Kertészet/Lepkefélék/Fokhagymamoly

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 2347 bájt

Fokhagymamoly


A fokhagymamoly vagy fokhagymalepke (Dyspessa ulula) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó farontó lepkefélék (Cossidae) családjának Magyarországon is honos faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Közép- és Dél-Európában, valamint Nyugat-Ázsiában elterjedt faj. Hazánkban gyakori mindenhol, ahol fokhagymát termesztenek, és előfordul mindenütt, ahol vadon termő hagyma (Allium sp.)-fajokat találunk.

Megjelenése[szerkesztés]

Olajzöld szárnyain sárgás a mintázat. A szárny fesztávolsága 20–28 mm.

Életmódja[szerkesztés]

Évente egy nemzedéke fejlődik ki. A fejlett hernyók telelnek át a talajban egy-egy hosszabb cső végén készített, pogácsa alakú üregben. A cső kötött talajban legfeljebb 10 cm mély, de homokos talajban elérheti a 20 cm-t is. A hernyó az üregben gubót sző, és abban telel. Áprilisban elhagyja a gubót, és függőleges aknát készít. Egyes hernyók az akna elkészítése előtt kimerészkednek a felszínre, de tavasszal már ezek sem esznek semmit. Néhány hétig az aknában tartózkodnak, majd április végén–májusban bebábozódnak. Néhány hét múlva a báb felkúszik az akna tetejére, hogy az aknában csak a potroh vége maradjon, és így kel ki belőle a lepke.

A lepkék május–júniusban, éjszaka repülnek. A mesterséges fény vonzza őket. Petéiket a talaj repedéseibe és a fokhagymaszárak mellé a talajba rakják. A kikelő hernyók berágják magukat a fokhagymafejbe, és ott fejlődnek ki. Ha egy fejbe több hernyó is berágja magát, akkor egyikük – többnyire a fejlettebb – elhagyja azt, és másik fokhagymát keres magának. Egyes hernyók a felszedett fokhagymával bekerülnek a raktárakba, ott fejlődnek tovább, és a fejben készített gubóban telelnek át.






Forrás:

Magyar Wikipédia:, Fokhagymamoly, 2011. március 1., 06:33 (CET)