Heraldikai lexikon/Özvegy
Névváltozatok:
vidua; witwe; özvegyárva (M. Nyelvtört. 124.), özvegyi „dos“ (Nagy Iván IX. 348.), bivira (Varro): özvegy, kinek két férje vólt (Pápai/Bod 84.), dejecta conjuge: özvegy aſzſzony (uo. 149.), árva (Bethlen Kata)
„Testamentomban néki hagyá szent annyát: nem úgy, mint özvegy árvát, tutorának; hanem mint édes anyát, fiának“ [Pázmány Péter: vasárnapi és innepi prédikátziók. Pozsony 1636. 139.]; „A ki eozvegyárvaságot látott, inkább szánnya az eozvegyet s árvát.“ [Medgyesi Pál: Erdély s egész magyar nép hármas jajja. Sárospatak 1653. II. 168.] (M. Nyelvtört. 124.); „Nem chak az ev sorori tarsi, de meeg ennek felette nagy nemes evzuegy azzonyók, es vraknak felesegy junek vala evtet latnya.“ [Margit legenda 1510. kiadva Nyelvemléktár VIII. 5. 21.] (M. Nyelvtört. 132.)
Rövidítések
Az özvegy az a férfi vagy nő, akinek a házastársa meghalt. (A név előtt álló rövidítése özv. Házastársa a halotti és egyéb jelentésekben „néhai“.) Az elhalt házastársát a jog szerinti özvegyi nyugdíj illeti meg. Az özvegyi jog az örökhagyó házastársának haszonélvezeti joga a hagyaték azon részére, amelyet nem örököl. Az özvegy férj vagy feleség újbóli házasságával az özvegyi jog megszűnik.
A feudalizmusban a védtelen özvegyek (elsősorban nők) és árvák jogainak védelmét országgyűlési határozatok szabályozták és a vármegye intézményei felügyelték és hajtották végre. Az özvegységre jutott nők vagyoni és ezzel szociális szempontból jobban ki voltak szolgáltatva, ezért helyzetükön általában újabb házassággal igyekeztek javítani.
Az özvegyi címer (de: Witwewappen) olyan házassági címer, melynek mindkét pajzsa megoldott szerelemkötéllel van körülvéve. Az özvegyek saját címerüket gyakran díszkötésbe kötött zsinórral díszítették.