Ugrás a tartalomhoz

Judo/2.1. Alapok. A Human Vital Judo szabadidősport elméleti alapjai

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


Judo szabadidősport ismeretrendszere könyv fejezete

2.hvja.3.elmélet.2.hvjalap.1995.08.18.

A Human Vital Judo szabadidősport ismeretek elméleti alapjai

[szerkesztés]

(korszerűsítve: 2016.10.24. Horváth László)

ELŐSZÓ

[szerkesztés]

A teljes körű védelem nem csak testi önvédelemre korlátozódik. Mivel a támadó magatartásokat többnyire ösztönparancsok indítják el érdeksértés vagy áldozati felhívó jelleg esetén, az ösztönéleti ismeretek megalapozhatják a megelőző önvédelem lehetőségét is. Az ösztönös és tanult viselkedéseket együttesen tanulmányozva, jó eséllyel megelőzhetjük, elkerülhetjük vagy tompíthatjuk a konfliktusainkat

A testi és megelőző önvédelem technikáit, - kivitelezést segítő, tervszerű taktikai és szükségszerű, végrehajtható célokat kijelölő stratégiai ismeretekkel kell felruházni. A hatásfok fentiek alapján függ a tanítvány tehetségétől és a gyakorlottság szintjétől.

Horváth László

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Köszönettel tartozom a könyv megírásában nyújtott segítségért, szakvéleményekért az alábbi személyeknek.

Dr. Rókusfalvy Pál, Dr. Galla Ferenc, Dr. Stuller Gyula, Dr. Nagykáldy Csaba küzdősporti és neveléstudományi tanszékvezetőknek.

Beltovszky Mária, Cseh Mária, Kaszás Zoltán, Kovács Éva, Dr. Sebők Tamás, Tomasitz László, Tóth Györgyné, Tóth Istvánné, Bohus Mihály, Zámbóné Karner Anikó, Kovács Imre iskolai vezetőknek. - Székely Ilona óvodavezetőnek, - Andrássy László, Flóry Miklós, Króner Ferenc judo edzőknek, mestereimnek, illetve Sarkadi János, Farkas Tibor MJSZ főtitkár és Sági József MJSZ szakfelügyelőknek a konzultációkért.

Végül, de nem utolsó sorban köszönettel tartozom, Kerekes László tanítványomnak, edző-tanár kollégámnak, lelkiismeretes és sokat érő közreműködéséért. Számomra a legkisebb tanítványaim fejlődése mellett, a legnagyobb sikerélmény, ha a „legnagyobb” tanítványaim, sokat tesznek a gyermek és felnőtt társadalom emberi fejlődésének, értékeinek védelmében.

Az élet vetélkedések sorozatából áll, melyben a „legnagyobb” sikerrel járó, de sokszor legnehezebb küzdelem, önmagunk legyőzése személyi és környezeti fejlődésünk érdekében. Ajánlom ezért, az újra szerkesztett könyvet a magyar judo szabadidősporti fejlődése mellett, a „legkisebb és legnagyobb” HVJ tanítványoknak, oktatóknak.

Horváth László (2004-02-24)

"Aki másokat megismer - az tanult,

Aki magát megismeri - az bölcs,

Aki másokat legyőz - az erős,

Aki magát legyőzi - az hatalmas,

Aki nyugodt - az gazdag,

Aki nyugalmából ki nem zökkenthető-az kitartó.”

(Lao-ce)

ELMÉLETI ISMERETEK

[szerkesztés]

1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

[szerkesztés]

1.1. A harcművészeti technikák fejlődésének rövid ismertetése napjainkig

[szerkesztés]

Az őskorszak előtti időkben a harapások, ütések, marások jellemezték az erőforrásokért folytatott küzdelmeket. Később már a bunkó, kőbalta, majd a hajító-kő, dárda (eszközként) már ölni is tudott. A nyíl, puska, ágyú, robbanófejes rakéták a pusztítási erő távolságát, pontosságát és nagyságát növelték egyre jobban. A fegyveres technikai arzenál ma a földi élet sokszoros elpusztítására képes. A pusztakezes fizikai harc is tovább fejlődött. Különleges ütő, rúgó, csavaró, tépő, dobó, leszorító, feszítő, fojtó technikák alakultak ki mára, melyeket anatómiai, edzés-elméleti, pszichológiai ismeretek egészítenek ki más tudományokkal együtt. Régen az erőforrások (pl. területek) megszerzéséért fegyverekkel vívtak háborút, ma a gazdaságilag fejlett országok a kereskedelem és a multinacionális vállalkozások (profitnyerés) révén is megtehetik ezt.

1.2. A harcművészetek kialakulása, fejlődése az ősközösségben

[szerkesztés]

Az őskori barlangrajzok, csontok, kőszerszámok és fegyverek tanúsága szerint a vadásztáncok idővel más-más állatfajra tagozódtak, és ez már a fohászkodás mellett, mely a sikeres vadászatra vonatkozott, gyakorlásra is lehetőséget biztosított. Tánc közben egymás mozdulatait lesve tudták átvenni az eredményes vadásztechnikákat. A harci táncok hasonló lehetőséget és hasznot adtak - a gyakorlás segítségével bátorítást, kisebb sérülésveszélyt, eredményesebb harcot.

Külön haszon volt, hogy a vadászat vagy a törzsi harcok előtt végrehajtott tánc alakzatszerű gyakorlása egyfajta átgondolást, bemelegítést adott a küzdelmek előtt. Tulajdonképpen a fentiek alapján a csoportos edzések ősének is tekinthetők a vadász- és harci táncok.

1.3. Az európai harcművészet erőforrásokért folyó stratégiájának fejlődése napjainkig

[szerkesztés]

Az ókori, középkori, új- és legújabb kori háborúk (pl. I. és II. Világháború) "extenzív" területnyerésért folyó háborúk, ahol az erőforrást például az ásványi-kincsek megszerzése jelentette.

Ma is van ilyen háború a fejletlenebb államokban, például a keleti térségek egyes részein az uniók felbomlása után. Jelenleg a közöspiaci nyugati országoknál a fejlettebb "intenzív" kereskedelemben realizálódó háborúk folynak, melyek igyekeznek a keleti fejletlenebb országok piacait is meghódítani, mert kereskedelmük révén erőforráshoz jutnak (eladásból-származó nyereség).

Elrettentő erő (pl. atomfegyverek) és katonai szövetkezés révén (pl. NATO) ugyanakkor a katonai erőt is fejlesztik.

Jellemző, hogy sok rossz gazdasági helyzetű és hatalomváltással küszködő országban, erős rangsorharccal (rangsordominanciális agresszióval), elkeseredésből fakadó marakodással (frusztrációs agresszióval) és fajgyűlölettel (normatív agresszióval) járó harcok folynak, melyek bénítják a stratégiai célok kijelölését, végrehajtását (pl. összefogással, határozott cselekvéssel - gazdasági fejlődés).

1.4. A japán harcművészet erőforrásokért folyó stratégiájának fejlődése napjainkig

[szerkesztés]

A II. Világháborúig terület szerzésére és védésére törekvő, az önfeláldozásig agresszív viselkedésminták jellemezték (pl. szamurájok, kamikaze pilóták) az erőforrásokért folyó küzdelmeket. A II. Világháborúban ledobott atombombák társadalmi sokkot okozó hatásától a nyersanyagban szegény szigetország, jellegéből fakadóan is rákényszerült a békés vetélkedésre.

Fejlett energia-felhasználási, technológiai, termékszerkezeti iparpolitikájukat támogatja munkafilozófiájuk. A japán munkás szabadsága nagy részét munkahelyének ajándékozza, és ingyen túlórázik, önszorgalomból. Számára a selejt elkerülése becsület kérdése.

Fentiekből következően erőforrásaikat (energia, élelem, külföldi vásárlóerő stb.) külkereskedelmük révén biztosítják, hatalmas pénzügyi tartalékokat felhalmozva, melyet részben a fegyverkezési versenyből való kimaradásuk is segít. Ez ideig nem törekedtek "elrettentő erő" létrehozására (atomnagyhatalom), de szövetségi politikájukkal ezt is ellensúlyozzák.

1.5. A Ko-do-kan Judo kialakulása

[szerkesztés]

Jigoro Kano (1860-1938) a ju-jutsu különféle iskoláiból alakította ki első saját iskoláját Tokióban az Eisho-ji nevű templomban. Itt 12 szőnyegen edzettek még részben a Ju-jutsu módszerei szerint. 1884-től tartják számon a ko-do-kan módszerének megszületését. Ekkor már Kano és tanítványai új edzőterembe költöztek Koji-machi városrészbe, ahol már 20 szőnyegen edzettek. A "lágy művészet" do változata a ko-do-kan judo a legtöbb veszélyes elemet kiiktatta a ju-jutsuból és versenyzésre alkalmassá tette. (Bővebben lásd: Plavecz Tamás Judo kisenciklopédia 1988.)

2. SZAKELMÉLET

[szerkesztés]

Megjegyzés: A szakelméleti rész felhasználta Galla F. - Horváth J. (1982), Plavecz T. (1988), Sebestyén L. (1989) megállapításait.

2.1. Általános ismeretek

[szerkesztés]

2.1.1. Néhány harcművészeti sport rövid ismertetése

[szerkesztés]

Kyudo (= íj útja) ősi japán fegyveres (íj) harcművészet

Iaido (= a kardrántás művészete)

Naginatado (= a bárd útja)

Karate-do (= a fegyvertelen vagy üres kéz útja)

Ütések, rúgások támadó és védő rendszere.

Irányzataik: Sho-to-kan karate, Kempo, Kung-fu stb.)

Ju-jutsu (= lágyság művészete)

Dobások, csavarások, leszorítások, ütések, rúgások rendszere.

Sumo (= japán birkózás)

Akkor ér véget a küzdelem, ha az ellenfél talpán kívül bármely más testrésze földet ér, vagy a kör alakú küzdőtérről kitolják.

Kendo (= a kard útja)

Tompa botszerű fegyverrel való küzdelem.

Aikido (= a harmonikus erő útja)

Védelmi jellegű pusztakezes harcművészet, amelynél a támadás energiáját használja fel és alakítja át a védő, saját energiáját is hozzáadva. Ízületcsavarások, feszítések, dobások, átütések rendszere.

Judo (= a lágyság tökéletesített módszere)

Dobások, karfeszítések, fojtások, leszorítások védőrendszere.

Irányzatok: ko-do-kan (versenysporti-önvédelmi célokhoz közelítő), judo, human vital (szabadidősporti-önvédelmi célokhoz közelítő) judo.

2.2. Néhány küzdőtechnika ismertetése

[szerkesztés]

2.2.1. A keménykéz, lágykéz, tapadó-kéz, mérgezett-kéz, ízületcsavaró - feszítő, fogásmód technikák lényegének ismertetése

[szerkesztés]

A keménykéz technikák - törő-zúzó technikák, erők ütköztetésével. Erőfölény esetén támadásnál hatásos lehet.

A lágykéz technikák - kitérő-elhajló technikák. Erők ütközésének kikerülése és átalakítása a győzelem érdekében. Erőhátrány esetén hatásos lehet.

Tapadó-kéz technikák - érintésen alapuló technikák. Az ellenfél testrészét érintve csuklókörzéssel, könyöktolással, lökéssel, tolással stb. Közelharcban előnyös.

A tépőkéz technikák - tépő szakító technikák, az ellenfél testrészei ellen (haj, bőr stb. tépése). Közelharcnál előnyös.

A mérgezett-kéz technikák a test érzékeny pontjait támadják bénító fájdalmat okozva. Erőhátrány esetén előnyös.

Az ízületcsavaró-feszítő technikák az ízület megfelelő anatómiai helyzetbe hozásával és kedvező erőkar-teherkar arányú feszítésével (pl. karkulcs, lábkulcs technikák) lassú csavarással, feszítéssel küzdelem feladására kényszerítés, vagy ízület roncsolása gyors túlfeszítéssel.

A fogásmód (kumikata) technikák a fogáspontok ismeretét és fogástechnikáját jelentik az ellenfél testrészén, ruháján, felszerelésén, amelyek segítségével előnyösen megalapozzuk a védekezést vagy a támadást. (Pl. lefogások, átkarolások, egyéb támadó és védekező fogások.)

2.2.2. Ütés, rúgás, dobástechnikák lényege, alkalmazásuk lehetősége

[szerkesztés]

Az ütéstechnikák lényegében négy fő irányból valósulhatnak meg:

Felső irányból, például kalapácsütés.

Oldalsó irányból, például a lengőütés.

Alsó irányból, például a horogütés.

Szemből jövő egyenes vonalú irányból, például a jobbegyenes ütés.

Az ütő felület lehet kemény, mint például az ököl vagy könyökütés, lehet puha, mint például a tenyérütés, illetve szúró-bökő. Hatékony védekezésmód lehet ellene a "zónavédelem" (lásd: Human Vital judo övvizsga-gyakorlatok), amely kemény vagy lágykéz technikával illetve az ütés irányából történő kilépéssel, elhajlással párosulhat.

A rúgástechnikák az ütéstechnikákhoz hasonlóan négy fő irányból valósulhatnak meg:

Felső irányból, például láblendítéssel felülről lefelé sarokrúgás.

Oldalsó irányból, például a köríves rúgás vagy kampós rúgás.

Alsó irányból, például a térdrúgás vagy lágyékra rúgás.

Szemből jövő egyenes vonalú irányból, például az előrerúgás vagy a hátrafelé rúgás.

A rúgófelület többnyire a sarok, külső talp-él, lábujjak alatti párnás rész, térdfelület. A védekezés "zónavédelemmel" és a rúgás irányából történő kilépéssel, elhajlással párosulhat (lásd: Human Vital judo övvizsga-gyakorlatok).

Dobástechnikák

- Kézzel történő dobások, mint például a hullámdobás.

Lábbal történő dobások, mint például a nagy külsőhorog.

Csípődobások, mint például a derékfogásos csípődobás.

Válldobások, mint például a karhúzásos válldobás.

- Vetődéses dobások, mint például a fejen-átdobás.

Megalapozott fogásmód és egyensúlyvesztés alapján történik a dobás helyes előkészítése, az ellenfél súlyának, magasságának, felállásának megfelelő dobás kiválasztásával.

Ütés, rúgás, dobás technikák összefüggéseinek lehetősége:

Amíg ütő-rugó távolságban vannak az ellenfelek, támadás szempontjából ezek az elsődleges lehetőségek. Fogástávolságon belül már a testdobások is meghatározóvá válnak, akár földharc-technikával is lezárva az akciókat.

Taktikus küzdőmodorral, megfelelő védekezés és támadási ismeretekkel lehetőség nyílik elkerülni a csak ütés-rúgással, illetve csak megfogás-dobással járó küzdelmet.

Ki melyik küzdőstílusban járatosabb, vagy van több esélye, azt a küzdőmodort kell, hogy ráerőltesse ellenfelére. A leghelyesebb azonban alapvető ismereteket szerezni mindegyik területről, azok átmeneteiről, így kevésbé érhet meglepetés, amelyet az egyoldalúság okozhat.

2.2.3. Rejtőzködő, menekülő, túlélő technikák ismertetése

[szerkesztés]

Rejtőzködő technikák:

Rejtőzködni lehet menekülő (pl. áldozat), megfigyelő (pl. kémlelés) és támadó (pl. zsákmányszerzés) céllal. Technikája lapuló (pl. testtartás, viselkedés), cselező (pl. nem várt helyen elrejtőzés) lehet. Taktikája kiváró (pl. sokáig rejtőzködő), figyelem elterelő (pl. félrevezető jelek).

