Kertészet/Lepkefélék/Lisztmoly

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3685 bájt

Lisztmoly

A lisztmoly (Ephestia kuehniella avagy Anagasta kuehniella) a valódi lepkék közül a fényiloncafélék (Pyralidae) családjában a karcsúmolyok (Phycitinae) alcsaládjába tartozó, kártevő lepkefaj.

Elterjedése, élőhelye

Lisztmoly (Ephestia kuehniella)

Az egész világon elterjedt, és hazánkban is mindenütt közönséges.

Megjelenése

Az imágó 8–11 mm hosszú, szárnyának fesztávolsága 17–25 mm. Ólomszürke, kékesvörös árnyalatú elülső szárnyai keskenyek, a csúcsuk tompított. Kevéssé mintázottak, csak két-két zegzugos, elmosódott harántsáv látható rajtuk, a végükön 2-3 sötétebb ponttal. Hátulsó szárnyai világosabbak (fehéresszürkék) és kissé kiszélesednek. A csúcsuk hegyes, fehér rojtozatuk áttetsző. A lepke feje tetején szőrpamacs nő.

a hernyója

Hernyójának feje feketésbarna, többi része fehér, néha rózsaszín, esetleg zöldes. Kifejlett állapotában 15–18 mm hosszú; a testén apró, sárgás szemölcsökből serteszőrök állnak ki jellegzetes rendben.

Életmódja

A nőstény néhány napig él, és ezalatt szinte folyamatosan rakja petéit – elsősorban őrleményekre, zsákokra és gabonára. Egy-egy nőstény körülbelül 200 petét rak. A tejfehér petékből 7–14 nap múlva bújnak ki a kis hernyók. A hernyó azonnal szőni kezdi, és egyre jobban beszövi eleségét, miközben a csőszerű szövedék védelmében táplálkozik. Ha van elég ennivalója és nincs túl hideg, 8–10 hét alatt fejlődik ki.

A kifejlett hernyó elhagyja szövedékét, majd valamilyen kedvezőbek ítélt helyen, többnyire csoportokba verődve néhány nap alatt gubót készít, és abban fedett bábbá alakul. A 8–10 mm-es báb kezdetben világos, idővel gesztenyebarnára sötétül. A lepkék 10–14 nap múlva kelnek ki, ezzel a lisztmoly kifejlődésének teljes ideje 11–14 hét. Hazánkban a raktárak hőmérsékletétől és az elérhető táplálék mennyiségétől függően május-szeptember között évente 2–4 nemzedéke lehet. A lepkék rajzása annyira elhúzódik, hogy egy időben és helyen minden fejlődési alak megtalálható. Az utolsó őszi nemzedék hernyói gubót szőnek, és fejlődésüket csak tavasszal fejezik be.

A lepke nem táplálkozik és kerüli a fényt: a nappali órákat a raktárak, malmok rejtett, sötét zugaiban, esetleg a falon vagy a berendezési tárgyakon összecsukott szárnyakkal tölti. Általában alkonyatkor repül.

Elsősorban a növényi őrleményekben (liszt, búza- és kukoricadara, zabpehely) gyakori, de megtalálható a gabonafélékben, szárított növényi anyagokban (zöldség, gomba, gyümölcs, gyógynövény), az olajos magvakban (dió), valamint különféle édesipari termékekben is. Főleg meleg helyeken (pékségekben, malmokban) szaporodik el tömegesen.

A liszt és a lisztből készült termékek leggyakoribb és legjelentősebb kártevője. Kiszitálhatatlan ürüléke, valamint a szövedékcsomók és a csoportos bábtelepek eltömítik a pékségek és malmok lisztjáratait és a selyemszitákat. Egy kevés kárt a selyemsziták és a csomagolóanyag átrágásával is okozhat.


Forrás:

Magyar Wikipédia:, Lisztmoly, 2011. március 1., 06:36 (CET)