Judo/1.4. Viszonyok. A szabadidős és versenysporti judo viszonylatai

---

◄--- Vissza a címlapra    Tartalomjegyzék   ---► Következő lap: Judo/1.4. Viszonyok. Az intelligens önvédelem manipuláció kontrollként

Előszó

Kérem a verseny és szabadidősporti judo társadalmat - sportszülők, sportolók, sportszeretők, edzők, vezetők, - hogy aki teheti, segítse a judo szabadidő – versenysport együttműködésének kialakítását. Mi gátolja, mi segíti a közeledést, és hogyan lehetséges egymás erősítése? Törölje, vagy egészítse ki az alábbi vázlatpontokat és írja oda a még hiányzó és szükséges megállapításokat a készülő elemzéshez. A névvel, a megadott email címre írott (sportalkotomuhely@gmail.com) általános jelenségeket tartalmazó tárgyilagos hangvételű megállapítások - email felhatalmazás esetén – névvel ellátott idézetként megjelennek a később kidolgozott elemzésben. A személyre szóló vádaskodás nem az elemzés tárgya, mert sportelméleti ok-okozati összefüggés rendszereket vizsgál.

Szabad-e a versenysporti szövetségre bízni szabadidősporti érdekképviseletet? Meglehet oldani közös érdekképviselettel, hogy a verseny és a szabadidősport is jól járjon? Ahogyan a közmondás mondja „Kecskére bízni káposztát.” úgy, hogy „A kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad.”

A kemény magos sportpolitika, taglétszámpiaci veszélyes ellenfélnek tekinti a szabadidősportot, nem lehetséges erősödési esélyt adó partnernek. Ezért a merkantilista „mindent be, semmit ki” versenysporti sportpolitika csak a szabadidősporti taglétszámon alapuló támogatások bekebelezésére törekszik sportszőnyegek, sportöltözetek szerződéses kiadásával. Mindezt szabadidősporti oktatóképzés, oktatás-nevelési módszerek törvény és rendeletmódosítási elsorvasztásával. A „gereblyézésnek” nevezett régi tehetségkutatási módszer lényege – begyűjteni minél több sportolót és kiszórni, nem törődni a tehetségtelenekkel. A keményvonalas versenysport ma már nem rúgja ki a tehetségteleneket, mert kellenek a létszámstatisztikához pénzügyi pályázatoknál. Speciális fejlesztésükkel nem törődik ma sem. A versenysporti módszereket, övvizsgákat tehetségeseknek dolgozták ki. Hamis ideológiával azt mondják az mindeknek jó. A minőség védése fontos. Ezzel szemben áll, hogy 95 ember érdeke fontosabb 5 ember érdekénél. Reménytelen bebizonyítani a keményvonalasoknak, hogy az együttműködés és közös szabadidősporti fejlesztés több tehetségkutatási, támogatási és társadalmi hasznot hoz, mert a - garanciális erőforrásokat elosztó hatalom megőrzés – a „csirájában elfojtani minden szabadidősporti fejlődést” és „erőből cselekedni” - ismert hatalmi reflexekkel működik. Ennek érdekében inkább alacsonyabb társadalom közérdekű hatékonysággal működik.

Létezik lappangó konstruktív elgondolású – szabadidősporti fejlesztési érdekeket figyelembevevő - sportpolitika is a versenysporti szövetségen belül, de rendre elbukik. A konstruktív sportpolitika, esélyt és nem veszélyt lát a szabadidő - versenysporti kölcsönös érdekeket is figyelembevevő közeledésben. Mik a közös érdekek? Eredményes versenysporti tehetségkutatás és támogatás minél magasabb taglétszám alapján. Becsléssel száz főből egy, vagy öt fő tehetséges. Abszolút sportolói többséget képviselnek a versenysporti szempontból „tehetségtelenek”. Ők egyébként kiváló szabadidősporti emberek és állampolgárok. Társadalmi közhasznú kötelesség a – fejlődésüket differenciáltan segítő - magas szintű sportolói, emberi - érdekkiszolgálásuk. Mindezt a kétkamarás sportműködés - eredményesen működő – verseny és szabadidősporti ösztönző, oktatás-nevelési hatékonyan kidolgozott rendszere tudja biztosítani. Ilyen sportrendszer még elméletben sincs. Az alábbi elemzés ezt az alternatívát igyekszik megalapozni. Ok okozati összefüggések feltárásával a közeledés eredménytelenségének titkos sportpolitikai mozgatórúgóit vizsgálja a verseny és szabadidősport területén.

