilucidus Fruhstorfer, 1907
• Nymphalis polychloros fervida Standfuss, 1896

Forrás: Nagy rókalepke

Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935