Judo szabadidősport ismeretrendszere

(2024. november 27.) Szerkesztő: Hvja

Az ismeretek célja vetélkedéskultúra fejlesztése

A valódi „emberré válás” nem biológiai és technológiai, hanem viselkedési és tudati átlépés. Önvédelmi kérdés, hogy a technológia fejlődése megelőzte az ösztönéleti természet - tanulási képességét. Ezért vagy megteremtjük a - jól működő, - tudatos, intelligens egyéni és társadalmi önvédelmet kollektívan, vagy a jelenlegi túlélő vetélkedésstruktúra felőröl minden értékalapú fejlődést – és így az ember nemhogy tudatos lénnyé nem válik, de történetileg önmagát zárja ki az evolúcióból ökológiai és háborús katasztrófával, - túlszaporodása és vetélkedési kényszere miatt. Az intelligens civil önvédelem hiányában a profitorientált ösztönű üzletvilág inkább bomlasztja, mint építi a tudatos viselkedést. A "Judo szabadidősport ismeretrendszer" célja a civiltársadalom intelligens szellemi önvédelmének fejlesztése a testi önvédelem mellett, ismeretterjesztéssel. Az ismeretterjesztést segíti a judo szabadidősport oktatás-nevelés rendszerének alapozó szintű bemutatása, - egészség (nélküle minden semmi), szellemi önvédelem (irányítása nélkül csak sodródunk), erőforrás biztosítás (nélküle nincstelenek vagyunk) és testi önvédelem (baj esetén megvéd) területén. A judo szabadidősport - önvédelmi jellegű küzdősport. Páros küzdelem, ahol az egészségvédő szabályok adta lehetőséggel az ellenfél ledobása, leszorítása, fojtása, karfeszítése a cél. A „ju” szótag támadó mozgásenergiát átalakító „lágy” technikát, míg a „do” szótag a személyiségfejlődés szellemi, erkölcsi útját jelenti. Az "eredményes" emberi vetélkedéskultúra tanulása ma is a judo szabadidősport igazi célja.

Fejlesztési cél a hatékony szabadidősport önvédelem oktatás és nevelés, - agresszív ösztönéleti műveltség területén is. Ezt a célt segíti a mellékelt periodikus táblázatra épülő, (még ismeretfejlesztés alatt álló), vetélkedést tanító kártyajáték és a vetélkedést tematikusan tanító, rövid tartalmú, állatmesék rendszere.

Létfontosságú önvédelem az életszükségletek ok-okozati ösztönparancsainak egymásra épülő megismerése, emberi használata. A létfenntartó önvédelem működési oka és mozgatórugója a szükséglet biztosítása életben maradásért (például: alapszükséglet az étel energiatartalma). A szükségleteket erőforrások biztosítása fedezi, prioritásokon alapuló periodikus ismétlődéssel, melynek használatát felnőtt generációk adják át utódlással a fiatal generációknak. Hétköznapok önvédelme ösztönösen és emberi viselkedéssel:

1. Birtok, zsákmány szerzés-védés, rövid távon létfenntartó alapszükséglet érdekében (fiziológiás alap szükséglet például: víz és élelem, melynek hiánya rövid távon halált okoz).
2. Magán, szakmai, közéleti rangsor szerzés-védés, középtávon létfenntartó erőforrás elosztása elsősorban önös érdekeken (például: kirekesztő erőforráshasználat rokon gének számára).
3. Terület szerzés-védés erőforrások elhelyezkedése, élethosszig létfenntartó biztonsági készletek érdekében.
4. Partner és utód erőforrás szerzés-védés. - fészekgondozás és védelem az utód biztosításáért, - hosszútávú fajfenntartó genetikai túlélés érdekében. Utód önállósulásra kényszerítése érettség esetén a periodikus rendszer újbóli körforgás használatával. Megjegyzés: Az emberi faj túlszaporodása tönkretette a természeti erőforrás környezetet elavult ösztön programjaival, ami ellen az intelligens önvédelem hosszú távú céljaival védekezni kell.

Mottó: Az ösztönös agresszió erős rendező elv erőforrás biztosításnál, de hosszú távon gátolja a tudatos fenntartható fejlődést.

