Ido nyelvkönyv/5. lecke
Kérdő és vonatkozó névmások
[szerkesztés]A kérdő és vonatkozó névmások egyformák, csak helyzetük és jelentésük különbözteti meg őket egymástól. A qua élőlényekre, a quo tárgyakra vonatkozik, míg mindkettő többes száma a qui. Esetenként a qua melléknévi jelentést is kaphat.
Qua esas ibe? – Ki van ott?
La viro qua parolis. – A férfi, aki beszélt.
Quo eventis? – Mi történt?
Qui parolis? – Kik beszéltek?
La viri qui parolis. – Az emberek, akik beszéltek.
Qua viro parolis? – Melyik férfi beszélt?
Ha a vonatkozó vagy kérdő névmásokat tárgyként használjuk, akkor -n toldalékot kapnak.
La viro quan vu vidis. – A férfi, akit láttál.
Quin vu vidas? – Kiket láttál?
Quon il dicis? – Mit mondtál?
Me ne audis quon il dicis. – Nem hallottam, hogy mit mondott.
Többes számú szerkezetek
[szerkesztés]A többes számú jelzős szerkezetekben a melléknév sohasem kerül többes számban, ezzel szemben, ha a melléknév főnévi helyzetbe kerül (önállóan áll), akkor megkaphatja a többes szám -i jelét. Ugyanez vonatkozik a névmásokra is.
blanka hundi – fehér kutyák
nigra kavali – fekete lovak
la blanki e la nigri – a fehérek és a feketék
Il manjis sua pomi, el manjis sui. – Ő (fiú) eszi a saját almáját, ő (lány) pedig a sajátjait.
Szóképzés
[szerkesztés]A melléknév -a végződésének -o-ra cserélésével képezhetünk főneveket: bona – bono (jó – a jó). Ugyanez természetesen visszafelé is érvényes: oro – ora (arany – arany-).
Képzők
[szerkesztés]A melléknévképzők közül az idegen szavakban a magyarban is megtalálható az -al-: raciono – racionala (ráció – racionális).
Az -oz- valamiből gazdagságot, telítettséget jelent: kurajo – kurajoza (ész – eszes), granda – grandoza (nagy – óriási).
Az -em- a gyökben kifejezett fogalom iránti fogékonyságot jelzi: laboro – laborema (munka – szorgalmas).
Egy adott dolog milyenségét fejezi ki az -ik-, gyakori a betegségeknél: elasto – elastika (rugalmasság – rugalmas), alkoholo – alkoholiko (alkohol – alkoholista), artrito – artritiko (izület – izületes).
Az -atr- valamihez hasonlóságot fejez ki: verda – verdatra (zöld – zöldes), haro – haratra (haj – hajszerű).
Valamilyen megjelenés- vagy színbeli jellemzőt jelöl az -e- képző: violo – violea (ibolya – ibolyaszínű), rozo – rozea (rózsa – rózsaszín), muso – musea (egér – egérszínű).
Kifejezések
[szerkesztés]Donez a me forketo. - Adj egy villát!
Me ne havas kuliero. - Nincs kanalam.
Ta kultelo ne esas akuta. - Ez a kés nem éles.
Pasigez a me la salo. - Add ide a sót.
Kad vu voluntus pasigar la pano? - Kérhetek egy kis kenyeret?
Ad-portez a me botelo de nigra biro. - Hozz egy üveg barna sört!
Kad vu deziras glaso de flava biro? - Kérsz egy gyömbérsört?
Me drinkas nur aquo. - Csak vizet iszom.
Kad vu esas anti-alkoholisto? - Antialkoholista vagy?
Kad vu deziras salado? - Kaphatnék egy kis salátát?
Yen bela latugo. - Íme egy kis finom fejes saláta!
Kad vu prenas oleo e vinagro? - Kérsz olajat és ecetet?
Yen la pipro e salo. - Itt a bors és a só.