Menekülő technikák:

A mozgással járó menekülés lehet őszinte (pl. megfutamodás), figyelmeztető-félrevezető (pl. fészektől elcsalás) és támadást előkészítő (pl. tőrbecsalás).

Technikájára nézve cselező mozgású, (eszköz segítségével vagy nélküle) az üldöző logikáját figyelembevevő (pl. nem várt menekülési útvonal).

Taktikája félrevezető lehet (pl. hamis nyomok), rövid, közép és hosszú távú menekülési taktika (pl. erőbeosztás). A környezet alapos ismerete meghatározó.

Megjegyzést érdemel, hogy amennyiben a menekülési távolság lecsökken támadó távolsággá, a menekülési szándék többnyire támadó szándékká változik komoly fenyegetettség esetén. Ezért, ha csak ellenfelünk megfutamítása a cél - például sérülések elkerülése érdekében - ügyeljünk a helyes távolságtartásra, sőt akár az "emelt fővel" történő elvonulást is segíthetjük. Ezt a politikában az "aranyhíd" módszereként ismerik.

Túlélő technikák:

- Az erőfölény elleni túlélő technika módját meghatározza a támadás célja. Rangsorfölény jelzése, birtoktárgy elvétele esetén megadói gesztusokkal eredményes lehet a túlélőtechnika és a sérüléstől is megóvhat. Ellenkező esetben a gerjesztett agresszivitás, ölési szándékkal is párosulhat. Segélykiáltásra csak akkor érdemes vállalkozni, ha biztosan meghallják. Ölési szándéknál, mint - például a bűnözés, háború - ismert technika a halottnak tettetés. Sok ismert esetről tudunk, amikor valaki más vérével bemázolva magát a halottak közé mászott, így élve túl a tömegmészárlást. Taktikaként alkalmazott - általában gyengébb jelleműek esetén - a figyelem ráirányítása másokra, illetve azok elárulása az életért cserébe.

Tömegpánik esetén a halálfélelem őrjöngővé teszi a tömeg mozgását. Agyontapossák azt, aki elesett, és agyonnyomják azt, aki fal, oszlop vagy korlát, rács előtt áll, miközben ide-oda tolódva a kijáratot is eltorlaszolják. A legnagyobb százalékban a gyerekek és nők halnak meg, gyengébb testalkatuk miatt. Hamarabb fellökik őket, illetve gyengébb mellkas izomzatuk miatt - tömegnyomás alatt állva - megfulladnak.

Túlélési technikák a tömegben: egyensúly megőrzése, könyöktámasz a társakkal a gyerekek körül, merev fal, rács elkerülése. Sok levegőt tartunk a mellkasban a tömeg nyomása ellen. Ha a tömeg nyomása engedi, apró, gyors légzésvétellel pótoljuk az elhasznált oxigént.

A megelőzés szintjén a pánik kitörésének késleltetése elérhető nyugtatással, védőfeladatokkal, a várható katasztrófának megfelelően. Például tűz esetén menekülési útvonalak biztosítása, szabályos sorokba rendezés.

Technikai katasztrófa esetén, mint például repülőgép lezuhanása, gépjármű ütközése, gubózó testtartás javasolt az utazó ülésen.

Gépjármű elsüllyedésénél a víz lassú beáramlása miatt a külső víznyomás nem engedi kinyílni az ajtót. Miután a kocsiban "nyakig" ér a víz a zárt ablak mellett, nagy lélegzetvétel után kinyitjuk az ajtót, ha beragadt, az üveget kitörjük és kiúszunk, a gyerekeket mentve elsőként.

Hajó elsüllyedésénél - ha lehet mentőfelszereléssel - a süllyedő hajótól messzebb úszunk, mert veszélyt jelent a süllyedő hajó szívó hatása, illetve a hajóról lezuhanó tárgyak.

Környezeti katasztrófa esetén, például tűzesetnél a menekülés a lehető legjobb útvonalon történjen, magunkra borított - ha lehet vizes-takaróval, ruhával. Füstös vagy magas hőmérsékletű helyen lehetőleg kerüljük a levegővételt, így elkerülve a füstmérgezést, a tüdőhólyagok megégését.

Fagyásveszélynél gazdaságosan kell mozogni és egymást ébren tartani, különben kihűl a test, és megszűnik az életműködés, vagy megfagynak a végtagok.

Földrengésnél nyílt terepen tartózkodjunk, ha lehet minél messzebb magas épületektől. Lakásban tartózkodás esetén kisebb lezuhanó tárgyak elől érdemes asztal alá bújni.

Élelemszegény környezetben életmentő lehet az "ehető természet" ismerete, (például levelek, gyökerek, termések, gombák, állatok, rovarok).

A túlélési életösztön többnyire olyan energiákat szabadít fel a szervezetben, amit normálállapotban nem enged a szabályozó rendszer. Ilyenkor hatalmas fizikai és pszichikai erőkifejtéseket jegyeztek fel már több megtörtént esemény kapcsán.

Ezt a fajta "felszabadítást" ismeri a doppingolás és az ön-szuggesztív módszerek egy csoportja. Ez a szervezetre életveszélyes lehet, ezért engedi a természet biztosíték-rendszere csak végveszélyben.

Stratégiai szinten kevésbé vagy egyáltalán nem szükséges rejtőzködni, menekülni, túlélő technikát alkalmazni, ha az ember megfelelő életmódot folytat. Például felhívó-áldozati jellegét, a kockázati tényezőket csökkenti önellenőrzéssel, a környezet elemzésével.

2.2.4. Elsősegély-nyújtási technikák, életmentési ismeretek a szaksegítség megérkezéséig.

[szerkesztés]

Tájékozódás a baleset helyszínén. Például az élet alapvető jelei: mozgás, szívműködés, keringés, légzés, beszéd, tudati állapot.

Ütőeres vagy visszeres vérzés csillapítása, végtag esetén annak függőleges helyzetbe hozásával, nyomókötéssel. Különleges esetben szorítókötéssel, vagy ujjal is lenyomhatjuk az ütőeret.

Seb ellátásánál a sebtől elirányuló mozdulattal tisztítunk, fertőtlenítünk. Kötözés szükség szerint.

Nagy felületű III. fokú égésnél steril, vagy frissen vasalt lepedőbe csavarjuk a sérültet, ruháját nem távolítva el. Az arcégést befedjük steril gézzel. 3-5 dl. tea itatása célszerű.

Áramütés ellátása: ha égéssel együtt jár, ellátása olyan, mint az égésnél. Ha a keringés és a légzés leáll, újraélesztést (lásd: ABC módszere) kell alkalmazni.

Ficam, rándulás, végtagtörés ellátása: rögzítés a talált helyzetben.

Koponya és agysérülés ellátása: eszméletnél lévő beteg kissé megemelt fejvéggel szigorúan fektetendő a mentők megérkezéséig.

Súlyos mellkas-sérült, gerinc-, medence- vagy combcsont-törött esetén, ha a beteg eszméletlen, háton-fekvő helyzetben a fejét baloldalra kell fordítani. Ha hány, az alsó állcsontot előre kell billenteni és a hányadékot a sérült szájából ki kell törölni. Egyébként eszméletlen beteget stabil oldalfekvő helyzetbe kell hozni.

Mellkasi sérülés ellátása: a beteget felülő helyzetbe kell hozni, szoros ruházatát meglazítani, jó levegőt biztosítani, nyílt sérülését bekötözni.

Nyílt hasi sérülés ellátása: a sebet sterilen befedjük és törölközővel vagy lepedővel a sérült hasát átkötjük. Tilos a has-űri tartalom visszahelyezését megkísérelni! Tilos a beteget mozgatni, itatni, gyógyszert bevétetni!

Tompa hasi sérülés ellátása: (ha a hasfal nem sérül, de a belső szervek igen) a beteget szigorúan fektetni kell alig megemelt fejvéggel, térdben behúzott alsó végtagokkal. Tilos folyadékot, gyógyszert vagy bármi anyagot a szervezetbe juttatni szájon át.

Gerinctörés esetén a beteg lapos kemény talajra fektetendő, mozdítani szigorúan tilos! A nyaki gerinctörés és ficam sérültjeit célszerű ültetni mozgásmentesen.

Újraélesztés, légzés illetve keringés leállása esetén az "ABC" módszerével:

"A" = átjárható légutak. Fejet hátrahajtjuk, az alsó állcsontot tenyérrel a felsőhöz szorítjuk.

"B" = be-fúvás. A légzésritmushoz hasonlóan a balesetes orrába fújjunk levegőt, mély lélegzetvétel után percenként 16-20-szor. A balesetes száját zárva kell tartani a be-fúvás alatt. A beteg hányása esetén a szájüreget meg kell tisztítani.

"C" = kompresszió a szívre. Csak középfokú végzettséggel rendelkező elsősegélynyújtók tanulják, illetve végezhetik.

Elsősegélynyújtás mérgezésnél:

Növény-védőszeres mérgezésnél, szappanos víz vagy szódabikarbónás oldat és hánytatás.

Szénmonoxid mérgezésnél friss levegő, lélegeztetés.

Altatószeres mérgezésnél öntudat esetén hánytatás és szénpor itatása keserűsós vízzel.

Sósav, hypó mérgezésnél tej itatása. Tilos a hánytatás!

Lúgos anyagok bőrre kerülésénél híg ecetes lemosással, savas anyagoknál szappanos vízzel lemossuk, közömbösítjük a maró anyagot. A szemetvízzel kiöblítjük.

2.3. Taktikai ismeretek

[szerkesztés]

2.3.1. Támadási és védekezési taktikák a pusztakezes fizikai küzdelmeknél, versenyen és önvédelem esetén

[szerkesztés]

A rekord taktika az állandó támadáson alapuló küzdőmodor. Megfelelő állóképesség és technikai tudás kell hozzá. Ennek a taktikának – különösen, ha keménykéz technikát alkalmaz - megfélemlítő hatása lehet.

A közbetámadásos taktika, védekezésen és támadáson alapul. Megfelelő védekező-rendszer és az ellenfél hibáinak kihasználása szükséges az alkalmazásához.

Kontra-akciós védekező taktika esetén csak az ellenfél támadásának gyenge pontján megy ellentámadásba a védekező fél, például kiemeléssel.

Passzív védekező taktika esetén csak az ellenfél támadásának elhárítása a cél, ellentámadás nélkül. Önvédelem esetén ez a taktika a sérülésveszélyt igyekszik kikerülni, agressziót csökkentő gesztusokkal.

A lavírozó taktika adott küzdelmen belül többször is taktikát változtat a helyzetnek megfelelően.

2.4. Stratégiai ismeretek

[szerkesztés]

2.4.1. A fizikai és pszichikai harc elveinek felsorolása néhány mai tudományos ismeret, és a régi mesterek tanítása alapján. Idevágó ismeretek a szociobiológia, az edzéselmélete és módszertana, kriminológia, pszichológia témaköréből.

[szerkesztés]

Szociobiológia ismeretek (élőlények együttélését vizsgáló tudomány)

Egy cél érdekében - például létfenntartás, szaporodás - mások kiszorítása az eltartó területről, ha szűkösek az erőforrások (élelem).

Azonos fajú egyedek harcánál lehetőleg sérülés, ölés nélküli a kiszorítás (rituális harcok, pl. lovagias szabályok).

Az agresszivitás teljesítményfokozó technika a küzdelmeknél. Például az adrenalin hormon fokozott termelése ingerlékenységet, bátorságot válthat ki. Minél nagyobb a nyereség és minél kisebb a kockázat, annál nagyobb az agresszivitás ereje.

A különféle életszakaszokban különféle ösztönstratégiák érvényesülnek. Például játékos tanuló vetélkedés fiatalon, párválasztó vetélkedés felnőtt korban, önfenntartás öregkorban.

Edzéselmélet módszertan

A képesség fejlesztés (állóképesség, gyorsaság, lazaság, ügyesség, technikai ismeretek) növelése a fokozatosság elve alapján a könnyebbtől a nehezebb felé egymásra épülten történjék a célok és a lehetőségek figyelembevételével.

A küzdőtechnika gazdaságos mozgású legyen (a legkisebb energia a legeredményesebben).

A küzdő taktika az egyéni képességet és a technikákat tervszerűen alkalmazza a győzelem érdekében, kiválasztva az ellenfél számára legkedvezőtlenebb technikákat és küzdőstílust.

A küzdő stratégia szükségszerű, elérhető, hatékony, egymásra épülő célok rendszere legyen a technikai, taktikai lehetőségek figyelembevételével. Például fiatalon képességek fejlesztése, tanulás, tudás alkalmazása. Idősebb korban egészségmegőrzés, tapasztalatátadás.

Kriminológia

A támadás technikáját a bűnözőknél többnyire a zsákmányszerző agresszió viselkedésmintái jellemzik. Például érzelemnélküliség, kiszámítottság, kegyetlenség.

A támadás taktikája sokszor félrevezető, váratlan a minél nagyobb eredmény érdekében. Például szélhámosság, rablás.

Stratégiai cél hogy elrettentő, kegyetlen erőt mutat fel rangsorharcnál, így is emelve a kockázati szintet mások számára (például bandák vetélkedése).

Kis befektetéssel vagy munkával igyekszik kockázatvállalás révén is nagy haszonhoz jutni (rablás, zsarolás).

A Viktimológia (a latin „victima”: áldozat és a görög „logos”: tan) megállapításai a fenti harci elvek ellenében:

Fontos az áldozati felhívó-jelleg felderítése, megszüntetése. Esti magányos séták megszüntetése, megfelelő távolságtartás és önkontroll a magánéletben.

Statisztikai adatok ismerete támadások, bűnözés gyakori előfordulására megelőzés céljából (bűnöző övezetek ismerete: aluljárók, kocsmák, utcák, terek stb.).

A kockázati szint emelése támadó felé (biztonságtechnika), kockázati szint csökkentése védő érdekében hivalkodó viselkedés és életmód kerülésével.

Veszélyes támadás esetére taktikus viselkedés gyakorlása. (Zsákmányszerzésnek túlerő ellen engedve, élet, egészség megóvása, nyugtató-engedő gesztusokkal. Támadó alapos megfigyelése későbbi elfogás érdekében.

Szervezett bűnözés ellen (maffiák) szervezett fellépés szükséges (rendőrség, polgárőrség, politikai-társadalmi szféra).

Progresszív elosztású társadalmi rendszernél, különösen a fejlett ipari nagyvárosoknál az erőforrás felhalmozások (üzlet-negyedek, gazdag réteg) törvényszerűen növelik a bűnözés fejlődését (kis befektetéssel nagy profit).

Pszichológia

Az egyén idegrendszere és fokozott hormontermelése alapján is lehet lobbanékony, agresszív. A megelőző önvédelemnél hasznos az ilyen alkat előzetes felismerése konfliktushelyzet előtt, a taktikus viselkedés érdekében.

Érdekeink is meghatározzák érzelmeinket. A támadó érzelmeket tehát érdekekkel befolyásolni lehet.

Az erős érzelmi felindulás önkontroll és mozgáskoordinációs zavart okozhat, ezért harc esetén fontos az érzelem feletti tudatos kontroll.

Az empátia (beleérző-képesség) segíthet ellenfelünk helyzetének megértésében, szövetségi, érdekközösségi politika kialakításában.

Az állandó fenyegetettség, mint stressz, betegségek alapjául szolgálhat stressz-hatásként (rák, ellenálló-képesség romlása, depresszió stb.). Ezért a túl hosszú ideig tartó kiszolgáltatottságba nem szabad belenyugodni. Változtatni lehet környezetváltoztatással, más területen munkavállalással, partnercserével.