Az erőforrásbiztosító önvédelem ösztönös, ok-okozati paradigma, matematika és periodikus táblázata
Létfenntartó önvédelem (Lfö) = Energiabiztosítás (Enb) = Erőforrásbiztosítás (Efb)
Erőforrás főcsoportok	1B = Birtok = erőforráshasználat	2R = Rangsor = erőforrás elosztás	3T = Terület = erőforrás helye	4P+U = Partner + Utód = genetikai túlélésért
Technika: A<Eé-K (A<: agresszió ereje növekszik; Eé: erőforrás értékének nagyságával; -K: és kockázat csökkenti. Az agresszió teljesítményfokozó, másodszándékú, - sérülésokozással elriasztó technika. Az elsődleges cél nem a sérülésokozás, hanem az erőforrás biztosítása.) Agresszió fajták: Af = 1B Birtok + 2R Rangsor + 3T Terület + (4P+U) Partner és Utód + 5N Normatív rokongének kivételezése + 6F Frusztrációs kudarc esetén (Egymást erősíthetik egymásba folyó, dinamikusan összeadódó jelleggel.)
Taktika (a technika tervszerű használata hatékonyság céllal)	1Bt>K+>Er (1Bt: birtok szerző-védő taktika; >K: kockázat és; +>Er: energiaráfordítás csökkentése)	2Rt = ARr>ARgy (2Rt: Rangsor taktika; ARr: 80%-os az agresszió rivalizálásnál; ARgy: 20%-os a gyors rangsorszerzésnél)	3Tt = <Ae>Ah (3Tt: terület biztosító taktika; <Ae: agresszió erős erőforrásnál; >Ah: agresszió gyenge terület határán)	4Ut<Ae(Ö=Té) (4Ut: utódnevelő taktika; Ae: elválasztási agresszió, ha van; Ö: önállóság; Té: társadalmi érettség)
Stratégia (elérhető, egymásra épülő, rövid, közép hosszú távú céllal)	A>Efb (A: Agresszió erős, vagy gyenge; >Efb: beszűkült, vagy bőséges erőforrások esetén)	2Rstr<Ad+Szö (2Rstr: rangsorszerző stratégia; <Ad: agresszió domináló elv; Szö: szövetkezés rendező elv)	A>3Tvk (A: agresszió ereje csökken; 3Tvk: területhasználatnál vetélytárs kerülése, repülő sas például)	5Ustr=SzEfb+Ö (5Ustr: utód stratégiája; SzEfb: szülő erőforrásként; Ö: önállóság fejleszt)
A jövő önvédelme és intelligens céljai	Környezetkímélő energiahordozók üvegházhatás ellen.	Természetbarát, együttműködő, felvilágosult társadalom.	Környezetkímélő technológiák természet védelmében.	Egyenlő bánásmód, népesség szabályozása, minőségi nevelés.

A fejlesztési, egyeztetési folyamatot a Hvja szerkesztő és a Wikikönyv vitalapja (felül kattintással), illetve közös adatbankként az ismeretrendszer szabad szerkesztése, terjesztése is segíti a Google fordító segítségével 130 nyelven.

Vetélkedéskultúra ismeretfejlesztéseiről szakvélemény részletek

Vélemény a magánélet, közélet, önmegvalósítás területén - „Támadó magatartások ismertetése, békés érvényesülés módszerei, ismeretforrásai" jegyzet ismereteiről. Tömör összefoglalásában világosan látja társadalmunk legégetőbb gondjait és ezek forrásait. A küzdősportot az életre nevelés, emberformálás eszközének tekinti. Igen életszerűek, gyakorlati hasznúak az egyes alpontokban felsorolt szempontok, gyakorlási formák, módszerek. Véleményező: Dr. Rókusfalvy Pál 1987. Neveléstudomány Tanszék Tanszékvezető