A folyamatosan készülő és témakörönként megjelenő elemzés tényként fogadja el a sportrendszer jelenlegi állapotát. Bemutatja, hogy a különböző sportműködési érdekek, - a vetélkedéskultúra fejlődése alapján - hatalmi és társadalmi háttérérdekek kiszolgálásához kapcsolódnak. Rávilágít, hogy a sportrendszer és fejlesztés irányát az ember evolúciós viselkedése és természeti – gazdasági, társadalmi környezete alapvetően határozza meg. Közérdekű célnak a társadalmi érdekeken és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést tartja.

Felvezetés

Sportkultúra alapjai és fejlődése

A harchoz kötődő evolúciós rituális agresszió kialakulása.

A harchoz kötődő evolúciós rituális agresszió kialakulása a támadó szándék jelzését jelentette, az állatvilágban és embereknél, hogy fajtatársak elpusztítását kerüljék, amennyiben a fenyegető jelzés elég. Az őskorszak előtti időkben harapások, ütések, marások jellemezték a küzdelmeket. Később a bunkó, kőbalta, hajítókő, dárda, nyíl, puska, ágyú, robbanófejes rakéták a pusztítási erő távolságát, pontosságát és nagyságát növelték, egyre nagyobb hatásfokkal. A pusztakezes harcnál különleges ütő, rúgó, csavaró, tépő, dobó, leszorító, feszítő, fojtó technikák alakultak ki.

Szabadidősport és fejlődése

A vadásztáncok és harci táncok kialakulása - a sportművelési edzések őseként.

A vadásztáncok és harci táncok - a sportművelési edzések őseként - technikák megismerésére és gyakorlására is lehetőséget biztosítottak, egymás mozdulatait lesve. A táncokat (edzéseket) irányító varázslók (edzők) helyes módszerek esetén növelték a tanulás hatékonyságát (sérülések csökkenése, alkalmazástechnika növelésével).

Versenysport és fejlődése

Az agressziós viselkedésformák sportszerűek lettek a verseny küzdősportokban.

Bíró irányítja a küzdelmet és - a full kontaktos sportokat, vagy inkább pankrációkat nem számítva - sérülésokozás tilos. A jelképes győzelem (két vállra fektetés, leszorítás, ippon értékű dobás) azt jelenti meg is ölhetné, mert ő az ügyesebb, erősebb. Egymás köszöntése, kölcsönös tisztelete elvárt, aminek alapja, hogy a küzdelmek kölcsönösen fejlesztik a résztvevőket.

Helyzetelemzés

Sportösztönző rendszerek

A versenysport ösztönző rendszer állami hatalmi érdekek alapján működik

A judo versenysportkultúra mozgatórugói a tehetségkutatáson és versenyszabályokon alapuló teljesítményspirál kiszolgálása, önfenntartást biztosító figyelemlekötő-politikai, reklám-üzleti és látványsport-médiakapcsolatok érdekében.

Szabadidősport ösztönző rendszer társadalmi érdekek alapján működik

A szabadidős judo sportkultúra mozgatórugói a személyiségfejlesztő-tömegérdekek kiszolgálása önfenntartást biztosító nagy taglétszám és tagdíj érdekében. Ezért fejlődése örömsportként egészségvédelem és személyiségfejlesztés irányában hat kutatási eredmények bevonásával.

Sportpolitika

Versenysportnál önfenntartással, működéssel kapcsolatban

Hatalommal együttműködő kiszolgálás

A mindenkori politikai-gazdasági hatalommal együttműködés működési támogatásért cserébe.

A társadalmi nevelés versenysporti képzéssel való elnyomása.