Az elsöprő fölényű ellentámadás (ellenagresszió) kiolthatja az agresszív viselkedést a támadónál.

A fizikai és pszichikai harc néhány elvének felsorolása régi mesterek tanítása alapján

Fizikai alapelvek a judo technikáinál

Egyensúly megőrzése (stabilitás) mély súlyponttal, széles alátámasztással, a mozgékonyság megőrzésével úgy, hogy a testsúly mindkét lábon arányosan van megosztva.

Kibillentésnél, ha dobni akarunk az alátámasztási pont, mélyebben legyen az ellenfél súlypontjánál. Dobás közben - kivéve a vetődéses dobásokat - olyan dinamikus, mozgás közben megvalósuló egyensúlyra törekedjünk, ahol a mozgássor végére visszanyerhetjük statikus (mozdulatlan) egyensúlyunkat, hogy állva maradhassunk miközben ellenfelünk, földre esik.

A feszítések hatékonysága annál nagyobb, minél hosszabb az erőkar a teherkarral szemben.

Húzz, ha tolni akarsz, tolj, ha húzni akarsz, rávezetve így ellenfeled akaratát a számodra helyes irányra!

Ellenfeled mozgásenergiáját előnyösen alakítsd át lágy stílussal!

Anatómiai alapelv

A kemény testfelületet puhával, a puha testfelületet keménnyel támadva nagyobb lehet a hatékonyság, kisebb a sérülésveszély. Például a küzdő stílusoknál lágykéz-keménykéz technikák viszonya.

Pszichikai elvek

Nem legyőzni kell a támadót, hanem elkerülni az összeütközést. (Irányítókészség)

Ha nincs rés a védelmen, elkerülhetjük, hogy támadás célpontja legyünk. (Óvatosság)

A felháborodás, válaszul a támadásra váratlanságával előnyt jelenthet a védekezésnél. (Küzdőkészség)

Le kell győzni a veszély gondolatát: csak a hárításra, ellentámadásra szabad koncentrálni. (Hidegvér és lélekjelenlét)

A fájdalmat el kell leplezni! (Akaraterő)

Több támadó esetén határozott fellépéssel el lehet érni, hogy a magányos embertől egyenként féljenek, akárhányan is vannak. (Határozottság és bátorság)

Bármi mellett döntünk, határozottan kell végrehajtanunk. (Önbizalom)

Nincs félnivalója annak, akinek nincs veszítenivalója. (Elszántság)

A küzdelem elvei

Cselezéssel kell megnyitni a fedezéket! A figyelmet a lényegtelenre irányítani, hogy a lényeges rejtve maradjon. (Ravaszság)

Akkor támadsz sikerrel, ha olyan pontot támadsz, melyet az ellenfél nem véd. (Szemfülesség)

Más stílusú küzdő ellen is a saját stílusunkban kell küzdeni! (Gyakorlottság)

Két rossz közül válaszd a kisebbiket! (Döntőkészség)

2.5. Human Vital Judo ismeretek

[szerkesztés]

2.5.1. A Human Vital Judo lényegének ismertetése

[szerkesztés]

(Jelentése: emberi élet a lágyság tökéletesített módszerével)

A fizikai, pszichikai és megelőző önvédelem egymásra épülése elvezető technikákkal humánus (emberséges) elvek alapján, életszerű helyzetek figyelembevételével technikai, taktikai stratégiai ismeretek segítségével.

2.5.2. A kumikata (fogásmód), kuzushi (egyensúlyvesztés), tsukuri (dobás előkészítés), kake (ledobás) jelentése a Human Vital Judo rendszerében

[szerkesztés]

Kumikata

A verseny judo ruha-fogás technikáin kívül a test és végtagjai megfogására, billentésére, tapadó-kéz, lágykéz, tépőkéz és mérgezett-kéz technikán alapuló sodrására, taszítására irányulnak.

Kuzushi

A húzó-toló mozgáson kívül, a test és annak végtagjai ellen intézett támadással is ér el egyensúlyvesztési helyzetet a küzdő fél, például hajtépő technika körkörös vezetésű egyensúlyvesztéssel, lerántással.

Tsukuri

A könnyen végrehajtható egyszerű, de hatékony dobás-előkészítést használja, fejleszti, mint például haránt-terpesztésű lábtechnika dobás alátámasztására.

Kake

A cél a lezárás előkészítése például leszorítással, karfeszítéssel - több ellenfél esetén kemény technikával.

2.5.3. A Human Vital Judo oktatási ismeretrendszerének felépítése

[szerkesztés]

A Human Vital Judo rendszere gyakorlati és elméleti módszerek és ismeretek összessége erőforrások megszerzése, megvédése céljából. Ezek az ismeretek technikai, taktikai és stratégiai szinteken épülnek egymásra.

Gyakorlati ismeretek (nyitott rendszer) - Eséstechnikák

- Földharc technikák

- Állóharc technikák

Fentiekhez kapcsolódnak keménykéz, lágykéz, mérgezett-kéz, tépőkéz, tapadó-kéz, rúgás, ütés, dobás, karfeszítés, fojtás, leszorítás technikák - sérülés elkerülésével. - Elsősegély ismeretek

Elméleti ismeretek (nyitott rendszer) - Történeti ismeretek

- Szakelmélet

- Pszichikai önvédelmi ismeretek

Fentiek a gyakorlati részt egészítik ki, illetve fejlesztik mind magasabb szintre.

Példa a technikai, taktikai, stratégiai szintek témaköreire, egymásra-épülésére, az elméleti és gyakorlati ismeretek esetén:

Történeti ismeretek

A technikai szintnél például vetélkedési (küzdő) technikák kialakulása az állatvilágban illetve az embereknél.

A taktikai szintnél például a küzdőtechnikák tervszerű alkalmazásának kialakulása az állatvilágban és az embereknél.

A stratégiai szintnél például milyen célok érdekében alakult ki vetélkedés az állatvilágban illetve az embereknél, és ezek a célok hogyan épülhetnek egymásra.

Szakelméleti ismeretek

A technikai szintnél például küzdőtechnikák elemzése tanulási szempontból, úgymint hátsógáncs, csípődobás fogásmódja, felállása, egyensúlyvesztési helyzete, dobás-előkészítése, ledobása, lezárása.

Taktikai szintnél például javaslat dobástechnikák tervszerű felhasználására, úgymint csípődobást magasabb ellenfél ellen, hátsógáncsot alacsonyabb ellenfél ellen érdemes alkalmazni. Ide tartozhat még például a rekord taktika, közbetámadásos taktika, védekező taktika, lavírozó taktika stb. ismerete.

A stratégiai szintnél például képességfejlesztés lehetőségek, célzott eredmények alapján, úgymint mester-fokozat, vagy különféle verseny-eredmények.

Pszichikai önvédelmi ismeretek

A technikai szintnél például támadó magatartásfajták elemzése.

A taktikai szintnél például taktikus viselkedésmódok ismerete támadó magatartásmódok ellen, mint például figyelemelterelő, békéltető, szövetkező.

A stratégiai szintnél például életstratégiák ismerete, kulturált életre való felkészülés elemző-készséggel, önálló cél kijelölésével.

Gyakorlati ismeretek

A technikai szintnél például küzdőtechnikák gyakorlása, úgy, mint hátsógáncs, csípődobás, fejen-átdobás stb.

A taktikai szintnél például technikák tervszerű alkalmazásának gyakorlása edzésmérkőzéseken, alacsonyabb-magasabb ellenfél ellen.

Stratégiai szinten például megelőző önvédelem kiépítése, kockázati szint minimumra csökkentése megfelelő életmóddal. (Lásd: 2.4.1. Viktimológia témakörben.)

2.5.4. Alapvető elvek a Human Vital Judo nyitott rendszerű fejlesztéséhez

[szerkesztés]

Társadalomhoz való viszonyában (összegző elv)

Az adott társadalmi környezetre (szubkultúrára) épülő közösségi és egyéni érdekeket arányosan figyelembevevő, önfenntartó és szülői ösztönéleten alapuló, - azt tudatosan is szabályozni igyekvő - végeredményét tekintve humánus törekvésű, nyitott, folyamatosan fejlődő önvédelmi technikák rendszere határozza meg.

Gyakorlati képzéshez való viszonyában

Összegző elv:

Vitalitás eredmény megoldását tekintve, a tanulás játékos dominálásával. Az önvédelmi mozgások nagyobb perspektívája az "ABC" analízis alapján. (Legszükségesebb, legfontosabb, legjellemzőbb kiragadása.)

Részletező elvek:

Engedő, elvezető elv dominálása, többnyire a lágy stílus alkalmazásával.

Szükség esetén kemény, de nem feltétlenül roncsoló technika. Roncsoló technikák illetve kemény stílus vizsgálata a védekezés érdekében.

A bal- és jobb oldali dominancia figyelembe vétele a technikai rendszerben és az oktatásnál, például a bal- és jobbkezesek elkülönülő övvizsga gyakorlatai bemutatásánál.

A kontra-akciók egymásra épülésének figyelembevétele.

A korrekciós (kiigazított) és az anticipációs (elővételezett) mozgások, technikák vizsgálata, figyelembevétele.

Fokozatosság a nehezebb technikák felé.

Életszerű helyzetek figyelembevétele a ritualizált (szabályokat tartalmazó) és a váratlan, megszokott formától eltérő, az úgynevezett szabály nélküli harc kategóriáját elkülönítve.

Félrevezető, cselező, megelőző másod- többed-szándékú akciók vizsgálata.

Egy (könnyen végrehajtható) technika sokirányú felhasználhatóságának vizsgálata.

Az anatómiai, fiziológiai, pszichikai, szociológiai sajátosság figyelembe- vétele az oktatásnál.

A mozgástechnikák taktikus, (tervszerű) stratégiális (célnak megfelelő) felhasználhatóságának, az ezzel kapcsolatos gondolkodásmódjának kialakítása.

Az elméleti képzéshez való viszonyában
[szerkesztés]

Összegző elv:

Szakelméleti és pszichés önvédelem fejlesztése az oktatási rendszerben, interdiszciplináris kutatások alapján, mélyebb összefüggések megértésével, - az életkori és egyéni sajátosságok és problémák figyelembevételével.

Részletező elvek:

Tág körű edzéselméleti, szakelméleti, első-segélynyújtási ismeretek a gyakorlati képzés segítésére.

Pszichológia, szociobiológia, viktimológia, szociológia, stb. ismeretek gyűjtése az "ABC" analízis segítségével, - elemző, probléma meghatározó, megelőző önvédelmi céllal.

Pszichológia és szociobiológia illetve más interdiszciplináris ismeretek alapján viselkedés technikák alkalmazása az agresszió csökkentésére.

A pszichés technikák, ismeretek végeredményüket tekintve humánus célokat szolgáljanak.

2.5.5. A Human Vital Judo célkitűzései a szabadidő - versenysporttal kapcsolatban

[szerkesztés]

A szabadidősporttal kapcsolatos célkitűzések

Az egyén érdekeivel, önvédelmével kapcsolatos fizikai és lelki kultúrájának magas-szintű sportági és tudományos ismereteken alapuló fejlesztése.

A hivatalos versenyzés nélküli, illetve kevés versennyel foglalkozó szabadidősport fejlesztése oktatási, perspektíva (motivációs rendszer) menedzselési rendszerét tekintve, figyelembe véve a reális lehetőségeket az érdeklődés, terhelhetőség, hasznosság oldaláról.

Minél nagyobb számú sportbázis megteremtése.

A versenysporttal kapcsolatos célkitűzések

A versenyeredmények segítése tehetséges versenyzők kutatásával.

Utánpótlás nevelés fejlesztése a versenysport támogatásának céljából, megfelelő kapcsolatrendszer esetén.

A versenysporti judo technikai rendszerének fejlesztése az önvédelem tágabb perspektívájának irányába, - a versenytechnikák vizsgálatát segítő céllal, - a tanítási elvek figyelembe vételével - önállóan és együttműködési szándékkal a szövetség versenysporti tagozata felé.

Alapvető a különbség az edzések számában a szabadidősport (heti 1-3 átlagban) és a versenysport között (akár napi két edzés is, plusz edzőtáborok). Ez a küzdő-állóképességben a versenysport előnyére válik. Szintén alapvető különbség, hogy a szabadidősport nagyszámú tanulási, munkavállalási leterheléssel bíró tömegeket mozgat meg, amire a versenysport nem képes már csak azért sem, mert a tehetséges versenyzőkre koncentrál.

Ebből adódóan cél lehet a szabadidősportnál a széleskörű és magas-szintű önvédelmi kultúra (fizikai-lelki) fejlesztése az ismeret és jártasság szintjén. A versenysportnál a célok lehetőségeiből és követelményrendszeréből adódóan elsődlegesen a versenyeredmények fejlesztése magas-szintű gyakorlással a készség szintjén, szűkebb körű ismeretekkel.

Közös érdek a nagyszámú utánpótlás nevelés és sportbázis megteremtése jó kapcsolatokkal, a motivációs rendszer fejlesztésével.

2.5.6. A Human Vital Judo jelképrendszere és övvizsga szabályzata

[szerkesztés]

Színek

[szerkesztés]

Tanuló fokozatok

[szerkesztés]

- I. fokozat (7 kyu): fehér alapon világoskék szín, mely a kivilágosodó eget (értelmet) jelképezi, szimbolizálva a tanulás kezdetét („alfáját” lásd görög ABC kezdő betűje) és a határtalan megismerés lehetőségét.

II. fokozat (6 Kyu): fehér alapon lila szín, mely a nap életre ártalmas ibolyántúli sugarait jelképezi, szimbolizálva az elhatározottságot az önvédelmi ismeretek tanulása mellett.

III. fokozat (5 Kyu): citromsárga szín, mely a nap éltető sugarait szimbolizálja, - átvitt értelemben az életismeretek (életet segítő ismeretek) fejlődését is.

IV. fokozat (4 Kyu): zöld szín, mely a tavaszt szimbolizálja, - átvitt értelemben az életismeretek kibontakozását.

V. fokozat (3 Kyu): narancssárga szín, mely a nyarat szimbolizálja, - az ismeretek érését.

VI. fokozat (2 Kyu): barna szín, mely az őszt szimbolizálja, - átvitt értelemben az ismeretek mélyebb érését értve ez alatt.

VII. fokozat (1 Kyu): sötétkék szín, mely a telet szimbolizálja, - átvitt értelemben a mélyebb ismeretek, tapasztalatok gyűjtését, vagyis az ismeretek elmélyülését jelenti.

A tanuló fokozatok jelölési módja

A bal váll alatt a felkaron az adott színű szalag a ruhára felvarrva - 1,5 x 5 cm-es nagyságban.

Lehetséges jelölési mód még az öv befestése.

Megjegyzés: Az övvizsgáztató könnyített övvizsgát is engedélyezhet adott övfokozaton belül, de azt a oklevélen "" övvizsga megjelöléssel kell ellátni. Öv befestésére ez az oklevél nem jogosít, viszont a váll alatt hordható az övfokozat váll-szalag a megadott módon.

Az "" típusú teljes körű övvizsga esetén (háttér és önvédelmi ismeret) az öv befestésére is jogosult az övvizsgázó. Itt két, illetve négy darab felvarrt övfokozatot használ bal váll alatt a megadott módon. Ezt a jelölési módot egyébként választhatja a többi övfokozatnál is (két - két darab váll-szalag).

Indokolt esetben az övvizsgáztató kivárási idő nélkül is adhat engedélyt tanulófokozatú övvizsgára.

Mester fokozatok

I. fokozat (1 dan): fehér alapon fekete szín, mely a szellemi és fizikai ismeretek kutatásának irányát jelzi az ismerttől az ismeretlen felé, egy fekete színű szalagjelöléssel.

