Ido nyelvkönyv/7. lecke

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Számok[szerkesztés]

Az alapszámok nullától tízig: zero, un, du, tri, quar, kin, sis, sep, ok, non, dek

Száz: cent; ezer: mil; millió: milion; billió: bilion.

A fenti alapszámokból képezzük a többit: a tízeseket az -a utóképző hozzáadásával, a hozzájuk tartozó egyeseket pedig az e kötőszóval, melyet kötőjelekkel egybeírunk: 11 – dek-e-un; 12 – dek-e-du; 20 – dua dek; 21 – duadek-e-un; 56 – kinadek-e-sis; 178 – cent-e-sepadek-e-ok; 1066 – mil-e-sisadek-e-sis; 1923 – mil-e-nonacent-e-duadek-e-tri. Ha számokat sorolunk fel, akkor egyszerűen egymás után mondjuk őket: 1923 – un non du tri.

A sorszámneveket a tőszámnevekből az -esma képzővel alkotjuk, ilyenkor a többtagú számokat egybeírjuk: unesma (első), dekeduesma (tizenkettedik), omna duesma dio (minden második nap).

A tő- és sorszámnevek állhatnak főnévi vagy határozói alakban is, sajátos jelentéssel: uno (egység), une (bizonyos értelemben), duo (pár), trio (trió), dekeduo (tucat), unesmo (az első …), unesme (először), dekesmo (a tizedik).

Törtszámokat az -im- képzővel alkothatunk: duimo (fél), quarimo (negyed), dekimo (tized), centimo (század), du triimi (kétharmad), sep okimi (hétnyolcad).

Szorzószámokat az -opl- segítségével képezhetünk: duopla (kétszeres, dupla), centopla (százszoros); hasonlóan multopla (sokféle). A -szor, -szer, -ször kifejezésére használjuk a -foye képzőt: unfoye (egyszer), trifoye (háromszor), centfoye (százszor).

Csoportképző számneveket az -op- képzővel alkothatunk: quarope (négyesével); hasonlóan: pokope (apránként), vortope (szóról szóra).

Számos előképzővel találkozhatunk, amelyek számnevekből alakultak ki: mono-, bi-, tri-, quadri-, quinqua-, sexa-, septua-, okto-, nona-; mono-plano (egyfedeles repülőgép), bi-plano (kétfedeles repülőgép), tri-folio (háromlevelű lóhere), quadri-pedo (négylábú).

Melléknévi igenevek[szerkesztés]

A jelen idejű melléknévi igenév végződése -anta: vidanta (látás). A múlt idejű szenvedőé -ita: vidita (látott).

Természetesen a fenti két legfontosabb melléknévi igenévnek megvan mind a három időben a maga cselekvő és szenvedő alakja, azonban ezeket ritkán használjuk (ráadásul igen nehéz őket magyarra fordítani). A következő táblázatban bemutatjuk az összest (mivel az analitika nagyon hasonlít az angoléhoz, megadjuk az angol formákat is):

Jelen idő, cselekvő vid-anta (látás; A.: seeing)
Jelen idő, szenvedő vid-ata (“látva lenni”, A.: being seen)
Múlt idő, cselekvő vid-inta (“látás volt”; A.: having seen)
Múlt idő, szenvedő vid-ita (látott; A: seen)
Jövő idő, cselekvő vid-onta (“leendő látás”; A.: about to see)
Jövő idő, szenvedő vid-ota (“leendő látott”; A.: about to be seen)

Képzők[szerkesztés]

Valaminek a rossz mivoltát a mis- képzővel fejezhetjük ki: komprenar - miskomprenar ((meg)érteni - félreérteni).

A tagadást kifejezhetjük a ne- előképzővel is: utila - neutila (hasznos - használhatatlan)

Kifejezések[szerkesztés]

Quante vu evas? Hány éves vagy?

Me evas dek (yari). Tíz (éves vagyok).

El evis triadek. Ő harminc (éves) volt.

Kande me evis sep… Amikor hat voltam…

Il esas evoza (grandeva). Koros.

La evoza siorulo. Az érett férfi.

Mea evo esas quaradek yari. Negyvenes éveimben járok.

La infanteto evis kin monati. A csecsemő hat hónapos.