Vélemény "A szabadidősporti Human Vital Judo irányzat ismeretek elméleti alapjai" - ismeretekről. Az agresszivitás megismerésében és alkalmazásában a felsorolt témakörök útmutató jellegűek. A gyakorlati anyag koncepciója jól átgondolt, hasznosítható ismereteket ad, ezért jónak ítélem.A kéziratot hasznosnak ítélem, nem ellentétes a versenysporttal, sőt mint szabadidősport segíti azt. Véleményező: Dr. Galla Ferenc 1995. Küzdősportok Tanszéke Tanszékvezető, judo 9. dan

Vélemény "Szabadidősport oktatásfejlesztési pályázat" elméleti, gyakorlati - önvédelem ismeretekről. Elméleti ismeretanyaga jövőbemutató oktatás-nevelés fejlesztéssel bír. Közhasznú elméleti ismeretekre törekvő a megelőző önvédelemmel kapcsolatban. Gyakorlati ismeretanyaga ütés - rúgás védelmet oktat már kezdőszinten a versenysporti alapismeretek mellett. Ezáltal a judo önvédelmi értékét növeli közhasznúan.Véleményező: Sági József 2000. Magyar Judo Szövetség Szakfelügyelő, judo 6. dan

Előszó a humán vetélkedéskultúrát tükröző játékos (Homo ludens) és gondolkodó (Homo sapiens) sport reneszánsza érdekében

A sportkultúra a társadalmi vetélkedéskultúra tükröződése. Az országos és nemzetközi versenysport rendszere, - az evolúciós mintájú, ösztönös rangsorharc segítségével, - kiválasztódásra és teljesítményspirálon alapuló fiatal tehetséggondozására épül. Ettől eltérően a szabadidősport játékos örömsport és humán tanítása a sportművelésen alapul (kevés rangsorküzdelemmel, országos verseny nélkül), - mert a társadalmi érdek alapján, mindenki egészsége, fejlődése és érvényesülése - egyformán fontos, - minden életkorban. A sportkultúra esetében a versenysport mozgatórugója, az üzletvilág anyagi támogatása. Cserébe nyereségvágyat és hatalom megóvást kiszolgálóan - tömegesen robotoló, munkaerő példakép gyártást és a figyelemlekötő tömegmanipulációhoz látványsporti nézettség biztosítást kér. Mindezt komolyabb személyiségfejlesztés nélkül - sporteszmék torzításával (sérülések, dopping, megfelelési stressz - anyagi motiváció). Ez a megállapítás nem von le semmit a versenysportolók és edzőik emberi nagyságából, hiszen a jelenlegi vetélkedéskultúrában az élet egyik értelme a küzdeni tudás, - evolúciós, de mára hosszú távon elavult, - túlélő struktúrára alapozva (lásd ökológiai válság). Jelenleg az együttműködés kultúrája a túlszaporodott emberi környezetben megelőzi a túlélő vetélkedést fenntartható fejlődés érdekében. Ezért nem mindegy, hogy önmagunk külső, belső emberi fejlődése az oktatás-nevelési fő cél, vagy csak mások legyőzése, - egy ösztönös teljesítmény kvóta eszközeként. A szabadidős sportkultúra mozgatórugója a - minőségi társadalmi érdeket képviselő rekreációs egészségvédelem keretében, - oldódást adó örömsport, intelligens személyiségfejlesztés, együttműködő együttlét, testi önvédelem. Ezért is választja a társadalom többsége a szabadidősportot, ahol első a közös fejlődésű, felvilágosult társadalmi érdek, de az ösztönös rangsorparancsot is figyelembe véve utat enged a versenyezni vágyó sportolóknak. A demokratikus társadalom sportvetélkedéskultúra fokmérője, - a humán érdeken alapuló, anyagilag erősen támogatott, virágzó szabadidősport, - a ráeröltetett merkantilista verseny sportpolitika teljesítményspirál versenymódszertana nélkül.

Tisztelve a Szabadidősport és a Társadalom Értékhordozóit - a már Eltávozottakkal, - nekik ajánlva - készítette: Horváth László judo szabadidősport szakedző

Összesített felsorolással

Judo szabadidősport ismeretfejlesztések tartalomjegyzéke

Témakörök felsorolása jegyzékszám szerint

1. Sportfilozófia - judo szabadidősport működés elemzések: célkitűzés, sportkultúra, eszmék, viszonyok, vetélkedés területén.

