Heraldikai lexikon/Udvar

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Névváltozatok:
aula: palota, udvar, regalis aula: királyi udvar, aulicus: udvari, udvari ſzolga, vita aulica <udvari élet>, apparatus aulicus: pompás kéſzǘlet (Pápai/Bod 75.), apparent ad limina Regis: Király' házát udvarolják (uo. 54.), aula: udvarban lakni (uo. 153.), regia: királyi ház, király' udvara, vagy akármi fejedelmi-ház (uo. 525.), Othomanica Porta: Török udvar (uo. 670.)
Rövidítések

»A nemes ifjak ugyanis az időben huzamos időt töltöttek a fejedelmi udvarban; a fejedelem szolgálatában illendőséghez, ügyességhez, fegyverforgatáshoz szoktak. Báthory Kristóf fejedelmi udvarában a gyermek Báthory Zsigmonddal együtt tíz főnemesi ifjú nevelkedett. Magyar és lengyel fiúk egyaránt. Iskolai tanításukra külön udvari iskola alakult, amelyben az akkor divatos mód szerint oktatták őket. Akik nem iskolai tanulás céljából, hanem általános művelődés végett tartózkodtak az udvarban, azokat „inasoknak" is nevezték. Báthory István lengyel királynál viszont erdélyi ifjak is voltak. Hasonló volt a helyzet Bethlen Gábor fejedelemnél. Így Kemény János, utóbb fejedelem, is az ő udvarában volt „inas". Mint ilyen, urát legyezgette, agarait etette, házat sepert, tüzet rakott. A főnemes fiúkat a fejedelem kiöltöztette, saját lovait adta alájuk. Háború idején páncélt hordtak, felette páncélszorító veresvirágos bársony zubbonyt, vagy a könyökben vak szorító mentécskét viseljek. Skófiummal varrott bársony-tegzesen, skófiummal varrott, nyuszttal prémezett bársony süvegesen jártak.

I. Rákóczy György fejedelem fiai és a velük nevelkedő nemes ifjak részére Fehérvárt udvari iskolát tartott fenn. Hasonlóképpen udvari iskolát állított fel Sárospatakon, majd Kassán. Az udvarba hívott nemes ifjakat meg „Nemes társaság" néven szervezetbe tömörítette. Egy évig kellett e társaságban lenniök, csak azután lehettek a hadseregben tisztek. Nevelésük volt a fő cél. A nemes társaság kiváltképpen a jóerkölcsökben való gyakorlásra és ezáltal az isteni szent felségnek kegyes isteni félelemmel való dicsőítésére lévén felállítva, kell, hogy kiki magát a kegyes életben gyakorolja, mondotta a szabályzat. Eszközei: az egymást szeretés, illem, rendkedvelés, a bűnöktől: káromkodástól, hamis esküvéstől, veszekedéstől, sebesítéstől, részegeskedéstől, továbbá a kártyától, kockajátéktól, párbajtól való tartózkodás. Hangsúlyozva a vallásosság gyakorlása; ennek keretében imádság, a katolikusoknál évenkint kétszer gyónás, továbbá büntetések szerepelnek. A társaság tagjai jelvényt viseltek, libériában jártak, övet, kardot, az ellenség megöléséért kitüntetésül tollat hordtak. Maga a fejedelem is tagja volt a társulatnak. Udvarában lengyel főnemes ifjak is teljesítettek szolgálatot. Az erdélyi ifjaknak, iskolai tanulmányaik elvégzése után, azonnal a fejedelem udvarába kellett menniök.«

(Biró Vencel: Altorjai Gróf Apor István és kora. Kolozsvár, 1935. 14-15.) [1]

A középkor utáni Habsburg udvar jellegét I. Ferdinándnak 1527-ben, valamint 1537-ben (burgund mintára) kiadott udvari rendtartásai (Hofordnung) határozták meg. Ekkor jelölték ki az udvartartás alapját alkotó négy udvari hivatal és vezetőinek feladatköreit és egymáshoz való viszonyát, amelyek minden uralkodó alatt kisebb-nagyobb mértékben módosultak ugyan, de alapvetően nem változtak meg. Ezen négy alappillér volt a főudvarmester (Obersthofmeister), a főkamarás (Oberstkämmerer), a fő udvari marsall (Obersthofmarschall) és a főistállómester (Oberststallmeister).

Az udvartartás Bécs legnagyobb „munkaadója” volt. A 16. század derekán nagyjából 550 főt tett ki. Rudolf prágai udvara kezdetben kb. 700, majd kb. 1100-1200 főt számlált. Lipót császár udvartartása 1700 körül közel 1000 főből állt, VI. Károlyé 1735-ben 1500-1600 fő volt (a központi igazgatással együtt kb. 2100-2200), az 1760-as években pedig több mint 1300 ember alkotta. A 18. század utolsó harmadában bekövetkezett számbeli csökkenést követően a 19. században újból növekedett az udvartartás létszáma, amely már a 3000 főt is meghaladta, és csak 1913-ban csökkent 736 főre. Míg I. Ferdinánd idejében az udvartartások költsége (a testőrségek nélkül) kevesebb, mint 90 000 forintot tett ki évente, az 1750-es évek udvarának fenntartása 700 000 és 1 millió forint között mozgott. Az udvari funkcionáriusok a fizetés mellett (a hivatalnokokhoz hasonlóan) udvari szállásban (Hofquartier), koszt és gyertyapénzben, valamint több évtizedes szolgálat után nyugdíjban (esetleg más „szociális” juttatásban) részesülhettek. A fiatalon szolgálatot teljesítők (apródok) és az anyagilag nem rászoruló főnemesek nem voltak jogosultak a nyugdíjra, de az udvar a rászorulókról (és özvegyeikről, azok családjáról) évjáradék formájában igyekezett anyagilag is gondoskodni.

I. Ferdinánd és Miksa uralkodása alatt évente csupán 12-18 magyar dolgozott az udvarban, míg Rudolf prágai udvarában ez öt fő alá (1610–1612-ben 1 főre) csökkent. A 17. század hátralévő részére nincsenek pontos adataink. 1711 és 1765 között csak kis javulás tapasztalható, majd számuk a Mária Terézia által 1760-ban létrehívott bécsi magyar nemesi testőrség (Königliche ungarische adelige Leibgarde) felállításával ugrott meg. A testőrség egyszerre volt katonai és udvari szervezet, egyszerre tartozott a Főudvarmesteri Hivatal és az Udvari Haditanács felügyelete alá.

http://www.warfare.meximas.com/15/Graduale-103r.htm --- A bibliai Dávid király udvara a Mátyás graduáléból

https://books.google.sk/books?id=V0o6AQAAMAAJ&pg=RA1-PA33&lpg=RA1-PA33&dq=szent+istv%C3%A1n+rend+herold&source=bl&ots=IaPKJWU_GN&sig=1CR5JJA8svBszGi9En5_kiLotKc&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwidyMKd-YDKAhUGsxQKHUz9A18Q6AEIRzAI#v=onepage&q=szent%20istv%C3%A1n%20rend%20herold&f=false

https://books.google.sk/books?id=V0o6AQAAMAAJ&pg=RA1-PA33&lpg=RA1-PA33&dq=szent+istv%C3%A1n+rend+herold&source=bl&ots=IaPKJWU_GN&sig=1CR5JJA8svBszGi9En5_kiLotKc&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwidyMKd-YDKAhUGsxQKHUz9A18Q6AEIRzAI#v=onepage&q=szent%20istv%C3%A1n%20rend%20herold&f=false -- 24.