Judo/1.2. Sportkultúra. A sportkultúra jelenének elemzése
◄--- Vissza a címlapra Tartalomjegyzék ---► Következő lap: Judo/1.2. Sportkultúra. A judo sportkultúra jellemzői
A sportkultúra jelenének elemzése
[szerkesztés]A sport vetélkedés kultúrája a társadalmi vetélkedés-kultúrát tükrözi
[szerkesztés]Sporteredményért
[szerkesztés]- Sportművelés (emberi önfejlődést szolgáló, ösztönös alkalmasság növelés alapján)
- Öröm sportjáték (önfejlődésre épülően, játszva tanulni, szórakozva sportolni, mely emberi kultúra építésére alkalmas)
- Fitnesz sport (önfejlődésre épülően, hétköznapi állóképesség rekreációs fejlesztése)
- Versenysport (mások ösztönös legyőzésére épülően, agresszivitás és ösztönös alkalmasság növelés alapján, mely a földi természetes vetélkedéskultúrában meghatározó)
- Amatőr versenysport
- Mások ösztönös legyőzésére épülően, ösztönös alkalmasság növelés alapján
- Él versenysport
- Kiválasztódásra épülően, ösztönös alkalmasság növelés és teljesítményspirál alapján
- Amatőr versenysport
Önfenntartásért
[szerkesztés]- Sportművelés (emberi önfejlődést szolgáló, ösztönös alkalmasság növelés alapján)
- Öröm sportjáték, fitnesz sport
- Társadalmi érdek tartja fenn, tagdíjakból
- Versenysport
- Amatőr versenysport (fejlődés teljesítményspirál nélkül)
- Társadalmi és hatalmi (él versenysport utánpótlás nevelési) érdek tartja fenn, tagdíjakból állami támogatásból
- Él versenysport (fejlődés a teljesítményspirál egészségkárosító tendenciáival)
- Üzleti, hatalmi érdekek kiszolgálásáért cserébe, parazita önfenntartás (korrupt TAO, illetve egyéb állami, reklámpénzek) üzleti és közpénzből extra profit érdekében (sportfogadás elcsalt eredményekkel)
- Amatőr versenysport (fejlődés teljesítményspirál nélkül)
- Öröm sportjáték, fitnesz sport
Sportfejlesztés sporttársadalmi megoszlása
[szerkesztés]70% passzíva túlélésért, nyugalomért
[szerkesztés]- Ha a minimumot megkapja, még jelentős és az érdekében történő változásért sem lép
- Csak akkor lép, ha teljesen ellehetetlenítik és ezt a hatalom megőrzés is figyelembe veszi
20% aktíva, katalizátorként
[szerkesztés]- 15% sport arisztokraták - pénzért, hatalomért, ösztönéleti programok teljesítményspirálon alapuló kiszolgálása (lásd ketrecharc)
- az 5% sport demokrata törekvéseinek – merkantilista anyagi, sportrendeleti elnyomása, ellehetetlenítése - így a 70% passzívát is megfélemlítve, fatalista tanult tehetetlenséget programoz
- 5% sport demokrata az emberi jóindulatú öröm-sportkultúráért
- Szabadidősporti költségvetési támogatásuk – mivel társadalmat és nem hatalmat kiszolgáló sportrendszer - értékelhetetlen a versenysportokéhoz képest, miközben 5% élversenyzőre 95% nem versenyző, szabadidő sportoló jut
10% bomlasztó
[szerkesztés]- Mások rosszindulatú lejáratása
- Frusztrációs agresszió
Irányítói rendszerek
[szerkesztés]Hatalmat kiszolgáló és üzleti érdekekért
[szerkesztés]„A munka hasznos – a játék haszontalan.”
Diktatórikus – többnyire állampárti megbízottakkal
[szerkesztés]- Áldemokráciára épülő, közgyűlési, elnökségi szavazó gépezet
- Médiát (közbeszéd ellenőrzését) uraló terjeszkedés
- Hatalmat kiszolgáló álideológiák gyártása, terjesztése ösztönéleti uszítással
Társadalmat kiszolgáló a sportolók valódi emberi érdekeiért
[szerkesztés](A sport egészséget, játékörömöt, frissülést önfejlődést adjon.”)
Demokratikus
[szerkesztés]- Társadalmi emberi kultúra érdekeket képviselő
- Közös, kiérlelt döntésen alapuló
- Diktatórikus hatalmi kapcsolatokat antagonisztikusan kerülő
Megjegyzés:
[szerkesztés]A hatalom és versenysport kiemelten segítik egymást, a szabadidősport kárára.
[szerkesztés]Egy szakember szerint a versenysportnak és a szabadidősportnak is megvan a maga szerepe, ahol egy másik szakember szerint mindegyik másik káposzta. Úgy tűnik számomra, ez a káposzta közös fazékban fő, ahol a főszakács az államhatalom, üzletvilág és kukta a társadalom.
A társadalom parazitának tartja a túlköltekező sportot a társadalom költségvetési gazdatestén (olimpia megrendezésének leszavazása). Ugyanakkor a hatalommal kölcsönösen hasznosnak mondható tipikus koevolúciós (egymással kölcsönhatásban lévő) kapcsolat tükröződik. Az élősködő (sport arisztokrácia részéről 512 milliárd elköltése rövid időn belül?) és a gazdaszervezetnél (hatalmi hűbérrendszer + sportkorrupciós stadionok?) a nyereség. Például egyes kutatók egészen odáig mennek, hogy egy olyan spontán együttfejlődést (koevolúciót) feltételeznek melynek során az egymásnak nyújtott előnyök révén ember és kutya-ős kölcsönösen növelte a másik evolúciós sikerességét. Ugyanígy a zsákmány (szabadidősporti tehetség kutatás?) és a ragadozó (versenysporti merkantilista sportpolitika?) egymást is befolyásoló fejlődésében.
A fizika és természettudományok kiterjedten foglakoznak koevoliciós kutatásokkal.
2018.09.05.