2. Elmélet - judo szabadidősport szakelmélet elemzések: elméleti alapok, vizsgatételek, szakvélemény területén.

3. Gyakorlat - judo szabadidősport szakismeret elemzések: övvizsga, technika, edzésterv, rávezetés területén.

4. Oktatás - judo szabadidősport ismeretátadó elemzések: irányelvek, korszerűsítés, fejlesztés területén.

5. Sportpedagógia - judo szabadidősport nevelés elemzések: viselkedés, korcsoport, háttérismeret területén.

6. Menedzselés - judo szabadidősport hatékonyság elemzések: működés, szervezet, média területén.

Függelék

• Judo szabadidősport ismeretfejlesztések wiki formátumú jegyzéke

• Human Vital Judo szabadidősport adatbank PDF formátumú forrás jegyzéke

• Wikiforrás: Judo-sport kategória

Az interneten fellelhető anyagok

• Judo - Wikipédia
• „Kodokan Judo Intézet” - a világ judo közösségének japán honlapja
• "Judo az emberért" "Judo a gyermekönvédelemért" - szabadidősport honlap
• "Szabadidő- és versenysport az egyetemes judoért" - szabadidősport honlap
• Magyar Judo Szövetség - versenysport honlap
• judoinfo.hu - versenysport honlap

Irodalom

Tájékoztató irodalom a magyar nyelvű kiadványok alapján

Szakelmélet

Galla Ferenc-Horváth István: Sport. Budapest, 1982. Judo övvizsgák

Galla Ferenc: Sport. Budapest, 1970. Judo önvédelem

Országos Testnevelési Tanács: Stádium. Budapest, 1926. Cselgáncs

Sebestyén László: Hungária Sport Budapest, 1989. - Segítség! - avagy az áldozati viselkedés kockázata

Plavecz Tamás: Hungária Sport 1988. Judo kisenciklopédia

Márton László-Plavecz Tamás: Hungária Sport - Az önvédelem művészete

Harmat László: Lapkiadó Vállalat Budapest 1984. Taekwon-do

dr. Udvardy József: BM Könyvkiadó Budapest 1980. Karate

Adámy István: Zrínyi Katonai Kiadó Budapest 1985. Kyokoshin karate

Kelemen István: Sportpropaganda - Ju-jutsu

Z. Vincze György: Sport Budapest 1974. Ökölvivó ABC

Gy. Horváth László: Sportpropaganda - Nindzsák

Tóth Lóránd: Móra Könyvkiadó 1992. Kommandós könyv

Leyer Richard-Szabó Julianna: Lapkiadó Vállalat Budapest - A kung-fu királya

Kira Péter: Sport. Budapest 1989. Kick-box karate

Sebestyén László: Sportpropaganda - Védd magad

dr. Ujvári Miklós: Origo-press 1989. Kung-fu technikák és edzésmódszerek

dr. Nádori László: Sport. Budapest 1981. Az edzés elmélete és módszertana

Megelőző önvédelem

Echardt Mahl: Hunga-Print 1991. Ne bánts!

dr. Ranschburg Jenő: Tankönyvkiadó Budapest 1983. - Félelem, harag, agresszió

Schilling G.: T.E. könyvtára 1976. - Agresszió és erőszak a sportban

Csányi Vilmos: Natura 1986. Agresszió az élővilágban

Bíróné dr. Nagy Edit: Sport. Budapest 1977. Sportpedagógia

William Graham Sumner: Gondolat. Budapest 1978. – Népszokások - Szokások (erkölcsök, viselkedésmódok szociológiai jelentősége).

Jeremy Cherfas-Roger Lewin: Gondolat. Budapest 1986. - Nem csak munkával él az ember

Helmuth von Glasenapp: Gondolat. Budapest 1975. Az öt világvallás

Bhikkhu Satori Bhante: Gondolat. Budapest 1990. A sintoizmus

Elias Canetti: Európa. Budapest 1983. A túlélő

Polcz Alaine: Magvető. Budapest 1989. A halál iskolája

David P. Barash: Natura 1977. Szociobiológia és viselkedés

Jogi nyilatkozat