Ido nyelvkönyv/Nyelvtan
A nyelvről
[szerkesztés]A nyelv szókincse a főbb európai nyelvek (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) szókincsére alapszik.
Minden szó valamilyen szófajhoz tartozik, ezeknek az idóban külön jelük van: Főnév: -o (egyes szám), -i (többes szám); Melléknév: -a; Határozó: -e; Az igei végződéseket lásd az igénél.
Természetesen egyes segédszavakat (számnevek, elöljárók, kötőszók, stb.) nem lehet kategorizálni, így ezek nem kaptak önálló végződést.
Írás és kiejtés
[szerkesztés]Az ido ábécé 26 betűből áll:
A magyartól eltérő hangok a következők:
- a – rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében [a]
- ch – magyar cs [ʧ]
- j – magyar zs [ʒ]
- qu – magyar k és egy félhangzós u kapcsolata [kw]
- s – magyar sz [s]
- sh – magyar s [ʃ]
- w – félhangzós u, megegyezik az angol w ejtésével [w]
- y – magyar j [j]
A dinamikus hangsúly az utolsó előtti szótagon (de a szóvégi kettős magánhangzókat egy szótagnak tekintjük). A hangsúlyos szótagban található magánhangzó sohasem nyúlik meg!
A névelő
[szerkesztés]A határozott névelő (a, az) az idóban a la, mely mindkét számban változatlan: la ponto (a híd), la lagi (a tavak). Határozatlan névelő nincs a nyelvben, így pl., a navo jelentése lehet hajó és egy hajó is.
A főnév
[szerkesztés]A főnevek néhány tulajdonnévtől eltekintve mindig -o-ra végződnek egyes számban. Többes számuk mindig -i: libro – libri (könyv – könyvek).
A melléknév
[szerkesztés]A melléknevek mindig -a-ra végződnek, ez nem változik többes számban sem: la granda domo – la granda domi (a nagy ház – a nagy házak). Helyzetükre való tekintettel állhatnak a jelzett szó előtt is és utána is: la granda domo – la domo granda.
Fokozás:
- alapfok: forta (erős);
- középfok:
- felfelé: plu forta (erősebb),
- lefelé: min forta (kevésbé erős);
- felsőfok:
- felfelé: maxim forta (legerősebb),
- lefelé: minim forta (legkevésbé erős).
A határozó
[szerkesztés]A határozók végződése -e. A legtöbb határozót képezhetjük melléknévből végződéscserével: bona – bone (jó – jól). Ugyanúgy fokozhatjuk őket, mint a mellékneveket.
Az ige
[szerkesztés]Az ige főnévi igeneve az -ar. Ennek helyébe tesszük az egyes igeragokat:
- Főnévi igenevek: -ar (jelen idejű), -ir (múlt idejű), -or (jövő idejű).
- Kijelentő mód: -as (jelen idejű), -is (múlt idejű), -os (jövő idejű).
- Felszólító mód: -ez (csak jelen időben).
Az -ab- utóképzőt használjuk a befejezett cselekvések jelölésére. Mindig a jelen idejű alakhoz kapcsolódik: me vidabas (láttam volt).
Melléknévi igenevek: -ant- (jelen idejű cselekvő), -int- (múlt idejű, cselekvő), -ont- (jövő idejű, cselekvő), -at- (jelen idejű szenvedő), -it- (múlt idejű, szenvedő), -ot- (jövő idejű, szenvedő ).
A melléknévi igenevek felvehetik a melléknév -a és néha a főnév -o/-i és a határozó -e végződését.
A szenvedő szerkezetekben a főige előtt az esar ragozott alakja áll, ez az egy segédige van az idóban. Szenvedő igealakokat készíthetünk az -es- utóképző segítségével is, ilyenkor természetesen nem kell az esar ragozott alakját kitenni a főige elé: ni esas trovota = ni trovesos (“mi leszünk megtalálva”).
A névmások
[szerkesztés]A főbb személyes névmások: me, tu/vu, il(u)/el(u)/ol(u)/lu; ni, vi, li; onu (személytelen); su (visszaható). Tárgyesetük megegyezik alanyesetükkel, az egyéb eseteket elöljárókkal fejezzük ki.
Birtokos névmások: mea, vua, ilua/elua/olua/lua, nia, via, lia; onua; sua.
A vonatkozó/kérdő névmásokat a következő táblázat mutatja:
| határozatlan | gyűjtő | kérdő/vonatkozó | tagadó | mutató | |
| tárgy | ulo | omno | quo | nulo | ito |
| személy | ulu, ula | omnu, omna | qua | nulu, nula | ita |
| tulajdonság | ulaspeca | omnaspeca | quala | nulaspeca | tala |
| hely | ulaloke | omnaloke | ube | nulaloke | ibe |
| birtokos | di ulu/ula | di omnu/omna | di qua/quo | ni dulu/nulo | di ita/ito/to |
| mód | ulamaniere | omnamaniere | quale | nulamaniere | tale |
| ok | pro ulo | pro omno | pro quo | pro nulo | pro to |
| idő | ulatempe | sempre | kande | nulatempe | lore |
| mennyiség | kelke | omno | quante | nulo | tante |
Szóképzés
[szerkesztés]Közvetlen szóképzés
[szerkesztés]Egyszerű végződéscserével hajthatjuk végre: brosar – broso (kefélni – kefélés), bona – bono (jó – a jó), oro – ora (arany – arany-), bela – bele (szép – szépen).
Előképzők
[szerkesztés]Az előképzőket a képzett szó elé helyezzük.