II. fokozat (2 dan): fehér alapon fekete szín, mely a szellemi és fizikai ismeretek kutatásának irányát jelzi az ismerttől az ismeretlen felé, kettő fekete színű szalagjelöléssel.

III. fokozat (3 dan): fehér alapon fekete szín, mely a szellemi és fizikai ismeretek kutatásának irányát jelzi az ismerttől az ismeretlen felé, három fekete színű szalagjelöléssel.

IV. fokozat (4 dan): fehér alapon fekete szín, mely a szellemi és fizikai ismeretek kutatásának irányát jelzi az ismerttől az ismeretlen felé, négy fekete színű szalagjelöléssel.

V. fokozat (5 dan): fehér alapon fekete szín, egy piros színű szalagjelöléssel, mely az új és még újabb ismeretek, összefüggések tanulmányozását az abból származó értékek átadását, az emberi értékek szolgálatát jelenti a közös életérdekek figyelembevételével.

VI. fokozat (6 dan): fehér alapon fekete szín, kettő piros színű szalagjelöléssel, mely az új és még újabb ismeretek, összefüggések tanulmányozását az abból származó értékek átadását, az emberi értékek szolgálatát jelenti a közös életérdekek figyelembevételével.

VII. fokozat (7 dan): fehér alapon fekete szín, három piros színű szalagjelöléssel, mely az új és még újabb ismeretek, összefüggések tanulmányozását az abból származó értékek átadását, az emberi értékek szolgálatát jelenti a közös életérdekek figyelembevételével.

VIII. fokozat (8 dan): fehér alapon feketeszín, négy piros színű szalagjelöléssel, mely az új és még újabb ismeretek, összefüggések tanulmányozását az abból származó értékek átadását, az emberi értékek szolgálatát jelenti a közös életérdekek figyelembevételével.

IX. fokozat (9 dan): fehér alapon piros szín, mely az új és még újabb ismeretek, összefüggések tanulmányozását az abból származó értékek átadását, az emberi értékek szolgálatát jelenti a közös életérdekek figyelembevételével.

X. fokozat (10 dan): fehér alapon piros szín, mely az új és még újabb ismeretek, összefüggések tanulmányozását az abból származó értékek átadását, az emberi értékek szolgálatát jelenti a közös életérdekek figyelembevételével.

Mester fokozatok jelölési módja

A bal váll alatt a felkaron az adott színű szalag a ruhára felvarrva 1,5x5 cm-es nagyságban.

Ugyanez lehetséges fekete öv viselése esetén, az öv végétől 5 cm-re keresztirányba felvarrva.

A Human Vital Judo jelképrendszere

  • H = Emberi

V = Létfontosságú (vetélkedés, küzdő képesség)

J = A lágyság alkalmazása a szabályozott - elvezető módszerek ismeretével, a Japán Ju - lágyság művészete értelmezésével.

= Az élet kezdetétől, másképpen a tanulás kezdetétől történő időszak.

= Az élet végéig, másképpen a tanulás végéig történő időszak.

A H,-V,-J,-,- betűk együttes alkalmazása azt jelzi, hogy a latin, ázsiai, görög gondolkodásmódot és a tapasztalatokat, életbölcseleteket, harci technikákat európai értelmezésbe kívánjuk ágyazni, vagy közös nevezőre hozni. A Human Vital Judo megnevezés értelmezése az életismeretek alkalmazását jelenti a lágyság módszerével. Másképpen a fizikai és pszichikai ismeretek egymásra épülését jelenti magas-szintű önvédelem érdekében. Ezek az ismeretek nyitott rendszerűek, vagyis az új értéket befogadják.

Övvizsga szabályzat

A tudásszintet jelző tanuló fokozatok (7 fokozat) megszerzését a mindenkori mester fokozattal ellátott és működési engedéllyel rendelkező oktató biztosítja a Dan Kollégium vezetőjének előírásai és felhatalmazása alapján. Ezek az alábbiak (az előírt övvizsga gyakorlatok és szintek szerint):

Kisgyermek korúak esetén az életkori sajátosságokból adódó terhelhetőség és övvizsga rendszer perspektívájának fenntarthatósága miatt, indokolt az övszín több fokozatra történő bontása. Így egy adott övvizsga időszakban (egy övvizsgadíjért) akár két fokozatot is szerezhet alacsonyabb fokozatoknál, ami hosszútávra akár félévente ismétlődő sikerélményt és arányos személyre szóló terhelést biztosít.

Magas korcsoportú esetén az oktató, összevont övvizsgákat is engedélyezhet a terhelhetőség növelése és sikerélmény érdekében az övvizsga rendszer perspektíva fenntarthatóságának figyelembevételével. Az övvizsga jegyzőkönyvek (1-es melléklet) vezetése kötelező, időszakos bemutatásuk nem, - csak a dan kollégium külön kérése alapján.

(„kis” korcsoportú óvodás, - négy éves életkortól) 5 hónap kivárása után I/I. fokozat (7 Kyu: 1 világoskék szalag jobb váll alatt) óvodás tanítványok részére felépített iskolagyakorlat fokozott baleset védelemmel.

  1. Háttér ismeret (pl.: judo versenysporti) könnyített fokozat – oklevélen „/2H 7 kyu” megjelöléssel (szakaszolt, irányított mozgás, ismeret szintjén).

(„kis” korcsoportú óvodás, - négy éves életkortól) 5 hónap kivárása után I/II. fokozat (7 Kyu: 2 világoskék szalag jobb váll alatt) óvodás tanítványok részére felépített iskolagyakorlat fokozott baleset védelemmel.

II. Háttér ismeret (pl.: judo versenysporti) teljes körű fokozat – oklevélen, „H 7 kyu” megjelöléssel (önálló mozgás, jártasság szintjén).

(„középső” korcsoportú óvodás, - öt éves életkortól) 5 hónap kivárása után I/III. fokozat (7 Kyu: 3 világoskék szalag jobb váll alatt) óvodás tanítványok részére felépített iskolagyakorlat fokozott baleset védelemmel.

III. Háttér ismeret könnyített fokozat – oklevélen, „ΩH 7 kyu” megjelöléssel (szakaszolt, irányított, mozgás ismeret szintjén).

(„középső” korcsoportú óvodás, - öt éves életkortól) 5 hónap kivárása után I/IV. fokozat (7 Kyu: 1 világoskék szalag bal váll alatt) óvodás tanítványok részére felépített iskolagyakorlat fokozott baleset védelemmel.

IV. Háttér ismeret teljes körű fokozat – oklevélen „/2Ö 7 kyu” megjelöléssel (önálló mozgás, jártasság szintjén).

(„nagy” korcsoportú óvodás, - hat éves életkortól) 5 hónap kivárása után I/V. fokozat (7 Kyu: 2 világoskék szalag bal váll alatt) óvodás tanítványok részére felépített iskolagyakorlat fokozott baleset védelemmel.

V. Önvédelmi ismeret könnyített fokozat – oklevélen „Ö 7 kyu” megjelöléssel (szakaszolt, irányított, mozgás ismeret szintjén).

(„nagy” korcsoportú óvodás, - hat éves életkortól) 5 hónap kivárása után I/VI. fokozat (7 Kyu: 3 világoskék szalag bal váll alatt, - övszínként is hordható) óvodás tanítványok részére felépített iskolagyakorlat fokozott baleset védelemmel.

VI. Önvédelmi ismeret teljes körű fokozat – oklevélen „Ö 7 kyu” megjelöléssel (önálló mozgás, jártasság szintjén).

(Első osztályos, - hét éves életkortól) 5 hónap kivárása után II/I-II. fokozat (6 Kyu) 1 lila színű szalag.

I. Háttér ismeret (pl.: judo versenysporti) könnyített fokozat – oklevélen „H 6 kyu” megjelöléssel (szakaszolt, irányított mozgás, ismeret szintjén). 1 lila szalag jobb váll alatt.

II. Háttér ismeret (pl.: judo versenysporti) teljes körű fokozat – oklevélen „H 6 kyu” megjelöléssel (önálló mozgás, jártasság szintjén). 2 lila szalag jobb váll alatt.

(Első osztályos, - hét éves életkortól) 5 hónap kivárása után II/III. fokozat (6 Kyu) lila szín.

III. Önvédelmi ismeret könnyített fokozat – oklevélen „Ö 6 kyu” megjelöléssel (szakaszolt, irányított, mozgás ismeret szintjén). 1 lila szalag bal váll alatt.

(Második osztályos, - nyolc éves életkortól) 5 hónap kivárása után II/IV. fokozat (6 Kyu) lila szín.

IV. Önvédelmi ismeret teljes körű fokozat – oklevélen „Ö 6 kyu” megjelöléssel (önálló mozgás, jártasság szintjén). 2 lila szalag jobb váll alatt, - övszínként is hordható.

(Második osztályos, - nyolc éves életkortól) 5 hónap kivárása után III/I-II. fokozat (5 Kyu) citromsárga szín.

I. Háttér ismeret (pl.: judo versenysporti) könnyített fokozat – oklevélen „H 5 kyu” megjelöléssel (szakaszolt, irányított mozgás, ismeret szintjén). 1 citromsárga szalag a jobb váll alatt.

II. Háttér ismeret (pl.: judo versenysporti) teljes körű fokozat – oklevélen „H 5 kyu” megjelöléssel (önálló mozgás, jártasság szintjén). 2 citromsárga szalag a jobb váll alatt.

(Harmadik osztályos, - kilenc éves életkortól) 5 hónap kivárása után III/III. fokozat (5 Kyu) citromsárga szín.

III. Önvédelmi ismeret könnyített fokozat – oklevélen „Ö 5 kyu” megjelöléssel (szakaszolt, irányított, mozgás ismeret szintjén). 1 citromsárga szalag a bal váll alatt.

(Harmadik osztályos, - kilenc éves életkortól) 5 hónap kivárása után III/IV. fokozat (5 Kyu) citromsárga szín.

IV. Önvédelmi ismeret teljes körű fokozat – oklevélen „Ö 5 kyu” megjelöléssel (önálló mozgás, jártasság szintjén). 2 citromsárga szalag a bal váll alatt, - övszínként is hordható.

(Negyedik osztályos, - tíz éves életkortól) 5 hónap kivárása után IV/I-II. fokozat (4 Kyu) zöld szín.

I. Háttér ismeret (pl.: judo versenysporti) könnyített fokozat – oklevélen „H 4 kyu” megjelöléssel (szakaszolt, irányított mozgás, ismeret szintjén). 1 zöld szalag a jobb váll alatt.

II. Háttér ismeret (pl.: judo versenysporti) teljes körű fokozat – oklevélen „H 4 kyu” megjelöléssel (önálló mozgás, jártasság szintjén). 2 zöld szalag a jobb váll alatt.

(Negyedik osztályos, - tíz éves életkortól) 5 hónap kivárása után IV/III. fokozat (4 Kyu) zöld szín.

III. Önvédelmi ismeret könnyített fokozat – oklevélen „ÖV 4 kyu” megjelöléssel (szakaszolt, irányított, mozgás ismeret szintjén). 1 zöld szalag a bal váll alatt.

(Ötödik osztályos, - tizenegy éves életkortól) 5 hónap kivárása után IV/IV. fokozat (4 Kyu) zöld szín.

IV. Önvédelmi ismeret teljes körű fokozat – oklevélen „Ö 4 kyu” megjelöléssel (önálló mozgás, jártasság szintjén). 2 zöld szalag a bal váll alatt, - övszínként is hordható.

(Ötödik osztályos, - tizenegy éves életkortól) 5 hónap kivárása után V/I-II. fokozat (3 Kyu) narancssárga szín.

I. Háttér ismeret (pl.: judo versenysporti) könnyített fokozat – oklevélen „H 3 kyu” megjelöléssel (szakaszolt, irányított mozgás, ismeret szintjén). 1 narancssárga szalag a jobb váll alatt.

II. Háttér ismeret (pl.: judo versenysporti) teljes körű fokozat – oklevélen „H 3 kyu” megjelöléssel (önálló mozgás, jártasság szintjén). 2 narancssárga szalag a jobb váll alatt.

(Hatodik osztályos, - tizenkettő éves életkortól) 5 hónap kivárása után V/III. fokozat (3 Kyu) narancssárga szín.

III. Önvédelmi ismeret könnyített fokozat – oklevélen „Ö 3 kyu” megjelöléssel (szakaszolt, irányított, mozgás ismeret szintjén). 1 narancssárga szalag a bal váll alatt.

(Hatodik osztályos, - tizenkettő éves életkortól) 5 hónap kivárása után V/IV. fokozat (3 Kyu) narancssárga szín.

IV. Önvédelmi ismeret teljes körű fokozat – oklevélen „Ö 3 kyu” megjelöléssel (önálló mozgás, jártasság szintjén). 2 narancssárga szalag a bal váll alatt, - övszínként is hordható.

(Hetedik osztályos, - tizenhárom éves életkortól) 5 hónap kivárása után VI/I-II. fokozat (2 Kyu) barna szín.

I. Háttér ismeret (pl.: judo versenysporti) könnyített fokozat – oklevélen „H 2 kyu” megjelöléssel (szakaszolt, irányított mozgás, ismeret szintjén). 1 barna szalag a jobb váll alatt.

II. Háttér ismeret (pl.: judo versenysporti) teljes körű fokozat – oklevélen „H 2 kyu” megjelöléssel (önálló mozgás, jártasság szintjén). 2 barna szalag a jobb váll alatt.

(Hetedik osztályos, - tizenhárom éves életkortól) 5 hónap kivárása után VI/III. fokozat (2 Kyu) barna szín.

III. Önvédelmi ismeret könnyített fokozat – oklevélen „Ö 2 kyu” megjelöléssel (szakaszolt, irányított, mozgás ismeret szintjén). 1 barna szalag a bal váll alatt.

(Nyolcadik osztályos, - tizennégy éves életkortól) 5 hónap kivárása után VI/IV. fokozat (2 Kyu) barna szín.

IV. Önvédelmi ismeret teljes körű fokozat – oklevélen „Ö 2 kyu” megjelöléssel (önálló mozgás, jártasság szintjén). 2 barna szalag a bal váll alatt - övszínként is hordható.

(Nyolcadik osztályos, - tizennégy éves életkortól) 5 hónap kivárása után VII/I-II. fokozat (1 Kyu) sötétkék szín.

I. Háttér ismeret (pl.: judo versenysporti) könnyített fokozat – oklevélen „H 1 kyu” megjelöléssel (szakaszolt, irányított mozgás, ismeret szintjén). 1 sötétkék szalag a jobb váll alatt.

II. Háttér ismeret (pl.: judo versenysporti) teljes körű fokozat – oklevélen „H 1 kyu” megjelöléssel (önálló mozgás, jártasság szintjén). 2 sötétkék szalag a jobb váll alatt.

(Tizenöt éves életkortól) 5 hónap kivárása után VII/III. fokozat (1 Kyu) sötétkék szín.

III. Önvédelmi ismeret könnyített fokozat – oklevélen „Ö 6 kyu” megjelöléssel (szakaszolt, irányított, mozgás ismeret szintjén). 1 sötétkék szalag a bal váll alatt.

(Tizenöt éves életkortól) 5 hónap kivárása után VII/IV fokozat (1 Kyu) sötétkék szín.

IV. Önvédelmi ismeret teljes körű fokozat – oklevélen „Ö 6 kyu” megjelöléssel (önálló mozgás, jártasság szintjén). 2 sötétkék szalag a bal váll alatt - övszínként is hordható.

