Kertészet/Lepkefélék/Almamagmoly

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 4370 bájt

Kártevők

Almamagmoly


Almamagmoly
Almamagmoly
almamoly hernyója
Almamagmoly
(Cydia pomonella, Syn: Laspeyresia pomonella, Carpocapsa pomonella, Grapholita lobarzewskii)
Más neve(i): -


Az almamagmoly, a valódi lepkék alrendjébe tartozó sodrólepkefélék családjának egyik legelterjedtebb faja; közismert mezőgazdasági kártevő.

Elterjedése, élőhelye

Eredetileg palearktikus faj volt, de az évszázadok alatt mindenfelé széthurcolták, és ma már szinte az egész világon előfordul. Amerikába mintegy kétszáz éve vitték be, de azóta megtelepedett Afrikában, Ausztráliában, Japánban és a csendes-óceáni alma- és körtetermesztő területeken is. Rendkívül tűrőképes; síkságokon hegy vidéken egyaránt előfordul: Iránban 1900, Beludzsisztánban 1850 m magasra hatol fel. Magyarországon őshonos.

Megjelenése

Imágója sötétszürke; az elülső pár szárny csúcsához közel bronzos-aranyos, illetve fekete rajzolattal. Szárnyának fesztávolsága 14–22 mm.

Életmódja

Az almamolynak a Kárpát-medencében évente két nemzedéke kel ki. Nagyon kedvező években egy harmadik, gyengébb nemzedéke is lehet. A fejlett hernyók telelnek át, majd májusban indul az első rajzás – a korábban megfigyelhető lepkék a kedvezőbb hőmérsékletű helyeken (raktárakban, házakban) áttelelt hernyók utódai. Az első rajzás július elejéig tart és a második július–augusztusra esik – ez utóbbitól alig választható el az esetleges harmadik rajzás. Az, hogy nemzedékei gyakran összefolynak, megnehezíti a megelőző védekezést.
Az almamoly a gyümölcsfák termésében élő, mérsékelten polifág faj. Eredeti hazai gazdanövényei a középhegységi erdők vad gyümölcsfajai lehettek:
Ma leginkábbott az almaféléket károsítja; fő tápnövényei:

alárendelten egyéb gyümölcsfák is:

Picike, víztiszta petéit egyenként rakja a fiatal termésre, vagy alkalmilag a mellette lévő levélre vagy zsenge hajtásra. A kikelő hernyó mélyen berág a gyümölcsbe, amin kisebb be- és nagyobb kifurakodó nyílások láthatók; ez az úgynevezett „férges”, avagy „kukacos” gyümölcs. A gyümölcs húsán csak átrágja magát, és a magvakat eszi, mert csak azokban van a fejlődéséhez szükséges mennyiségű nitrogén. Mivel egy-egy gyümölcsben nincs számára elegendő mag, amíg kifejlődik, többet is megférgesít.
Mintegy négy hét alatt fejlődik ki, ekkor hosszú fonállal a földre ereszkedik, vagy egyszerűen lehull az almával együtt. Rendszerint a faderék valamely repedésében, moha vagy zuzmó alatt, esetleg a szúbogarak elhagyott lyukaiban kis fehér, sűrű gubót sző, és ebben bábozódik. A lepke mintegy 8–10 nap múlva kel ki.
Az utóbbi években az alma legjelentősebb kártevője, fényre nem repül, csak feromoncsapdával fogható, rejtett életmódja miatt életmódja elterjedése nem pontosan ismert.


Magyar Wikipédia: Almamagmoly


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1

A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.

Forrás: Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Almamagmoly, 2011. március 1., 06:39 (CET)

A Wikimédia Commons tartalmaz Almamagmoly témájú médiaállományokat.