- anti- valami ellenes:antierrora(hibaellenes)
- arki- kiemelkedő méltóság előtti állapot: arkiepiskopo (érsek)
- auto- önmagától működő, történő: autofoko (autófókusz)
- bi- két-, kettős- kétszeres: bilinguala (kétnyelvű)
- bo- házasság folytán létrejött kapcsolat: bopatro (após)
- des- ellentétesség: desfacila (nehéz)
- dis- elválasztás: dissendar (szétosztani)
- ex- egykori: exoficiro (volt katonatiszt)
- ge- mindkét nem együttes kifejezése: gefrati (testvérek) (Megjegyzés: 1929-ben a genitori szót kicserélték a gepatri szóra (szülők))
- mi- fél: mihoro (fél óra)
- mis- rosszaság: miskomprenar (félreérteni)
- ne- tagadás: neutila (használhatatlan)
- par- teljesség: parlektar (kiolvasni)
- para- valami ellen védő: parasuno (nap ellen védő)
- pseudo- ál-: pseudonomo (álnév)
- pre- előtt: predicar (megjósolni)
- prim- ős: primavi (ősapa)
- quadri- négy-, négyszeres: quadrilinguala(négynyelvű)
- retro- vissza: retrovenar (visszajönni)
- ri- ismét: ridicar (újramondani)
- sen- nélül: senviva (élettelen)
Utóképzők
[szerkesztés]Az utóképzőket a szó töve és a szófajt jelző végződés közé illesztjük.
- -ach- pejoratív, rosszízű jelentés: populacho (köznép)
- -ad- ismétlés: dansado (táncolás)
- -ag- eszközzel dolgozni: martelagar (kalapálni)
- -aj- anyag: manjajo (étel)
- -al- viszony: nacionala (nemzeti)
- -an- tag: senatano (szenátor)
- -ar- gyűjtemény: homaro (emberiség)
- -ari- gyűjtő: legacario (örökös)
- -atr- -szerű: sponjatra (szivacsos)
- -e- színű: rozea (rózsaszínű)
- -ebl- lehetőség: videbla (látható)
- -ed- mennyiség: manuedo (maroknyi)
- -eg- nagyság: pluvego (felhőszakadás)
- -em- hajlandóság: laborema (szorgalmas)
- -end- teendő: solvenda (megfejtendő)
- -er- amatőr: fotografero ((amatőr) fényképész)
- -eri- helyiségképző: distilierio (szeszfőzde)
- -es- visszaható: amesar (szeretve lenni)
- -esk- valamilyenné válni: dormeskar (elaludni)
- -esm- sorszám: unesma (első)
- -estr- fő-: urbestro (polgármester)
- -et- kicsinyítő: rivereto (patak)
- -ey- hely: kavaleyo (istálló)
- -i- birtok: komtio (parókia)
- -id- utód: Izraelido (izraelita)
- -ier- tartó: sigariero (szivardoboz)
- -if- készíteni: florifar (virágozni)
- -ig- valamilyenné tenni: beligar (szépíteni)
- -ik- betegség: alkoholiko (alkoholista)
- -il- szerszám: brosilo (kefe)
- -im- törtszám: duimo (fél)
- -in- nőnem: fratino (lánytestvér)
- -ind- méltó: aminda (szeretnivaló)
- -ism- rendszer, tan: socialismo (szocializmus)
- -ist- tudomány, képesség: artisto (artista)
- -iv- ami tud: instruktiva (tanulságos)
- -iz- lefedni, betakarni: armizar (átölelni)
- -op- osztószám: quarope (négyesével)
- -opl- szorzószámnév: triopla (háromszoros, tripla)
- -oz- teli: poroza (lyukacsos)
- -ul- hímnem: katulo (kandúr)
- -um- nem meghatározott jelentésű utóképző: foliumar (átlapozni (egy könyvet))
- -ur- cselekvés eredménye: pikturo (festmény)
- -uy- tartó: inkuyo (tintatartó)
- -yun- fiatal: bovyuno (borjú)
Összetett szavak
[szerkesztés]Összetett szavakat szabadon készíthetünk. Az összetett szavak utolsó eleme a főszó, ennek megfelelően kapja meg a jeleket, képzőket. A jelzőszó elveszti a végződéseit: vaporo (gőz), navo (hajó) – vapornavo (gőzhajó). A szóösszetételekben a könnyebb érthetőség kedvérét használhatunk kötőjelet, de ez nem kötelező (ilyenkor a jelzőszó is megtarthatja a végződését: vaporo-navo, sőt vannak esetek, mikor tanácsos a végződést használni: letro-buxo és nem letrbuxo, bár alakilag mindkettő helyes).
Természetesen egy adott jelentésnek megfelelő összetett szó vagy szókapcsolat többféle is készíthető: marsalo (tengeri só): marsalo, mar-salo, maro-salo, marala salo, salo di maro.
Szórend
[szerkesztés]A jelző állhat a jelzett szó előtt is, de utána is, erre nincs külön szabály.
Az ido mondat szórendje az alany – állítmány – tárgy gerincre épül, ezt általában meg kell tartani. Természetesen itt is lehetnek kivételek: la viro qua vidas el = la viro quan el vidas (a férfi, aki látta őt). Határozatlan tárgy esetén mindig az elöljárós formát kell használni: el donis la buxo ad il és nem el donis il la buxo (odaadta neki a dobozt), ez utóbbi hibás!
A kérdőszavak nem módosítják a mondat szórendjét (mint pl. az angolban):
La treno esis here. – A vonat itt volt. – The train was here.
Ka la treno esis here? – A vonat itt volt? – Was the train here?