A mester fokozatok (dan fokozat) megszerzését a Dan Kollégium vezetője, vagy annak felhatalmazása és előírásai alapján a Dan Kollégium vizsgáztatója a vizsgázó által bemutatott készség szintű, - elvárt ismeretek alapján biztosítja. A vizsgáztatási feltételek az alábbiak (az előírt szintek szerint):

12 hónap kivárási idővel I. fokozat (1 dan) fekete szín – 1 fekete szalag a jobb váll alatt –övszínként hordható. Feltétel a 16. életév betöltése. (Nem adományozható övfokozat.)

24 hónap kivárási idővel II. fokozat (2 dan) feketeszín - 2 fekete szalag a jobb váll alatt –övszínként hordható. Feltétel a 18. életév betöltése. (Nem adományozható övfokozat.)

36 hónap kivárási idővel pályázat alapján III. fokozat (3 dan) fekete szín – 1 fekete szalag a bal váll alatt – övszínként hordható. (Adományozható övfokozat, szabadidősporti elismerési rendszer járulékos szakmai kitüntetéseként, minimum 21éves kor esetén.)

36 hónap kivárási idővel pályázat alapján IV. fokozat (4 dan) fekete szín – 2 fekete szalag a bal váll alatt – övszínként hordható. (Adományozható övfokozat, szabadidősporti elismerési rendszer járulékos szakmai kitüntetéseként, minimum 24éves kor esetén.)

48 hónap kivárási idővel pályázat alapján V. fokozat (5 dan) fekete szín – 1 piros szalag a jobb váll alatt. (Adományozható övfokozat, szabadidősporti elismerési rendszer járulékos szakmai kitüntetéseként, minimum 28éves kor esetén.)

48 hónap kivárási idővel pályázat alapján VI. fokozat (6 dan) fekete szín – 2 piros szalag a jobb váll alatt. (Adományozható övfokozat, szabadidősporti elismerési rendszer járulékos szakmai kitüntetéseként, minimum 32 éves kor esetén.)

48 hónap kivárási idővel pályázat alapján VII. fokozat (7 dan) fekete szín – 1 piros szalag a bal váll alatt. (Adományozható övfokozat, szabadidősporti elismerési rendszer járulékos szakmai kitüntetéseként, minimum 36 éves kor esetén.)

48 hónap kivárási idővel pályázat alapján VIII. fokozat (8 dan) fekete szín – 2 piros szalag a bal váll alatt. (Adományozható övfokozat, szabadidősporti elismerési rendszer járulékos szakmai kitüntetéseként, minimum 40 éves kor esetén.)

48 hónap kivárási idővel pályázat alapján IX. fokozat (9 dan) piros- fehér szín – minimum 1 maximum 4 fekete szalag a jobb, illetve a bal váll alatt (2 – 2 db.), szakmai rangsor jelzőként. (Adományozható övfokozat, szabadidősporti elismerési rendszer járulékos szakmai kitüntetéseként minimum, 44,-48,-52,-56 éves kor esetén.)

Pályázat alapján X. fokozat (10 dan) piros szín – minimum 1 maximum 4 fekete szalag a jobb, illetve a bal váll alatt (2 – 2 db.), szakmai rangsor jelzőként. (Adományozható övfokozat, szabadidősporti elismerési rendszer járulékos szakmai kitüntetéseként, minimum 60,-64,-68,-72 éves kor esetén.)

Megjegyzés: 5 dan-ig a Dan Kollégium vezetője átadhatja a jogot a Dan Kollégium arra illetékes tagjának övvizsgáztatási céllal. Indokolt esetben kivárási idő nélkül is adhat engedélyt övvizsgára a Dan Kollégium vezetője.

Övfokozat adományozható sportolók, oktatók, támogatók részére eredményeik (mozgás és sportkultúra, elméleti munkásság, szervezeti fejlesztés) alapján. Dan fokozat esetén a Dan Kollégium döntése, kyu fokozat esetén a Dan Kollégium egyetértése szükséges. Az adományozás lehetőségét a Human Vital Judo Szabadidősporti Elismerési Rendszer (HVJSZER) ismerteti, az egyes kitüntetési fokozatok szakmai értékét, járulékos adományozott dan fokozattal elismerve.

2.5.7. A Human Vital Judo elméleti övvizsga kérdései

[szerkesztés]

I. ÓVODÁS TANULÓ FOKOZAT (7 kyu)

[szerkesztés]

Elméleti ismeretek célja: a teljes körű önvédelem általános, alapfokú elméleti ismereteinek megszerzése, életkor figyelembevételével.

  1. világoskék szalag jobb váll alatt - 4 éves életkortól)

2.szakelmélet:

2.1. Mit tanít elsősorban a Human Vital Judo önvédelemi része?

A testi épség védelmét. Például esések, ütések, rúgások, elleni védekező ismeretek.

Óvodás nyelvezet: Mit tanít, mit kerüljünk el? – Sérülést. (Esésnél törés, fájdalomérzés.)

Életismereteket. Például japán gondolkodásmódon és szokásokon alapulóan, mások viselkedésének megértése, önmagunk viselkedésének és gondolkodásának fejlesztése.

Óvodás nyelvezet: Mit tanít, hogyan viselkedjünk? – Okosan. (Elkerülve a veszekedést megegyezve.)

  1. világoskék szalag jobb váll alatt – 4,5 éves életkortól)

2. Szakelmélet:

2.2. Mit tanít elsősorban a Kodokan Judo versenysporti része?

Éremszerző ismereteket. Például verseny-szabályok, versenyt megnyerő technikák (leszorítások, dobások, stb.), verseny-küzdőállóképesség (elfáradás elleni edzettség) fejlesztése.

(3. világoskék szalag jobb váll alatt - 5 éves életkortól)

2. Szakelmélet:

2.3. Néhány harcművészeti sport rövid ismertetése

Rövidített válasz: Ju-jutsu, (dzsu-dzsutcu) judo, (dzsudo) karate, kendo, aikido.

Ju-jutsu (lágyság művészete). Dobások, csavarások, leszorítások, ütések, rúgások rendszere. (A judo a Ju-jutsuból fejlődött ki.)

Judo (a lágyság tökéletesített módszere). Dobások, karfeszítések, fojtások, leszorítások védőrendszere.

Irányzatok:

- Kodokan (verseny) Judo (önvédelmi jelleggel versenysporti célokhoz közelítő) szakág.

- Human Vital (szabadidősporti) Judo (szabadidősporti, önvédelmi célokhoz közelítő) szakág.

- Karate (üres kéz). Ütések rúgások támadó és védő rendszere.

Kendo (a kard útja). Tompa botszerű fegyverrel való küzdelem.

Aikido (a harmonikus erő útja). Izületcsavarások, feszítések, dobások, ütések rendszere.

6. TANULÓ FOKOZAT (6 kyu)

[szerkesztés]

Elméleti ismeretek célja: a teljes körű önvédelem általános, alapfokú elméleti ismereteinek megszerzése, életkor figyelembevételével.

(1. lila szalag a jobb váll alatt – 7 éves kortól)

1. Történeti rész:

  1. Ki volt Jigoro Kano (Dzsigoro Kánó): a Judo és a Kodokan Intézet megalapítója.

2. Szakelmélet:

2.4. Üdvözlés: rei.

  1. Üdvözlés-térdelésben: zarei.

  2. Judo öltözet: judogi (dzsudogi).

  3. Judot gyakorló: Judoka (dzsudoka).

  4. Támadó, aki az akciót végrehajtja: tori.

  5. Védő, akin az akciót végrehajtják: uke.

(2. lila szalag a jobb váll alatt – 7 éves kortól)

2. Szakelmélet:

  1. Felállás: Természetes alapállás, támadóállás, védőállás.

  2. Haladások a szőnyegen: rendes járás, követő lépés.

  3. Fordulómozgás: például előre történő keresztlépéses.

  4. Egyensúlyvesztések és fő irányai: kuzusi ( 4 fő és 4 mellékirány előre-hátra, oldalra, jobbra-ballra, valamint ezek rézsútosan közti irányai).

  5. Gyakorlószőnyeg illetve versenyek lebonyolítására is alkalmas szőnyeg neve: tatami.

III. TANULÓ FOKOZAT (5 kyu)

[szerkesztés]

Cél: általános ismeretek megszerzése.

  1. citromsárga szalag a jobb váll alatt – 8,5 éves kortól)

1. Történeti rész:

1.2. Mikor és hol született Jigoro Kano: 1860. október 28-án Mikagéban.

1.3. Ki volt Jigoro Kano első mestere és mit oktatott: Fukuda mester és ju jutsu-t oktatott.

  1. Szakelmélet:

    1. Judo szó jelentése, értelmezése: ju – természetesnek lenni, do – út, módszer.

    2. Gyakorló terem, hely: dojo (dozso).

    3. Mi a jelentése a Kodokan-nak: iskola a módszer (rendszer) tanulmányozására.

    4. Alapvető egészségügyi ismeretek: fokozott gondot kell fordítani a lábak, kezek tisztán tartására. Sérülések illetve fertőzések elkerülése végett a körmöket tisztán kell tartani és rövidre vágni. A judogi tisztaságára is ügyeljünk, valamint a sérülések elkerülése végett szakadt szerelésben ne gyakoroljunk. Edzésen, sérülés esetén az edzőt azonnal értesíteni kell.

(2. citromsárga szalag a jobb váll alatt – 8,5 éves kortól)

2. Szakelmélet:

  1. Milyen vezényszóval indítják a judoban a küzdelmet és mit jelent: hajime: rajta - és mivel állítják meg: mate: állj.

  2. Hogyan kell feladni a küzdelmet: feladom vezényszóval, vagy a tatamin határozott, kettőnél több úgynevezett „kopogással” (tenyérrel többször ütögetem az ellenfelet vagy a tatamit).

  3. Mi az ippon: teljes értékű győzelem, ha az ellenfelet megdobva, az nagy lendülettel a hátára esik; vagy az ellenfél feladja a küzdelmet; és ha a leszorítás 30 másodpercig tart, wazari után 25 másodpercig.

  4. Milyen vezényszóra kezdik el mérni a leszorítási időt: osaekomi. Mely vezényszóra szűnik meg, és hány másodperc az ippon: toketa, 30 másodperc az ippon.

  5. Milyen elemeket hagyott ki Kano a Kodokan Judo megalapításakor: a testi épségre veszélyes elemeket hagyta ki.

IV. TANULÓ FOKOZAT (4 kyu)

[szerkesztés]

Cél: általános ismeretek megszerzése.

(1. zöld szalag a jobb váll alatt – 10 éves kortól)

1. Történeti rész:

1.4. Mikor alapította meg Kano a Kodokan Intézetet: 1882-ben, 22 éves korában.

2. Szakelmélet:

  1. Miért szükséges és hasznos az övvizsga: Japánban is a Kyu fokozatokkal, illetve övszínekkel különböztetik meg a judoban való jártasságot, (elméleti és gyakorlati) így van ez mindenütt, ahol a judot művelik. Azért hasznos, mert ezáltal nagyobb gyakorlati és elméleti tudás birtokába jutnak

  2. Mi a Kodokan Judo – mint versenysport: Jigoro Kano által a ju jutsu különféle iskoláiból kialakított majd sporttá fejlesztett japán eredetű küzdősport, amelyben az ellenfelek egymás megdobására, leszorítására, fojtására vagy karjának feszítésére törekszenek. A végső cél az ellenfél teljes értékű legyőzése (ippon) ledobása, leszorítása 30 másodpercig, fojtása vagy karjának fokozatos feszítése, hogy az a mérkőzést feladni kényszerüljön.

  3. Mit jelent a Kyu és a Kyo: Kyu – tanulófokozat; Kyo – csoport, iskola, irányzat.

  4. Melyek a Kodokan Judo Kyu fokozatok és milyen színek jelölik azokat:

6. Kyu fehér; 5. Kyu citromsárga; 4. Kyu narancssárga; 3. Kyu zöld; 2. Kyu kék; 1 Kyu barna (legmagasabb tanulói fokozat).

(2. zöld szalag a jobb váll alatt – 10,5 éves kortól)

2. Szakelmélet:

  1. Melyek a nem ippont érő akciók elnevezései, és mennyi segédpont jár értük:

kinsa (1 p.) – legkisebb értékű akció, nem kerül fel az eredményjelző táblára

newazában 1 – 9 mp-ig tartó leszorítás

koka (3 p.) – legkisebb értékű akció, amely felkerül az eredményjelző táblára

newazában 10 – 19 mp-ig tartó leszorítás

yuko – (5 p.) - majdnem wazari

newazában 20 – 24 mp-ig tartó leszorítás

wazari – (7 p.) - majdnem ippon

newazában 25 – 29 mp-ig tartó leszorítás

ippon (10 p.) – teljes értékű győzelem

newazában 30 mp-ig tartó leszorítás

Megjegyzés: a segédpontok nem adódnak össze, de két wazari ipponos győzelemmel ér fel.

  1. Büntetések fokozatai és akcióértékük: shido (koka), chui (yuko), keikoku (wazari), hansoku-make (ippon).

  2. Miért hasznos az állásból földharcba való átmenetek ismerete: ha az állástechnika akció nem felel meg az ippon kritériumainak, vagy a bíró nem értékeli ipponként, úgy földharcban a dobás végrehajtása után előnyösebb helyzetből lehet a földharc-technikát alkalmazni az ipponos győzelem elérése érdekében.

V. TANULÓ FOKOZAT (3 kyu)

[szerkesztés]

Cél: általános ismeretek megszerzése.

(1. narancssárga szalag a jobb váll alatt – 11,5 éves kortól)

1. Történeti rész:

  1. Ki kezdte el az első, sportszerű judo-oktatást Magyarországon: Vincze Tibor 1928.

  2. Mikor és hol rendezték az első övvizsgát Magyarországon, és mi volt a legmagasabb övfokozat: 1950 Testnevelési Főiskola 3 Kyu (zöld öv).

  1. Mikor alakult meg az önálló Magyar Cselgáncs Szövetség: 1957.

  2. Mikor vették fel szövetségünket az Európai Judo Unióba (EJU): 1958.

(2. narancssárga szalag a jobb váll alatt – 12 éves kortól)

  1. Szakelmélet:

2.31. A judo technikák két főcsoportja: nage waza – dobástechnika, és katamewaza, newaza – lefogás, illetve földharc-technika.

  1. A kontratechnika jellemzője: az egyik küzdő indít egy akciót, ellenfele védi „blokkolja” és a védő fejezi be az akciót, megkontrázza ellenfele akciókísérletét, technikáját.

  2. Mi az uchikomi: dobás-előkészítő gyakorlatok partnerrel az egyensúlyvesztésig.

  3. Mi a randori: „gyakorló küzdés” szabad küzdelem, bíró nélkül.

  4. Mi a Shiai: versenyküzdés bírói irányítással.

  5. Kansetsu: izület.

  6. Karfeszítés technika és szabályos végrehajtása: kansetsu-waza, fokozatosan nem hirtelen csak könyökizületben.

  7. Szőnyegszéli helyzetek megítélése newazában: amíg az egyik fél bármely testrésze érintkezik a küzdőfelülettel, az akció folytatódik, illetve nem szűnik meg a leszorítás, beleértve a veszélyzónát is.

VI. TANULÓ FOKOZAT (2 kyu)

[szerkesztés]

Cél: általános ismeretek megszerzése.

(1. barna szalag a jobb váll alatt – 13 éves kortól)

1. Történeti rész:

  1. Mikorra tehetők az első harci küzdelmek, birkózással kapcsolatos feljegyzések: az időszámítás előtti 250-es évek elejére.