Társadalomnál figyelemlekötés a munkaroboton alapuló jelképes győzelmi illúzió és szórakoztató látványsport biztosításával.

Szabadidősport fejlesztés nélküli kizsákmányolása

Gyakorlatilag a magyar versenysport rendelkezik az egyetemes judo támogatására szánt állami erőforrások felett - szervezeti és politikai lobbi rendszerének köszönhetően. A versenysportszövetség az állami költségvetésből tatamit (közgazdasági fogalommal élve, termelőeszközt) ad versenysporti szerződéses elkötelezettségért cserébe új (régi) judo tanfolyamoknak, hogy a szabadidősportból taglétszámot szerezzen a szabadidősporti érdekek és speciális oktatás-nevelési értékek fejlesztése nélkül.

Mozgáskultúra esetén látványsporti

Önvédelmi komplexitástól távolodó, de magas szintű erő állóképesség és versenytechnikák, figyelemsokkoló és figyelmet lekötő állandó támadáson alapuló taktikák irányába mutat, figyelmen kívül hagyva a többi taktika fejlesztését.

Egészségkultúra esetén a teljesítményspirál miatt magas az elhasználódás aránya.

A kisebb méretű végtagízületekkel rendelkező sportolók és a 10 év alattiak, illetve az idősebb korúak többsége a szakemberek megfigyelése szerint nem bírja a versenysporti terhelést. Törekvés ennek ellensúlyozására a földharc versenyek megjelenése Magyarországon (térdízület nem bírja a terhelést idősebb korban).

Neveléskultúra esetén verseny és nem humánszemléletű a személyiségfejlesztése.

Sok időt igényel az állóképesség és technikai fejlesztés, ami lehetetlenné teszi a versenysportban a különböző életszakaszokhoz igazodó hosszú távú „do” (személyiség) nevelési fejlesztését. Ez rontja a judo értékét, japán mesterek szerint, ahogyan ezt egy japán-magyar Budo konferencián megfogalmazták.

Versenysporti szerveződésekkel kapcsolatban tehetség elszipkázó nagyobb klubbok.

Kisebb kluboktól tehetségek begyűjtése és közgyűléseken támogató szavazatuk megszerzése.

Költségvetés 1 milliárdos állami támogatás irányairól szűk csoport dönt.

Egy milliárdos költségvetés felhasználása szűk csoport döntése alapján. Az oktatás tehetséggondozó és költségvetést biztosító éremszerzésre koncentrál.

Szabadidősport önfenntartással kapcsolatban

Hatalommal kapcsolatban nem törekszik kapcsolatépítésre.

Többségében nem törekszik kapcsolatépítésre, anyagi támogatásra az állampolitikával. Egymással szervezeti kapcsolatot nem építenek, ezért, többnyire állami támogatás nélkül, szerény önfenntartó rendszerrel, de politikai és szponzorelvárásoktól szabadon, dinamikusan, közhasznúan fejlődik ismeretrendszere, a versenysporthoz képest hatalmas létszámokat foglalkoztatva.

Társadalommal kapcsolatban közhasznú akar lenni.

Társadalmi közérdekű minőségi tevékenysége létfenntartását biztosítja.

Versenysporti tömegvonzásban él gyenge szervezettsége miatt.

Részben önállóan, illetve a versenysporti szövetség szervezeti rendszerének tömegvonzásában él.

Mozgáskultúra esetén komplex önvédelmi irányultságú.

Mozgáskultúra esetén komplex önvédelmi irányultságú, de képzési idő és versenysporti érdekeltség hiányában, alacsonyabb szintű erő állóképesség és judo versenytechnikák, irányába mutat. Felvállalja az alacsonyabb mozgáskoordinációs szinthez kapcsolódó oktatásfejlesztést, lásd Human Vital Judo szabadidősporti szakág "Judo 120 szabadidősporti technika" „Létfontosságú testi önvédelem” „Gyermekönvédelem” című cikken belül képanyag (judoinfo.hu) PC játékipar káros hatásai ellen, védekező módszerek keresése „Vetélkedéskultúrát tanító játékrendszer” című jegyzet.

