Ido nyelvkönyv/6. lecke
A mutató névmások
[szerkesztés]A magyar mutató névmásoknak az ita szócska felel meg, mely egyes esetekben ta-ra rövidülhet. Ha szükség van a távolság megkülönböztetésére, akkor az ica névmást használjuk közelre (ez), az ita névmást pedig távolra (az). Mindkét számban ugyanabban az alakban használjuk. Ha a rámutatást ez a … formában kívánjuk használni, akkor erre a kifejezésre a to (esetleg ito, co, ico) felel meg.
Kad ita esas vua libro? – Ez a te könyved?
Ta libri esas mea. – Ezek a könyvek az enyéim.
Ica esas bona, ita esas mala. – Ez jó, az rossz.
Quo esas to? – Mi ez?
Ico esas libro, ito esas plumo. – Ez (a dolog) egy könyv, az (a dolog) egy toll.
Az (az,) amely fordítására használjuk a to quo, ta qua (többes számuk ti qui) formákat.
To quon me dicas esas … - Amit mondok az az, hogy …
Yen omnaspeca frukti, prenez ti quin vu preferas. – Van itt mindenféle gyümölcs, válaszd azt, amelyiket akarod.
Ha szüksége a rámutatáskor megadni a személyt, akkor a mutató névmások elé illesztett il-, el-, ol- előképzőkkel jelezhetjük azt.
Ilti facis ol ed elti regardis. – Az (a férfi) tette, ez (a nő) nézte.
La matro di mea amiko, elqua … - A barátom anyja, aki …
Birtokviszony
[szerkesztés]Az akié szerkezetet a di qua szavakkal fordítjuk.
La autoro, pri la libro di qua me parolis. – Beszéltem a szerzővel, akié a könyv.
A lo, a co, to, quo mintájára, határozatlan tárgynak használható. Ugyanígy melléknevekkel a határozatlanságot jelöli.
Prenez ica pomo, me volas lo. – Azt kívánom, hogy vedd el ezt az almát.
(lo nélkül a kívánság az almára vonatkozna!)
Lo bona, lo vera, lo bela. – A Jó, az Igaz, a Szép
Képzők
[szerkesztés]A para- valami elleni védelmet jelöl: parasuno (nap ellen védő), paravento (szélvédő), parapluvo (esernyő).
A cselekvés teljességére utal a par- előképző: lektar - parlektar (olvasni – kiolvasni), drinkar – pardrinkar (inni – meginni), lernar – parlernar (tanulni – megtanulni).
Az -esk- képzővel jelöljük a valamilyenné válás folyamatát: dormar – dormeskar (aludni – elaludni), viro – vireskar (férfi, férj – férfivé válni), vidat – vidateskar (látszó – láthatóvá válni).
A tartós, szokásosan ismétlődő cselekvéseket az -ad- képzővel fejezhetjük ki: dansar – danso – dansado (táncolni – tánc – táncolás).
A műveltetőképző az -ig-: dormar – dormigar (aludni – altatni), bela – beligar (szép – szépíteni).
Az -iz- képző valamilyen eszközzel végzett cselekvést jelöl (gyakran a sur- előképzővel használjuk, amely ilyenkor befedést, letakarást jelent): armo – armizar (kar – átkarolni), limito – limitizar (határ – behatárol), adreso – adresizar (cím – megcímez); oro – surorizar (arany – bearanyoz, arannyal bevon).
Valaminek a létrehozásának jelölésére az -if- képzőt használjuk: floro – florifar (virág – virágzik), sango – sangifar (vér – vérzik).
Kifejezések
[szerkesztés]Me volas pakigar ico. - Be akarom ezt csomagolni.
Donez a me pak-papero. - Adj egy kis csomagolópapírt.
Me bezonas kordeto. - Kérek egy darab spárgát.
Kad vu havas siglovaxo? - Van egy kis pecsétviaszod?
Me povas donar a vu gluo. - Tudok adni egy kis ragasztót.
To konvenos. - Bárcsak adnál.
Ube esas la botelo de gluo? - Hol a ragasztósüveg?
Yen olu. - Itt van.
Ne esas pinselo en ol. - Nincs benne ecset.
Yen la pinselo. - Itt az ecset.
Nun me deziras etiketo. - Most akarok egy címkét.
Gumizita etiketo. - Egy öntapadós címke.
Me ne havas un gumizita. - Nekem nincs öntapadós.
Kad ica konvenos? - Akarsz egyet?
Yes, danko. - Igen, köszönöm.