  2. Mikor alakultak ki az első jujitsu (a judo szempontjából fontos) és más, hasonló rendszerek: időszámításunk után az 1500-as évek elejére.

  1. Szakelmélet:

    1. Fojtástechnika és szabályos alkalmazása: shime waza csak a nyaki verőér elszorításával alkalmazható.

    2. Mi az a hasznos ún. technikai elem, mellyel a Kodokan Judo többet adott: az eséstechnika illetve azok oktatása.

    3. Mit jelent a barai, gari, gake kifejezés és mi a lényeges eltérés közöttük:

barai – söprés; uke előre, tori hátrafelé lép ill. halad, a két láb egyirányú mozgást végez.

gari – lábhorog; uke és tori egymás felé lép ill. halad, a két láb szembe mozog egymással.

gake – beakasztani, bekampózni; a tori arra a lábra akaszt, kampózik, amelyen az uke testsúlya van, arra támaszkodik, tori így dönti le az ukét.

(2. barna szalag a jobb váll alatt – 13 éves kortól)

2. Szakelmélet:

2.43. Az időmérő bíró a vezetőbíró mely vezényszavára indítja el az órát: „hajime” „yoshi” és mely vezényszavakra állítja meg: „mate” „sonomama”.

  1. Mit jelent a sonomama: ne mozdulj, a yoshi: folytasd, a toketa: leszorítás megszűnt.

  2. Helyzetmegítélés állásharcban: az a versenyző tekintendő küzdőtéri pozícióban lévőnek, aki akár csak egyik lábával, térdével vagy kezével elhagyja az érvényes küzdőfelületet. Sutemi Waza alkalmazása esetén testének több mint fele részével érvényes területen kívül kerül.

2.46. Egy dobástechnika végrehajtásának mozzanatai:

shisei – felállás,

kumikata – megfogás,

kuzushi - egyensúlyvesztés

tsukuri – dobáselőkészítés

kake – dobás.

VII. TANULÓ FOKOZAT (1 kyu)

[szerkesztés]

Cél: általános ismeretek megszerzése.

(1. sötétkék szalag a jobb váll alatt – 14,5 éves kortól)

2. Szakelmélet:

  1. Milyen ismertebb iskolák voltak a jujutsu iskolákon kívül: tajijitsu, wajitsu, torite, jawara, komiuchi, kogosoku, hakuda, shubaku.

  2. Az egyes jelentősebb stílusok jellemzői:

taijitsu – erős stílus, a küzdelemben az erő fontosságát helyezte előtérbe.

jujitsu – lágy művészetet, gyakorlatot jelentett, a lágyság itt az utánaengedést, a körülményekhez való alkalmazkodást jelentette.

2.49. Mi volt a jujitsu két legjellegzetesebb iskolája – ryuja (útja) melyből Jigoro Kano a legtöbbet használt a Kodokan Judo kialakításához: kitoryu, tenshinshioryu.

2.50. Mi volt a célja Kanonak a harcművészetek tanulmányozásával: Jigoro Kanot az a cél vezérelte, hogy újra „életre kelti” Japánban ezeket a harci művészeteket, bízva abban, hogy nagy szolgálatot tesz majd ezzel a mindenfajta testmozgástól elszokott népének.

2.51. Mi a Budo: a harc művészete, útja. A hagyományos japán harcművészetek összefoglaló neve. A mai Budot a következő ágazatok alkotják: kendo, judo, aikido, karate-do, kyudo, iaido, naginata-do.

2.52. Mi a Bushido jelentése: a harcos útja. A japán szamurájok íratlan erkölcsi kódexe, amely még ma is mélyen gyökerezik a japán ember életében.

(2. sötétkék szalag a jobb váll alatt – 14,5 éves kortól)

  1. Történeti rész:

    1. Ki volt Jigoro Kano első mestere: Fukuda, a Harcművészeti Intézet mestere volt.

    2. Magyarországon járt híres mesterek, akik edzéseket, illetve edzőtovábbképzéseket tartottak:

1906-ban Sasaki Kichisaburo;

1966-ban a Kodokan Intézet két ismert szakembere, Toshiro Daigo és Murai edző-továbbképzéseket tartottak;

1968-ban a 9 Danos Shosei Hamanonak az akkori Japán Judo Szövetség elnökének vezetésével a japán válogatott, köztük volt az olimpiai és világbajnok Inokuma, valamint a holland Geesing tokiói nagy ellenfele, Kaminaga is;

Anton Geesing edzőtovábbképzést tartott;

1971-ben Hiromi Tomita, Mahito Ohgo, Matsumoto, és Kaminaga a japán válogatott akkori főedzői;

Hosszabb időt töltött az akkori magyar válogatottnál Anzai mester 1976-ban;

  1. Szakelmélet:

    1. Mi a kappo vagy katsu, mikor alkalmazzák és mi a lényege: az újraélesztés művészete, életre-keltés. A különböző préselések főleg fojtásfogások következtében beállt eszméletvesztés, ájulás esetén alkalmazzuk. Lényege: az erőteljes nyomás a mellkasra, hasi tájra, a szabályos légzésritmus megindítását segíti elő.

    2. A Kodokan Intézet által kialakított Judo rendszer felépítése:

I. nagewaza - dobástechnika

tachiwaza - állástechnika

sutemiwaza - vetődéses technikák

II. katamewaza - lefogásos technika

newaza - földharc technika.

2.55. A nagewaza alcsoportjai:

te waza - karral-kézzel végrehajtott dobások,

koshi waza - csípővel végrehajtott dobások,

ashi waza – lábbal végrehajtott, dobások,

ma sutemi waza – hátra-vetődéssel végrehajtott dobások,

yoko sutemi waza – oldalra-vetődéssel végrehajtott dobások.

2.56. A katame waza alcsoportjai:

osae waza – leszorítás-technikák,

shime waza – fojtástechnikák,

kansetsu waza – karfeszítés-technikák,

sangaku – háromszögtechnikák.

3. ISMERETEK A MEGELŐZŐ ÖNVÉDELEMMEL KAPCSOLATBAN

[szerkesztés]

Megjegyzés: a viselkedés ismeret fejezetei alapvetően felhasználták Csányi V. (1986), David P. (1977), Alaine P. (1989) Sumner G. (1978) gondolatait.

3.1. Általános ismeretek

[szerkesztés]

3.1.1. Az önfenntartó és szülői ösztönélet erőforrást nyerő céljai

[szerkesztés]

Támadó magatartás (agresszió) az élet során

[szerkesztés]

Az érvényesülés lehetősége támadó magatartás nélkül

[szerkesztés]

Az önfenntartó ösztönélet célja szükségletek (élelem, ruha, lakóhely, esetleg luxuscikkek) biztosítása az élet megóvása, fenntartása érdekében.

A szülői ösztönélet célja a párválasztási lehetőség, a családi szükségletek biztosítása alapvető, illetve mind magasabb szinten a sikeres utód érdekében.

A két alapvető cél érdekében - ha akadályok keletkeznek - agresszivitással növelhető a probléma-megoldó teljesítmény a szerző fél (támadó), vagy a védő fél (tulajdonos) részéről. Ez a közvetlen vetélkedés módszere.

Közvetett vetélkedés esetén az erőforrást megszerző, használó fél tehetsége révén (pl. gyorsaság, ügyesség, okosság) kikerülheti vetélytársát, így az érvényesülés, támadó magatartás nélkül is megvalósulhat.

3.1.2. A mindennapi életben megjelenő agresszivitás területei, fajtái

[szerkesztés]

Területszerző-védő agresszió például a lakóterület, munkaterület megszerzésére, megvédésére irányuló támadó magatartás.

Zsákmány-birtokszerző és védő agresszió például a pénz, vagy valamilyen vagyontárgy (ingóság) megszerzésére, megvédésére irányuló támadó magatartás.

Rangsorszerző-védő agresszió például az iskolában, munkahelyen, közéletben, családban, párkapcsolatban betöltött rangsorhely megszerzésére, megvédésére irányuló támadó magatartás.

Kudarcélményből származó agresszió például a sikertelen szereplés, illetve ha céljaink nem valósulnak meg. Ilyenkor támadóvá válik magatartásunk.

Nevelői agresszió például a felelősségre vonás, figyelmeztetés, ösztökélés jobb eredmény elérésére. Céljai miatt álagressziónak tartják a fenti támadó magatartást, mert valójában értéket adva igyekszik sikeresebbé tenni a megtámadottat (például tanítványt).

Az átlagostól való eltérés esetén bekövetkező agresszió (normatív agresszió) a "másság" ellen irányuló támadó magatartás. Ilyen másság például a külső-belső tulajdonságok eltérése az átlagostól, úgymint elhanyagolt, kövér, sovány, magas, kancsal. Az ingadozó, kötekedő viselkedés, hazudozás, félénkség, gyengeség kimutatása, megjátszás, eltérő gondolkodás szintén támadó magatartást válthat ki.

Számon tartják még az állatvilágban az elválasztási agressziót, mely felnőtt kölykök szülőktől való elszakítását segíti elő.

Ismert a párválasztási agresszió, mely hímek harcát jelenti a nőstényért, és a szexuális agresszió, ahol a hímek zaklatják a nőstényt.

3.1.3. A támadások és védekezések lehetőségei, fő irányai

[szerkesztés]

A támadó magatartásokban kifejlődtek a harmad-, negyed-, sokad szándékú támadási technikák. Ez azt jelenti, hogy a valódi érdeket (erőforrás megszerzése, megvédése) sokszor elrejtik, hogy céljaikat könnyebben elérjék félrevezetéssel, mások manipulálásával stb. Több példát találhatunk erre a politika, munkahely, közélet, nemzetközi élet különböző területein.

A támadások erejét alapvetően meghatározza, hogy milyen nagy a megszerzendő erőforrás értéke és mekkora a megszerzéssel járó kockázat. Erőforrásul szolgálhat például egy értékes terület, rangsorhely, partner, birtoktárgy megszerzése.

A felsorolt ismeretek figyelembe vételével kell meghatározni, megválasztani az önvédelem lehetőségeit. Ennek három fő iránya lehet:

- Kölcsönös előnyökön alapuló (kiegyező) magatartás, hasonló erőviszonyok esetén.

- Kitérő-megadó magatartás túlerő esetén, ha az átadott erőforrás értéke kevesebbet ér személyes biztonságunknál.

- Ellenálló-támadó magatartás számunkra kedvező erőviszony esetén, vagy más lehetőség hiányában.

Az ellenünk irányuló támadás okának felderítése, az érdekek vizsgálata utat mutathat a megelőző védekezés végrehajtásához.

3.2. Részletesebb technikai és ehhez kapcsolódó taktikai ismeretek

[szerkesztés]

3.2.1. Területszerző-védő agresszió ismertetése

[szerkesztés]

A terület főbb értékei, ha élelemszerző, nyugvó, családnevelő lehetőséget biztosít. Minél közelebb éri a támadás a legértékesebb erőforrásaihoz a területén a tulajdonost (pl. lakása, munkaterülete), annál hevesebb az ellenállása. A támadó fél viselkedését területszerzés esetén a nyereség-kockázat aránya befolyásolja. Ajánlatos figyelembe venni - amennyiben nem területszerzés a célunk -, hogy viselkedésünk - melyet motiválhat például kudarcélményből származó, vagy nevelői agresszió is - milyen területen éri a megtámadottat. Amennyiben számára érzékeny területen éri (például a felelősségre-vonás, számonkérés), sokkal erősebb választ kapunk a várhatónál pusztán azért, mert nem a megfelelő helyen és időben készítettük azt elő. Éppen ezért ne a szűk környezetében bíráljuk a másik felet, még ha igazunk is van, hanem semleges területen, esélyt adva a kölcsönös előnyökkel járó megoldásnak is.

3.2.2. Zsákmány, birtokszerző-védő agresszió ismertetése

[szerkesztés]

A birtoktárgy (pl. pénz, ingóságok) védelmére - elvételére fordított támadás ereje a birtoktárgy értékével nő és megszerzésének kockázatával arányosan csökken. Nem ajánlatos ezért a birtoklással kapcsolatos - ezt felértékelő - dicsekvő viselkedés. Megelőző védekezés például a szerény viselkedés, biztonsági technikák és rendszerek kialakítása úgymint pénztárca, igazolvány, értéktárgy, lakás biztonságos védelme.

3.2.3. Rangsorszerző-védő agresszió ismertetése

[szerkesztés]

A rangsor közösségben élők kapcsolatrendszere, mely az erőforrások elosztására, használatára irányul. Ilyen például a munkahelyi rangsornál a főnök-beosztott viszonya, kisebb közösségekben a hangadó és társai viszonya.

A rangsor-helyekért folytatott vetélkedés fizikai szinten a verekedés, jobb esetben a sportszerű vetélkedés területein történik. Pszichikai szinten az értelmi képesség bizonyítása, határozottság, szeretetre méltó viselkedés, erős kapcsolatteremtő képesség, vonzó vagy divatos megjelenés, gazdagság bizonyítása a vetélkedés területe, melyet kiegészít a csúfolódás, fenyegetés. Ez utóbbi a riválisok fegyvere, de sok fenyegetés éri a gyengéket, a rangsor alján lévőket, ezzel is gyakorolva fölényüket (szerepüket) a fölöttük állók.

Van, aki képes a rangsor alján lévők közül felkerülni, de ehhez viselkedését meg kell változtatnia, amiben segít az érvényesülési vágy ("jobb akarok lenni"), gyengeségeinek felismerése (pl. piszkos a ruhám). Kell továbbá egy siker-program a felemelkedéshez, így vállalkozóvá, sikeressé válhat önálló cél- kijelöléssel is a rangsor alján lévő. Ilyen siker-program lehet tanulás útján a sportban, játékokban, társaságban történő érvényesülés.

A rangsor alján lévőknek az új közösségek új lehetőségeket adnak, bár itt is meg kell küzdeniük a rangsor helyekért. A rangsor helyek kialakulásáig a csoport támadókedve egymással szemben az átlagos 20 %-ról 80 %-ra is emelkedhet. Az elöl lévők gyengeség esetén, állandó támadásba kerülnek, míg át nem veszik helyüket a trónkövetelők.

Ugyanakkor a csoport akkor működik jól, ha nem a hatalmi rend dolgozik csupán (lásd: protekcionizmus, kontraszelekció), hanem a csoport együttes szereplése megfelelő odavaló emberekkel. Ilyen például az a csoport, ahol az okos segít, a bátor védelmez, a nyugodt békét teremt és a gyengék, tanulva igyekeznek feljebb kerülni.

3.2.4. Kudarcélményből származó agresszió

[szerkesztés]

Ha nem tudjuk feldolgozni a bennünket ért kudarcot, elkeseredésünkben támadóan lépünk fel a környezetünkkel szemben. A befelé forduló személy többnyire önmagában emészti meg a kudarcot, és így többet szenved. A kifelé forduló személyiség környezetével hamarabb megosztja kudarcélményét, így a szenvedés egy részét is átadja.

Az egészséges személyiség optimális időn belül feldolgozza az őt ért kudarcélményt, és a tapasztalatokat beépítve a jelen és a jövő felé fordul

Csökkenteni tudjuk a kudarcok számát az okok feltárásával, részbeni vagy egészében történő megszüntetésével. A kudarcot okozó felhívó-jegyek megállapítása, megszüntetése vagy ehhez alkalmazkodó taktikus viselkedés gyakorlása, mint például figyelemelterelés másságunkról, vagy derűs, viccelődő környezet megteremtése a feszültség oldására a kudarcok számát csökkentheti.