Egészségkultúra esetén egészségvédő elvek szerint működik.

Felvállalja a civilizációs betegségek elleni harcot. Például élelmiszer, gyógyszeripari, játékipari lobbik megtévesztő információi ellen (egészségre káros élelmiszerek, gyógyszerek reklámozása) felvilágosítás. Lásd „Létfontosságú egészségvédelem” video jegyzetet.

Neveléskultúra esetén intelligens hosszú távú személyiségfejlesztést vállal.

Neveléskultúra esetén vállalja a különböző életszakaszokhoz igazodó hosszú távú „do” (személyiség) fejlesztését. Lásd Human Vital Judo szabadidősporti szakág "Vetélkedés kultúráért" című cikken belül a "Támadó és békés vetélkedés", "Hétköznapok önvédelme", „Viselkedés és önvédelem korcsoportos oktatása" „Szellemi önvédelem” jegyzetét (judoinfo.hu)

Sportorientált szerveződésekkel kapcsolatban lokálpatrióta.

Egymással szervezeti kapcsolatot nem építenek patrióta sportművelési működésük miatt.

Költségvetési támogatása az államtól értéktelen töredék, ezért tagdíjból él.

Állami támogatásként a versenysporti támogatás nagyságának értéktelen töredékét kapja, mert nem a politikai, gazdasági hatalmi hűbérrendszer része. Ugyanakkor tagdíjakból szerényen önfenntartó, - versenysportot sokszorosan meghaladó tömegsporti tagsága támogatásával.

Sportfilozófia

A sportfilozófia fejlődését a versenysporti teljesítménykényszer és a nemzeti szubkultúrák ellenállása gátolja.

A sportfilozófia fejlődésének a versenysporti teljesítményspirál (nem enged időt reflexióra) és a normatív kirekesztés (nemzeti szubkultúrák ellenállása) a gátja. Egy japán-magyar Budo konferencián, a japán előadók kifogásolták, hogy a judo versenysport nem tanítja a do értékét, csak technikai oktatásra szorítkozik. Elmondták, hogy bár minden európai kutatási eredményt megfigyelnek, saját oktatási kultúrájukhoz ragaszkodnak, ahol például, nem a tudományos jegyzetek, hanem az oktató személyisége a meghatározó. Ezek alapján az eltérő ázsiai - európai szubkultúrák (viselkedés, gondolkodásmódok) nehezen, vagy egyáltalán nem adaptálhatóak. Emiatt szükséges a saját európai szubkultúrájú judo sportfilozófia fejlesztése, ázsiai közös nevezők keresésével.

Sportideológiák

Versenysport pragmatista álideológiák politikai és ipari - működési, érdekek alapján

„A teljesítmény és az országnak szerzett dicsőség a fontos.” „Amikor úgy érzed nagyon elfáradtál, akkor még csak az út felénél jársz.” „A győzelem a fontos, a vereséget nem lehet megmagyarázni.” „Tegyél meg mindent a győzelemért!”

A kiválasztódáson alapuló vetélkedés ösztönös viselkedésen alapul – lehet vele uszítani, figyelmet manipulálva, hatalmi érdekeket szolgálni. Az együttműködésen alapuló vetélkedés emberi kultúra része – nem alkalmas uszításra.

Az agyonhajszolt élsportoló kiváló munkaerő példakép az ipar számára. Erősíti „A munka hasznos a játék haszontalan.” ipari forradalom munkaerőt biztosító erkölcsi tanítását.

Human értékű idealista sportideológiák szabadidősport társadalmi felzárkóztató érdekek alapján

„A sportjáték öröm és boldogság.” „Az örömsport játszva tanulni és szórakozva sportolni.” „A sport reneszánsza a játékos ember.” „ Mindenki önmagához mérten fejlődjön!” „Versenyen egy valaki lesz első. Sportművelésnél mindenki nyer.” Nemes a győzelem, ha mindenki nyer általa.”

Nem százból, - egy két tehetség gondozása, hanem, mind a száz értékfejlesztése a cél.

