Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Lepkefélék/Keleti gyümölcsmoly

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3246 bájt

Kártevők

Keleti gyümölcsmoly


Grapholitha molesta
Grapholitha molesta
Keleti gyümölcsmoly
(Grapholita molesta, Syn: Grapholitha molesta, Aspila molesta, Coccyx molesta)
Más neve(i): -


() ~ ().

A keleti gyümölcsmoly avalódi lepkék alrendjébe tartozó sodrómolyfélék családjának egyik, viszonylag későn felismert és csak 1916-ban leírt faja.
Északnyugat-Kínából került át Japánba, ahol már 1899-től kártevőként tartják számon. Ausztráliában először 1919-ben figyelték meg, mára elterjedt szerte Nyugat-Ausztráliában. Az amerikai kontinensen először 1913-ban figyelték meg, és 1916-ra már általánossá vált Észak-Amerikában. Európában először Olaszországban észlelték 1920-ban. Magyarországon w:Szatymazon tűnt fel 1966-ban, és azóta az egész országban elterjedt.
A lepke szárnya sötétszürke, halványan mintázott. A szárny fesztávolsága 11–15 mm.
A vegetációs időszak hosszától függően évi 2–8 nemzedéke kelhet ki (Magyarországon

3–4, ha kedvez az időjárás, még egy csonka ötödik is). A fejlett hernyók telelnek át, és tavasszal már nem táplálkoznak, csak bábozódnak. Az első lepkegeneráció április-májusban rajzik. A kis hernyók még májusban kikelnek, és a hajtáscsúcsokon behatolnak a hosszú hajtásokba (ez különbözteti meg károkozását a barackmoly (Anarsia lineatella) kárképétől, annak áttelelő hernyói ugyanis a rövid hajtásokat támadják meg). Ahogy a hernyók lefelé rágnak, a hajtások elhervadnak, majd leszáradnak. A nyári hernyók a gyümölcsöket eszik, és egészen a magig berágják magukat. A megtámadott gyümölcsöket gyakran a w:monília is károsítja.

Rendkívül közeli rokona a szilvamolynak. Nem csak külsejük hasonló, de a két faj „feromonpár” is, azaz mindkettejük nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit.
Erősen w:polifág faj, de elsősorban gyümölcskártevő. Az őszibarack, a szilva, és a mandula hajtásait jelentősen károsíthatja.

További hazai tápnövényei:


Magyar Wikipédia: Keleti gyümölcsmoly


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1

A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.

Forrás: Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Keleti gyümölcsmoly, 2011. március 1., 06:33 (CET)

A Wikimédia Commons tartalmaz Kertészet/Lepkefélék/Keleti gyümölcsmoly témájú médiaállományokat.