Lelki erőforrásként kitartást adhat a család, az értelmes célok, segíteni akarás másokon. Lelki örömforrásként a baráti kör, zene, sport, állatok, növények stb. szeretete a kudarcélményt levezethetik, ezáltal a lehetséges agresszivitást csökkenthetik. Önmagunk biztatása, becsülése, valamilyen más területen sikerek elérése pedig a kudarcélményből történő kilábalást segíti.

A Human Vital Judo figyelembe veszi a szakemberek véleményét, miszerint a fájdalmat "át kell engedni" magunkon, nem pedig küzdeni ellene és eltitkolni, mert így helyes technikákkal hamarabb meg tudunk tőle szabadulni (pl. gyász, bánkódás). Ugyanakkor a tapasztalatokat be kell építeni és nagyon fontos, hogy szeretni és biztatni tudjuk önmagunkat, elkerülve az egyoldalú önostorozást, mely kisebbségi komplexust okozhat.

3.2.5. Nevelői célzatú agresszió

[szerkesztés]

A nevelői agresszió, mint álagresszió nem erőforrást akar elvenni, hanem nevelési értéket próbál adni, mely az életképességet segíti. A hatása azonban megegyezik a többi agresszióéval, fájdalmat, sőt sérülést is okozhat fizikai és lelki téren is.

A védekezés lehetősége az agressziót kiváltó okok felderítésén, kompromisszumos, vagy egyoldalú megszüntetésében van. Érteni lehet ez alatt hiányosságaink, hibáink megszüntetését, igyekvő udvarias viselkedés kialakítását.

A nevelési szándékot - ha célja értékes - becsülni kell, mint segítő erőt.

3.2.6. A normatív (átlagostól eltérő jegyekből fakadó) agresszió

[szerkesztés]

Minden élőlény igyekszik a saját hasonmását (génjeit) terjeszteni, ha szükséges mások kiszorításával is. Minél nagyobb az eltérés az ő tulajdonságaitól, mint például fehér bőrűek színes bőrűek viszonya, etnikumok viszonya, kövérek-soványak viszonya, annál nagyobb az esély a normatív agresszióra is.

Békés környezetben elegendő nagyságú erőforrás (pl. élelem, jövedelem) esetén bizonyított az emberhez méltó együttélés, a "másság" elfogadása. Sajnos az erőforrások beszűkülése, illetve az ebből fakadó viselkedési változások következtében fellépő rangsorszerző-, zsákmányszerző-, kudarcélményből fakadó agresszió felerősíti a normatív agressziót. Szintén sajnálatos, hogy a történelem tényei szerint az ember a civilizált összefogáson alapuló megoldás helyett az ősi kiszorításon alapuló normatív agresszióra hajlik (lásd fasizmus, etnikai háborúk).

3.2.7. Az emberi agresszió formái, csillapításuk

[szerkesztés]

Állati agressziós formák:

Fenyegető testtartás, - idegrendszer vészreakciói (tág pupilla, felgyorsult szívverés), - tárgyakkal való fenyegetőzés (erre az állatok közül csak a majmok képesek).

Emberi agressziós formák:

Az állati agressziós formákon kívül: nyelvöltés, köpés, pucér fenék, nemi szervek mutogatása (a fallikus fenyegetés a majmok hímjeinek támadási szokásaira jellemző), szitkozódás (Például rituális agresszió: megverlek, kinyírlak - mint nyelvi jelzés. Tabu megsértésére felhívás a vérfertőzésre való utasítás. Rangsorra utaló, például: süket, idióta, ökör. Csoportnorma megsértésére utaló, például: gyáva, ökör, koldus.)

Pszichés agresszióként fogható fel a szorongást, a félelmet okozó fenyegetés, zsarolás, lejáratás (pl. kompromittálás), családtagok fenyegetése.

Az agresszió lecsillapítása:

Kéz szét-tétele, szabadkozás, bocsánatkérés, szexuális felkínálkozás, sírás, panaszkodás, fej lehajtása, gyerekes viselkedés, mosoly. Ismert szokás a tárgyak, élelem megosztása (pl. só és kenyér felkínálása népszokásként, vagy a kisgyerek támadója felé egy tárgyat nyújt).

Az elsöprő erejű agresszió kiolthatja a támadó magatartást. Az érdekek biztosítása a támadó számára szintén megnyugtató.

3.3. Általános életstratégiai ismeretek

[szerkesztés]

3.3.1. Életstratégiák és az agresszivitás viszonya (lehetőségek, viselkedésmódok, személyiségjegyek alapján)

[szerkesztés]

Alapvetően szükséges életstratégiák:

A terület és birtokszerzési stratégia a táplálékszerzést, pihenést, utódnevelést, vagyis az önfenntartó és családnevelő helyet biztosítja.

A párválasztási és szülői stratégia az utódlást, szaporodást biztosítja, illetve az utódokat készíti fel, ösztökéli az erőforrások megszerzésére.

Alapvetően az erőforrásokban bővelkedő, vagy szűkölködő környezeti lehetőségek befolyásolják a személyiségjegyeket és életstratégiákat. Agresszívek a viselkedésmódok beszűkült erőforrások esetén, békésen vetélkedők megfelelő alapszükségletek esetén (pl. szomáliai éhség-lázadás, kuvaiti állampolgárok olajlelőhely miatti gazdag ellátottsága).

Többjátszmás elv alapján egy adott fajon belül ugyanazon cél érdekében (pl. táplálékszerzés, párválasztás, szülői stratégia) több viselkedési (alkalmazkodási) stratégia is megtalálható. Így a természetben a növényeknél ugyanazon a fajon belül szárazságtűrő, vagy tropikus (nedvességtűrő) növényfajta található. Ugyanazon állatfajon belül agresszív és békés párválasztási stratégiával vetélkedő állategyed található (pl. fogas-ponty). Madárfajon belül több tojást (3-4 darab) és kevesebb tojást (1-2 darab) költő madár.

Az emberi faj is különböző stratégiákat alkalmaz erőforrások biztosítására (lásd: különféle politikai pártok, társadalmi rendszerek). Ennek előnye az, hogy változó körülményeknek is meg tudnak felelni, így több esélyük van a fennmaradásra.

3.4. Részletesebb életstratégiai ismeretek

[szerkesztés]

3.4.1. Terület és birtok megszerzésére irányuló tanulási, jövedelemszerző, gazdálkodási stratégiák

[szerkesztés]

Általános érvényű ismeretek erőforrások megszerzésére:

Közvetlen vetélkedés esetén az erőforrásokért az azonos képességűek egymás ellenében békés, vagy agresszív kiszorítással (pl. tülekedés vagy a másik elűzése) küzdenek.

Közvetett vetélkedés esetén az erőforrásért a tehetségesebb száll szembe a gyengébb képességűvel. Tehetséges például az okosabb, gyorsabb, jobban raktározó, alkalmazkodóbb stb. Ilyenkor a tehetségesebb békés kiszorítással tulajdonképpen a másik elkerülésével is hozzájuthat az erőforráshoz.

Tanulási stratégiák:

Tanulás segítése szülői, rokoni vagy szaksegítséggel - játékos vagy monoton tanulási módszerek alkalmazásával.

Szakismeretek megszerzése alap-, közép- és felsőfokon, jövedelemszerzés érdekében.

Életismeretek megszerzése (pl. érvényesülési, egészséges életmód, pszichikai önvédelmi ismeretek) a tanulási, jövedelemszerzési, párválasztási, szülői, önfenntartási stratégiák összefüggéseinek megértése, helyes használata.

Jövedelemszerző stratégiák és területek emelkedő szinteken:

Fizikai munkával (pl. bérmunkaerőként segédmunkás).

Szellemi felkészültség, bonyolultabb fizikai munkával vagy nélküle (pl. szakmunkás, adminisztrátor, mérnök, stb. - kvalifikált bérmunkaerőként).

Vállalkozással, fokozott kockázatvállalással mások munkaerejét is felhasználó tevékenység (pl. kereskedő, kisiparos - kisvállalkozóként, gyáros, nagybirtokos - nagyvállalkozóként).

Dinasztia előkészítése esetén több generációnyi család igyekszik magasabb-szintű erőforrásokkal rendelkező "ük" utód érdekében.

Ismert megoldás - rokonság vagy érdekcsoport közös érdeken alapuló összefogása erőforrások megszerzésére, mások agresszív illetve békés kiszorításával (pl. gazdasági élet, politikai élet).

Stratégiák jövedelemmel és birtoktárggyal való gazdálkodáshoz:

Alapszükségleteket kielégítő (szerény).

Alapszükségleteket kielégítő, plusz - raktározó (szerény-takarékos).

Luxusszükségleteket kielégítő (költekező).

Luxusszükségleteket kielégítő, plusz - raktározó (költekező-félretevő).

Sokszor életszakaszonként is változik a gazdálkodási stratégia attól függően, hogy tanulási, területszerzési, párválasztási, szülői, önfenntartó szakaszban van, de lehet állandó is.

A Human Vital Judo filozófiája az alapszükségletek kielégítését - raktározással tartja optimálisnak, nyugodt, utódokkal törődő életmóddal.

A fogyasztói társadalom tudatos megtévesztésének tartja az olyan reklámot - a felgyorsult termelés és a kereskedelem részéről - amely státuszszimbólumokon keresztül felfokozott vásárlási lázat okoz. A vásárlási láz ellen ismert technika a pénz előzetes beosztása, elkülönítése a szükséges kiadásokra.

Fenti stratégiák hiánya, helytelen használata kudarcélményhez, az alapszükségletek hiányához, agresszív magatartásmódokhoz vezethet. Ezért alapvetően meghatározza a megelőző önvédelem stratégiáját.

3.4.2. Párválasztási stratégiák, szülői stratégiák

[szerkesztés]

Párválasztási stratégiák

Vetélkedés:

- Békés vetélkedés (pl. besurranó, helyzetet kihasználó).

- Agresszív vetélkedés (pl. harcoló, másokkal vetélkedő, kiszorító).

Fenti stratégiák technikáihoz tartozik a pózolás, ügyesség, szépség, erő reklámozása. Taktikája lehet az elvárásokra építő reklám - a jó képességek kidomborítása, a gyengék eltusolása "meggyőző" kedves, "ajándékozó" viselkedéssel.

Partnerválasztás:

- Ösztönös kiválasztással (pl. "szívből jövően" érzelmek alapján).

- Tudatos párválasztással ("összeillő" jegyek alapján, pl. poligám-monogám életmód, azonos értékrend stb.)

- Kiválasztódással (vetélkedés alapján a győztes marad).

Az ösztönéletből adódóan a nők általában "felfelé" (hypergámia) akarnak házasodni, náluk magasabb szintű képességekkel rendelkező férfi személyében (testmagasság, képzettség) a családi biztonságuk miatt.

A férfiak rangsor elsőségre törekvő ösztönélete (a hímdominancia 95 % az emlősök világában) nehezen viseli el a nála okosabb, nagyobb irányítókészséggel, erőforrásokkal rendelkező nőt.

Részben ez az oka, hogy bizonyos főiskolát, egyetemet végzett értelmiségi körben több a házasság nélküli nő, mint általában.

Jellemző sok esetben, hogy a szülői környezetből hozott viselkedésminta (sztereotípia) illetve személyiségjegyek alapján jelentkező viselkedés a párválasztási időszak után az alkalmazkodási folyamatok végén kerül napfényre. Erről szól az a közmondás, hogy: "Nézd meg az anyját, vedd el a lányát! ", avagy: "Lakva ismerjük meg egymást."

3.4.3. Az életstratégiák és az agresszivitás viszonya az ösztönélet fejlődéséhez az ipari forradalom előtt és ma

[szerkesztés]

Az évmilliók alatt kialakult és beépült ösztönparancsok rögzítették az erőforrások megszerzésének, biztosításának stratégiáját és az ehhez szükséges agresszív viselkedést.

Az ipari forradalom annyira felgyorsította a változásokat, hogy ezt a kialakult ösztönparancsok nem tudják követni. (Lásd férfi-női szerep, illetve rangsor, vagy munkához való viszony.) A változásokra a válaszokat az ember az intelligens alkalmazkodó képességével igyekszik kitermelni, de a fáziskésésben lévő ösztönparancsok sokszor beleszólnak ebbe a folyamatba "régi" (konzervatív) parancsokat adva. A probléma, hogy egyre több viselkedési forma, értékrend létezik az eredményes élet érdekében, aminek egymás melletti létezését (lásd: párkapcsolatok, rokoni kapcsolatok) a normatív agresszió gátolja.

Itt is igyekszik az ember toleránsabb lenni más értékrenddel, viselkedésmóddal szemben, de az ösztönélet szava is közbeszól, mint "régóta bevált recept", - elutasítóan. A baj az, hogy sokszor a recept elavult, sokszor pedig tévesen hiszik, hogy elavult és az új módszer zsákutcába vezet, ezért a válaszadás nehéz.

Megoldás a tolerancia és az óvatosság együttes alkalmazása lehet a régi és új módszerekkel szemben a fejlődésekhez igazodó alkalmazkodáskor.

3.5. Összegző gondolatok

[szerkesztés]

3.5.1. A társkapcsolatoknál megvalósuló támadások és védekezések jellemzői

[szerkesztés]

'Társkapcsolati támadások fő célja, technikái: '

''Erőforrás megszerzése illetve megvédése érdekében',' ami lehet zsákmány, birtoktárgy, terület, rangsor, szexuális partner, utód - ''békés vagy agresszív viselkedéstechnikával próbálunk eredményesek lenni.''

''Társkapcsolat érdekekhez való viszonya:''

''A társkapcsolatokban az elfogadó érzelmek hiánya támadások alapjául szolgálhat.''

''Az elfogadó érzelmek erőforrást nyerő érdekeket tükröznek'' együttműködést kifejező szándékkal. ''A megvalósult vagy soha meg nem valósuló érdekek "érdektelenné", túlhaladottá tehetik a kapcsolatot, amennyiben nem merülnek fel újabb közös célok, érdekek'.' Ilyen például az utód és egymás védelme, újabb utód, közös tartalékképzés stb.

Párkapcsolati érdekeket biztosító szövetségek:

- ''Utód'' létrehozásának, fejlődésének biztosítása az élet legfontosabb értelme.

- ''Egymás védelme,'' biztosítása közös tulajdonú erőforrásokkal a szeretet, szerelem megvalósulása.

- ''Egymás részleges védelme'' megismerkedésnél közeledést, házasságban különállást, elhidegülést jelenthet.

- ''Szociális együttlét,'' minimális védelemmel megismerkedésnél egymásra hangolódást, házasságban társas magányt jelenthet.

''A monogám párkapcsolati értékrend jellemzői:''

A ''monogám értékrend alapján az utód és egymás hosszú távú biztosítása a legkedvezőbb viselkedés''. Ehhez megalapozott érzelmekre van szükség.

Ezt segíti:

- A közös illetve ''megújuló érdekek és célok'' minél nagyobb száma együttműködés fenntartására.

- ''Hasonló életformák és érdeklődési területek'' a harmonikus együttműködés lehetőségéért.

- ''Szereteten alapuló, kölcsönös vonzalom és megbecsülés'' érdekszövetség hosszú távú biztosításáért.

- Kölcsönös ''önzetlenségen alapuló, mélyebb lelki kapcsolatok'' építése barátság érdekében, mely türelmet, megértést és segítőkészséget jelent konfliktus vagy válsághelyzetben.

''A társadalmi környezet jelenlegi változása a monogám kapcsolatokra kedvezőtlenül hat.'' A csökkenő egymásrautaltság elidegenedéshez vezethet.