Sporterkölcs

Versenysport

A magyar versenysporti judo elismerésre méltó személyiségekkel rendelkezik.

A magyar versenysporti judo morálja elismerésre méltó személyiségekkel rendelkezik, irányítási, oktatási, sportolói szférában, akik magánemberként is kiválóak. Erkölcsi példamutatásuk meghatározó. Mindenki tud ilyen neveket felsorolni. Természetesen ellenkező példa is akad. A lényeg a jelenségek negatív, vagy pozitív tendenciájában van. Az irányítás többnyire többségi érdeket is szolgál, vagy belekényszerül a hatalmat megőrző klikkes reflexekbe.

Az oktatás tehetséggondozó, költségvetést biztosító, éremszerzésre koncentrál.

A sportolók sportszerűek, vagy sportszerűtlenek (dopping, tudatos sérülésokozás). Magánemberként a szakemberek névtelenül az interneten mocskolódóak, vagy nevüket felvállaló jóindulatú tanácsokat adó személyek. Csak vadászat egy milliárd forint környékén, vagy pénzzel nem járó társadalmat kiszolgáló elméleti fejlesztések is edzők részéről. Az ösztönös önző viselkedés a meghatározó, vagy a - tanult - közhasznú együttműködés.

Szabadidősport

Szabadidősport irányzat az örömsport és hatékony személyiségfejlesztés.

A magyar szabadidősporti judo kiemelt feladatának kell, hogy tekintse a sportolók egymást segítő és bölcsen megértő rangsorát. Ebben az esetben egy "elesett" magatartászavaros gyereket nem nehéz a csoportnak kiemelten elismerni, ha önmaga idegrendszeréhez képest nagyot teljesít. A megvalósuló társadalmi asszimiláció óriási erkölcsi érték. A tehetséges sportolók tanítása arra, hogy tudásukkal társaikat segítsék, az edző számára is - edzéshatékonyságot növelő, - hasznos erkölcsi útmutatás. Ha az edző szakmai, pedagógiai hibát követ el és önmaga, a csapat vagy a szülő előtt is elismeri, kijavítja - erkölcsi példát mutat és a tanfolyami rendszer fejlődését, alkalmazkodóképességét növeli.

Sporttörvény és rendeletek alakulása

Kevésbé társadalmi érdekek alapján

Rendszerváltás rövid időszakában társadalmi érdekek alapján

Sportérdekek

Versenysportnál tehetségkutatást, állami támogatást biztosító érdekek biztosítása

• Teljesítményspirál, hatalmi és profitorientációs háttérérdekek biztosítása
• Szabadidősport tagságát megszerző működési érdekek biztosítása

Szabadidősportnál társadalmi támogatást kereső érdekek kiszolgálása

• Társadalmi közérdekek biztosítása

Sportfejlesztés háttérkörnyezete

Emberi természet alapján együttműködő és agresszív

• Tanult emberi kultúra értékrendek alapján
• Örökletes hajlamok alapján agresszív ösztönparancsok alapján

Természeti, gazdasági erőforrás környezet alapján támadó és békés

• Agresszíven vetélkedő erőforrásszegény régiók
• Békésen vetélkedő erőforrás gazdag régiók

Társadalmi környezet alapján hatalom megőrzését, vagy társadalmat segítő

• Diktatórikus társadalmi környezet alapján eredményt demonstráló céllal
• Demokratikus társadalmi környezet alapján néptanítási céllal

Következtetés

Versenysport és a szabadidősport közeledése csak egyetemes sportági érdekek kiszolgálása alapján várható.

• Versenysport
  • Elérhető célok teljesítményspirál és hatalmi, profitorientációs háttérérdekek kiszolgálása alapján
• Szabadidősport
  • Elérhető célok társadalmi közérdekek kiszolgálása alapján
• Egyetemes
  • Elérhető célok egyetemes sportági érdekek kiszolgálása alapján

Készítette:

Budapest, 2017. április 23.

Horváth László judo szakedző

Human Vital Judo szabadidősporti szakág vezető