Ugrás a tartalomhoz

Judo/1.2. Sportkultúra. A sportkultúra jelenének elemzése

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.



◄--- Vissza a címlapra    Tartalomjegyzék   ---► Következő lap: Judo/1.2. Sportkultúra. A judo sportkultúra jellemzői

A sportkultúra jelenének elemzése

[szerkesztés]

A sport vetélkedés kultúrája a társadalmi vetélkedés-kultúrát tükrözi

[szerkesztés]

Sporteredményért

[szerkesztés]
  • Sportművelés (emberi önfejlődést szolgáló, ösztönös alkalmasság növelés alapján)
    • Öröm sportjáték (önfejlődésre épülően, játszva tanulni, szórakozva sportolni, mely emberi kultúra építésére alkalmas)
    • Fitnesz sport (önfejlődésre épülően, hétköznapi állóképesség rekreációs fejlesztése)
  • Versenysport (mások ösztönös legyőzésére épülően, agresszivitás és ösztönös alkalmasság növelés alapján, mely a földi természetes vetélkedéskultúrában meghatározó)
    • Amatőr versenysport
      • Mások ösztönös legyőzésére épülően, ösztönös alkalmasság növelés alapján
    • Él versenysport
      • Kiválasztódásra épülően, ösztönös alkalmasság növelés és teljesítményspirál alapján

Önfenntartásért

[szerkesztés]
  • Sportművelés (emberi önfejlődést szolgáló, ösztönös alkalmasság növelés alapján)
    • Öröm sportjáték, fitnesz sport
      • Társadalmi érdek tartja fenn, tagdíjakból
    • Versenysport
      • Amatőr versenysport (fejlődés teljesítményspirál nélkül)
        • Társadalmi és hatalmi (él versenysport utánpótlás nevelési) érdek tartja fenn, tagdíjakból állami támogatásból
      • Él versenysport (fejlődés a teljesítményspirál egészségkárosító tendenciáival)
        • Üzleti, hatalmi érdekek kiszolgálásáért cserébe, parazita önfenntartás (korrupt TAO, illetve egyéb állami, reklámpénzek) üzleti és közpénzből extra profit érdekében (sportfogadás elcsalt eredményekkel)

Sportfejlesztés sporttársadalmi megoszlása

[szerkesztés]

70% passzíva túlélésért, nyugalomért

[szerkesztés]
  • Ha a minimumot megkapja, még jelentős és az érdekében történő változásért sem lép
  • Csak akkor lép, ha teljesen ellehetetlenítik és ezt a hatalom megőrzés is figyelembe veszi

20% aktíva, katalizátorként

[szerkesztés]
  • 15% sport arisztokraták - pénzért, hatalomért, ösztönéleti programok teljesítményspirálon alapuló kiszolgálása (lásd ketrecharc)
    • az 5% sport demokrata törekvéseinek – merkantilista anyagi, sportrendeleti elnyomása, ellehetetlenítése - így a 70% passzívát is megfélemlítve, fatalista tanult tehetetlenséget programoz
  • 5% sport demokrata az emberi jóindulatú öröm-sportkultúráért
    • Szabadidősporti költségvetési támogatásuk – mivel társadalmat és nem hatalmat kiszolgáló sportrendszer - értékelhetetlen a versenysportokéhoz képest, miközben 5% élversenyzőre 95% nem versenyző, szabadidő sportoló jut

10% bomlasztó

[szerkesztés]
  • Mások rosszindulatú lejáratása
  • Frusztrációs agresszió

Irányítói rendszerek

[szerkesztés]

Hatalmat kiszolgáló és üzleti érdekekért

[szerkesztés]
„A munka hasznos – a játék haszontalan.”

Diktatórikus – többnyire állampárti megbízottakkal

[szerkesztés]
  • Áldemokráciára épülő, közgyűlési, elnökségi szavazó gépezet
  • Médiát (közbeszéd ellenőrzését) uraló terjeszkedés
  • Hatalmat kiszolgáló álideológiák gyártása, terjesztése ösztönéleti uszítással

Társadalmat kiszolgáló a sportolók valódi emberi érdekeiért

[szerkesztés]

(A sport egészséget, játékörömöt, frissülést önfejlődést adjon.”)

Demokratikus

[szerkesztés]
  • Társadalmi emberi kultúra érdekeket képviselő
  • Közös, kiérlelt döntésen alapuló
  • Diktatórikus hatalmi kapcsolatokat antagonisztikusan kerülő

Megjegyzés:

[szerkesztés]

A hatalom és versenysport kiemelten segítik egymást, a szabadidősport kárára.

[szerkesztés]

Egy szakember szerint a versenysportnak és a szabadidősportnak is megvan a maga szerepe, ahol egy másik szakember szerint mindegyik másik káposzta. Úgy tűnik számomra, ez a káposzta közös fazékban fő, ahol a főszakács az államhatalom, üzletvilág és kukta a társadalom.

A társadalom parazitának tartja a túlköltekező sportot a társadalom költségvetési gazdatestén (olimpia megrendezésének leszavazása). Ugyanakkor a hatalommal kölcsönösen hasznosnak mondható tipikus koevolúciós (egymással kölcsönhatásban lévő) kapcsolat tükröződik. Az élősködő (sport arisztokrácia részéről 512 milliárd elköltése rövid időn belül?) és a gazdaszervezetnél (hatalmi hűbérrendszer + sportkorrupciós stadionok?) a nyereség. Például egyes kutatók egészen odáig mennek, hogy egy olyan spontán együttfejlődést (koevolúciót) feltételeznek melynek során az egymásnak nyújtott előnyök révén ember és kutya-ős kölcsönösen növelte a másik evolúciós sikerességét. Ugyanígy a zsákmány (szabadidősporti tehetség kutatás?) és a ragadozó (versenysporti merkantilista sportpolitika?) egymást is befolyásoló fejlődésében.

A fizika és természettudományok kiterjedten foglakoznak koevoliciós kutatásokkal.

2018.09.05.