''Eltérő személyiségek és értékrendek, életformák párkapcsolat esetén: ''

''Két ember személyisége, értékrendje eltérően is működhet'' (önző-önzetlen, hűséges-hűtlen, szorgalmas-lusta, nagyravágyó-szerény, karrier vagy családcentrikus). Adott életszakaszban, ''ez támadásokat és védekezéseket szülhet (válás). A közös stratégiai célok közös védelme ilyenkor is meghatározó. Ilyen például a közös utód fejlődésének biztosítása. ''

''Párkapcsolatok védekezési taktikája, párkapcsolatban előforduló támadás esetén:''

A társkapcsolatokban támadásoknál a védekezési taktika célja'' lehet az ''agresszió fajtájának meghatározása, illetve milyen érdekszövetségi szintet, erőforrásokat érintenek a támadások,'' így pontosabban meghatározhatjuk a védekezés erejét, taktikáját. Ezek alapján, lehet engedő, kiegyező illetve ellenálló, a védekezés iránya.''

''Párkapcsolatok támadásokat megelőző önvédelmi stratégia jellemzői:''

''Stratégiai szinten fontos a szükséges és egymásra épülően elérhető célok kijelölése.'' Például a lakás megszerzése, gyerek vállalása, pénzgyűjtés, tanulás stb. Amennyiben szükséges új célokat kell megfogalmazni. Így például válás esetén új életmód, új partner, új család stb.

''A megelőző önvédelem stratégiai célja lehet a megismerkedési, személyiségfejlesztő módszerek ismerete, jól-informáltság a jövőbeni családi élettel kapcsolatban.''

3.5.2. A csoportoknál megvalósuló támadások és védekezések jellemzői

[szerkesztés]

'A csoportok támadó magatartásainak fő célja:'

A vetélkedés erőforrásokért folyik csoportok között és csoporton belül is. A rangsorharc törvényszerűségei hatnak, de meghatározóvá válhat a normatív agresszió is (rokonság, hazafiság, nemzeti hovatartozás, bőrszín stb.)

''Ismeretforrások csoportos viselkedés jellemzőihez:''

A politikai ismeretek ''segítséget nyújthatnak például szövetségi, szembenállási, illegalitási (titokban működő, törvényen kívüli) területeken.

A csoport-pszichológiai ismeretek'' a csoport összetartó erejének, átengedő képességének jellemzőire adhatnak válaszokat.

A vezetéselméleti, rendszerelméleti ismeretek'' a diktatórikus (parancsuralmi), demokratikus (közös döntésen alapuló), anarchikus (irányítás nélküli) rendszerek területén adhatnak segítséget.

A szociológiai és szociobiológiai ismeretek'' a viselkedések kialakulása, fejlődése terén adhatnak eligazítást.

Komoly ismeretforrást jelentenek a ''közmondások, népszokások, társadalmi szokások'.'

''Csoportos viselkedés befolyásolásának főbbjellemzői:''

Csoporton belül csak megfelelő erő koncentrálásával tudunk szükségszerű változásokat elérni. Ilyen erő a polgári mozgalmak, politikai pártok. Kis létszámú csoportoknál elég lehet a célirányos fellépés, néhány szövetséges vagy törvények ismerete.

3.5.3. A belső értékrend, a belső harmónia, az önmegvalósítás jellemzői

[szerkesztés]

''Értékrendek főbb jellemzői:''

''Különböző értékrendek is lehetnek eredményesek'' erőforrást nyerő, szükségleteket biztosító céljaik alapján (pl. békés, agresszív, vagyonszerző, raktározó, költekező, karrierista, gyermekvállaló, önző, önzetlen, stb.).

''Az értékrendünk ősi részei az ösztönélethez kapcsolódó életstratégiák (pl. területszerző, párválasztó, szülői) mai részei a társadalmi környezet írott és íratlan szabályai (pl. társadalmi erkölcs, népszokások, helyi szokások).''

''A belső harmónia főbb jellemzői:''

''A nyugalmon alapuló belső harmónia tartósan egyfajta ösztönvágy nélküliségben, vagy'' lemondásban található meg legkönnyebben (pl. papok, tudósok, agglegények bizonyos vágyaikról lemondanak).

''Az ösztönéleti vágyainkon alapuló belső harmónia, boldogság múló állapot is lehet, ilyen a sikeres párválasztás, utódnevelés.'' Eredményeink elvesztése boldogtalanná is tehet (lásd: elhidegülés, válás, haláleset). ''Tömegesen mégsem élhetünk ösztönös vágyaink nélkül, mert akkor kihalna az emberiség. ''

''A belső harmóniára való törekvés elengedhetetlen, mert ilyenkor olyan pozitív erőket használunk, mint a békesség, kölcsönösség, önzetlen szeretet stb''.

A belső harmónia megteremtésében segíthet:

A kapcsolatkeresés módszerei önmagunkkal meditálással, relaxálással.

Ösztönéletünk, bioritmusunk feltárása, befolyásolása ismeretek segítségével.

Kreatív (alkotó) gondolkodásmód fejlesztése játékkal, alkotó munkavállalással.

A haszonelv és a tolerancia elvének ismerete életismeretek megszerzésével.

Akinek képessége van a ''belső egyensúlya (belső harmóniája)'' visszanyerésére, kudarcélmény esetén könnyebben ''elkerüli az agresszív, garázda viselkedést, a'' kábítószerezést, alkoholizálást, depressziót, öngyilkosságot, gyilkosságot.

''Az önmegvalósítás főbb jellemzői:''

Az önmegvalósítás szintjét akkor érhetjük el, ha biztosítottak az életben-maradási szükségleteink, ilyen irányú tartalékaink (élelem, víz, lakás, ruházat, pénz, stb.), és az ezután felmerülő érzelmi szükségleteink (esztétikai érzelmek, társkapcsolat, szeretet, családi érzelmek, stb.).

Az önmegvalósítás módja humán-centrikus személyiségnél, a belső harmónián (békesség, kölcsönösség, szeretet) alapuló vágyak, tehetségek kibontakoztatása, eredményessége.

3.5.4. A megelőző önvédelem fejlesztésének célja a Human Vital Judo keretében

[szerkesztés]

A megelőző önvédelem fejlesztési célja a Human Vital Judo keretében a negatív tendenciák visszaszorítása (pl. kábítószer, öngyilkosság), a pozitív megoldások ismertetése, fejlesztése (pl. belső erő, lelki állóképesség fejlesztése).

Az oktatási elv elismeri ugyanakkor, hogy törvényszerűek a válságkorszakok és ezért szinte kiküszöbölhetetlenek az ember életében a mai ismeretek alapján. Válságkorszakot okozhat a leválás (lásd: felnőtt utód és szülő viszonya), a párkapcsolatból eredő problémák (lásd: rangsorharc, elhidegülés, válás.) Az öregedésből eredő problémák (lásd: inaktivitás, magárahagyottság). Fontos a válságkorszakokkal kapcsolatban a megelőző önvédelem ismerete, önerősítő módszerek használata.

A Human Vital Judo elfogadja igazságként azt az ismeretet, hogy érdekeink is megalapozzák, illetve befolyásolják érzelmeinket. Azért fontos ez az igazság, mert a támadó érzelmek önvédelmi szempontból meghatározóak. Megelőző önvédelemként ezért stratégiai célja annak oktatása, hogyan lehet elfogadó (pozitív) érzelmekhez jutni társas viszonyban. A békés élet titkának a kölcsönös érdekek egyensúlyban tartását tartja. Ez nagyon nehéz, mert az élet rengeteg, állandóan változó viszonylatok, érdekek összessége. Ezért a külső-belső egyensúly megóvása sokszor lehetetlen. Fontos megoldásnak tartja emiatt a külső-belső egyensúly visszanyerésének képességét, ehhez igyekszik módszereket adni.

Megelőző önvédelmi stratégiaként kezeli a belső értékrend kisebb-nagyobb megváltoztatását életkoronként, a szükséges helyzetnek megfelelően. Így például tudomásul veszi, hogy fiatal életkorban más érdekek hatnak az értékrendre, mint idősebb korban. Ilyenek fiatal korban az érvényesüléssel, szaporodással kapcsolatos szociális érdekcsoportok, melyekhez rangsorszerző, területszerző, párszerző ösztönös és tanult magatartás-módok párosulnak. Idős korban általában az érvényesüléssel, szaporodással kapcsolatos alkalmasság csökkenése miatt aszociális, - közösségi vetélkedéseket kerülő és emiatt közösségtől elforduló, önfenntartó célú magatartásmódok kerülnek előtérbe. Fenti megfigyelésekkel kapcsolatban a Human Vital Judo alapvető értéknek tartja a humánus elveket (emberséges megközelítést), de figyelembe veszi, - nem lebecsülve az evolúcióból hozott - ösztönös, sikerre törekvő viselkedésprogramokat.

Vágyaink, ehhez kapcsolódó agresszív viselkedésünk (akadály esetén) többnyire szabályozható magas fokú képzettség esetén. A tabuk, vallási parancsok, társadalmi szabályok, népszokások is igyekeznek szabályozni az együttélést. A Human Vital Judo oktatási rendszere is igyekszik a humánus együttélést segíteni, a mai problémákra keresett gyors, tudományosan megalapozott válaszokkal, összefüggések megértetésével, figyelembe véve a fenti ismeretforrásokat.

Az erőforrásokkal való helyes gazdálkodás érdekében irányadónak tekinti a túlnépesedés gátlását humánus eszközökkel, a környezetszennyezés optimális mérséklését, az élővilág megőrzését megfelelő érdekvédelemmel.

A Human Vital Judo filozófiája egyértelműen a békés együttélésre való törekvést tartja követendőnek, intelligens érdekegyeztetés alapján. Elítéli az állati ösztönvilághoz közel eső kirekesztő viselkedést.

4. GYAKORLATI ISMERETEK

[szerkesztés]

(lásd: Human Vital Judo gyakorlati övvizsgák videokazettán és annak tartalomjegyzéke)

Tanuló fokozatok

[szerkesztés]

I. óvodás tanulói fokozat (7 kyu)

Cél: egyszerűbb esések, leszorítások ismertetése.

II. tanulói fokozat (6 kyu)

Cél: esések ismertetése. Fogások, ütések elleni védekezés egyszerű technikákkal. Fekvő helyzetben rúgás elleni védekezés.

III. tanulói fokozat (5 kyu)

Cél: magasabb szintű eséstechnikai ismeretek. Fogások, ütések, rúgások elleni védekezés, magasabb szintű technikákkal. Fekve védekezés támadó lépés ellen.

IV. tanulói fokozat (4 kyu)

Cél: magasabb szintű eséstechnikák. Egyszerre történő kombinált fogások, ütések elleni védekezés testdobások ismeretével.

Fogásmegelőzés mögé kerüléssel, lerántással. Szabadulási ismeretek leszorításból.

V. tanulói fokozat (3 kyu)

Cél: elsősegély-nyújtási ismeretek. Fogások ellen karfeszítési, ízületcsavarási ismeretek

VI. tanulói fokozat (2 kyu)

Cél: fojtások ellen védekezések állásból és földön, az állva történő illetve vetődéses dobások, a mérgezett-kéz technika segítségével.

VII. tanulói fokozat (1 kyu)

Cél: a tanult ismeretek (fogások, ütések, rúgások, fojtások, dobások, karfeszítések) egymásba fűzése folyamatos alkalmazással, önálló kata gyakorlat megalkotásával, illetve a példa értékként közölt kata gyakorlat bemutatásával.

Mester fokozatok

[szerkesztés]

I. mester fokozat 1 dan fokozat: szabadon választott kata gyakorlat formájában

több támadó elleni védekezés. Háttértechnikák bemutatása (magasabb szintű technikai elemek segítségével)

II. mester fokozat 2 dan: védekezés, támadó eszközök ellen (kés, bot, balta, pisztoly).

III. mester fokozat 3 dan: ütésvédelem autogén kivetített (árnyékoló mozgás) iskolagyakorlat.

IV. mester fokozat 4 dan: rúgásvédelem autogén kivetített iskolagyakorlat.

V. mester fokozat 5 dan: fogásvédelem autogén kivetített iskolagyakorlat.

VI. mester fokozat 6 dan: fojtásvédelem autogén kivetített iskolagyakorlat.

VII. mester fokozat 7 dan: védekezés több támadó ellen iskolagyakorlat.

VIII. mester fokozat 8 dan: védekezés, támadó eszközök ellen autogén kivetített iskolagyakorlat.

IX. Mester fokozat 9 dan: küzdő elvek, (taktikus - alkalmazkodó, sportszerű - humánus, szabálynélküli - kegyetlen, figyelemelterelő, félrevezető) erők, (ellenálló - elsöprő, kitérő - elvezető,) stílusok (kemény, lágy, mérgezett, tépő, tapadó, rugó, ütő, feszítő, fojtó, leszorító) szimbolikus autogén kivetített iskolagyakorlat.

X. Mesterfokozat 10 dan: teljes körű fizikai, szellemi és megelőző önvédelemről előadás dan kollégiumi konferencia keretében.

TÁJÉKOZTATÓ IRODALOM A MAGYAR NYELVŰ KIADVÁNYOK ALAPJÁN

[szerkesztés]

Szakelmélet:

Galla Ferenc-Horváth István: Sport. Budapest, 1982. Judo övvizsgák

Galla Ferenc: Sport. Budapest, 1970. Judo önvédelem

Országos Testnevelési Tanács: Stádium. Budapest, 1926. Cselgáncs

Sebestyén László: Hungária Sport Budapest, 1989. - Segítség! - avagy az áldozati viselkedés kockázata

Plavecz Tamás: Hungária Sport 1988. Judo kisenciklopédia

Márton László-Plavecz Tamás: Hungária Sport - Az önvédelem művészete

Harmat László: Lapkiadó Vállalat Budapest 1984. Taekwon-do

dr. Udvardy József: BM Könyvkiadó Budapest 1980. Karate

Adámy István: Zrínyi Katonai Kiadó Budapest 1985. Kyokoshin karate

Kelemen István: Sportpropaganda - Ju-jutsu

Z. Vincze György: Sport Budapest 1974. Ökölvivó ABC

Gy. Horváth László: Sportpropaganda - Nindzsák

Tóth Lóránd: Móra Könyvkiadó 1992. Kommandós könyv

Leyer Richard-Szabó Julianna: Lapkiadó Vállalat Budapest - A kung-fu királya

Kira Péter: Sport. Budapest 1989. Kick-box karate

Sebestyén László: Sportpropaganda - Védd magad

dr. Ujvári Miklós: Origo-press 1989. Kung-fu technikák és edzésmódszerek

dr. Nádori László: Sport. Budapest 1981. Az edzés elmélete és módszertana

Megelőző önvédelem:

Echardt Mahl: Hunga-Print 1991. Ne bánts!

dr. Ranschburg Jenő: Tankönyvkiadó Budapest 1983. - Félelem, harag, agresszió

Schilling G.: T.E. könyvtára 1976. - Agresszió és erőszak a sportban

Csányi Vilmos: Natura 1986. Agresszió az élővilágban

Bíróné dr. Nagy Edit: Sport. Budapest 1977. Sportpedagógia

William Graham Sumner: Gondolat. Budapest 1978. – Népszokások - Szokások (erkölcsök, viselkedésmódok szociológiai jelentősége).

Jeremy Cherfas-Roger Lewin: Gondolat. Budapest 1986. - Nem csak munkával él az ember

Helmuth von Glasenapp: Gondolat. Budapest 1975. Az öt világvallás

Bhikkhu Satori Bhante: Gondolat. Budapest 1990. A sintoizmus

Elias Canetti: Európa.Budapest 1983. A túlélő

Polcz Alaine: Magvető.Budapest 1989. A halál iskolája

David P. Barash: Natura 1977. Szociobiológia és viselkedés