Heraldikai lexikon/Testőr

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Névváltozatok:

apparitio, apparitura: meg-jelenés, ajtón-állás, apparituram facere: Király' házát ö́rizni, palotáskodni, apparitor: udvarló, ajtó ö́rzö́, váras' [város] ſzolgája, Apparitor Regis: Király' ház ö́rzö́ inasa (Pápai/Bod 54.), prætoria cohors: udvari ſereg (uo. 123.), salvagvardia: salagvárda, óltalmazó vitézek (uo. 672.)


Rövidítések:

Mátyás király bécsi gyalogos testőrségének egyik állópajzsa

http://www.npg.hu/index.php/component/jcollection/item/2713-esterhazy-antal-iii

http://www.npg.hu/index.php/component/jcollection/item/343-esterhazy-ii-miklos

http://www.npg.hu/index.php/component/jcollection/item/331-irinyi-bertalan

http://www.npg.hu/index.php/component/jcollection/item/1113-ismeretlen-testr-2

http://www.npg.hu/index.php/component/jcollection/item/1112-ismeretlen-testr-1

http://www.npg.hu/index.php/component/jcollection/item/2094-pechy-albin

http://www.npg.hu/index.php/component/jcollection/item/1514-szathmary-kiraly-pal

https://books.google.sk/books?id=IFJTAAAAcAAJ&pg=PA235&dq=bielek&hl=hu&sa=X&ei=pWNHVdKvBYP9UKvSgbgI&ved=0CDUQ6AEwBDjIAQ#v=onepage&q&f=false

https://books.google.sk/books?id=V0o6AQAAMAAJ&pg=RA1-PA33&lpg=RA1-PA33&dq=szent+istv%C3%A1n+rend+herold&source=bl&ots=IaPKJWU_GN&sig=1CR5JJA8svBszGi9En5_kiLotKc&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwidyMKd-YDKAhUGsxQKHUz9A18Q6AEIRzAI#v=onepage&q=szent%20istv%C3%A1n%20rend%20herold&f=false -- 25., 35-36.

1147-ben a II. keresztes hadjárat német katonái vonultak át Magyarországon III. Konrád német király vezetésével. Vele együtt jött Ottó, freisingeni püspök is, aki a magyar király testőrségéről is szól: "A király hadseregében külön válogatott csapat is van, mely az uralkodót, mindenhová kiséri, ezek olyan testőrfélék és herczeg nevet viselnek, marczona kinézésűek és fegyverzetök ijesztő jelleget kölcsönöz nekik. Mindazáltal e testőrök fiai, bizonyos nevelésben részesülnek és e nevelés folytán, atyáik vadságából veszteni fognak valamit."17-18.

Magyar testőrségek működtek Mohács előtt a magyar, majd az erdélyi (darabontok) és a Habsburg udvarban is. A felkelés alatt nemesi ifjakból II. Rákóczi Ferenc is létrehozta a saját udvari testőrségét.

Egy 1508–1511 között kiadott oklevél szerint II. Lajos udvarában a király saját könnyűfegyverzetű hadinépét, testőreit palotásoknak vagy királyi huszároknak nevezték. Vezetőjük forrásainkban aulicorum regalium capitaneus, capitaneus aulicorum regius, illetve hwzarorum regalium capitaneus névvel szerepelnek. Az említett oklevél Bátori Istvánt nevezi meg kapitányukként (magnificis Stephano de Bathor capitaneo aulicorum nostrorum). 1458 és 1471 között rövid megszakításokkal Báthori István volt Mátyás testőrségének parancsnoka, majd 1501-ben Bélai Barnabás volt a testőrök kapitánya, 1502-ben Tárcai János, 1504-ben Kövendi Székely Miklós, 1506-ban Putnoki János, 1508–1510 között Bátori István, 1510-től Bornemissza János, 1512-1513-ban Somi Józsa fia, Gáspár.

A bécsi udvarban összesen öt testőrség létezett. 1518-tól a hacsérosok, vagy hartsírok (k. k. Hartschieren-Leibgarde) és a darabontok (k. k. Trabanten-Leibgarde), 1745 óta a Svájci Gárda (Schweizer Garde), 1760-tól a magyar nemesi testőrség (Königliche ungarische adelige Leibgarde), valamint 1763-tól az örökös tartományok nemeseiből álló Arcièren testőrgárdák, amelyek közül az előbbi (k. k. adelige Arcièren-Leibgrade) a császárhoz, míg a későbbi (königlich römische adelige Leibgarde zu Pferd) a római királyhoz tartozott (a két gárdát 1765-ben, Ferenc császár halála után egyesítették).

1760-ban Mária Terézia kezdeményezésére és a magyar rendek támogatásával hozták létre a bécsi magyar nemesi testőrséget (Königliche ungarische adelige Leibgarde). Egyszerre volt katonai és udvari szervezet, intézményileg egyszerre tartozott a Főudvarmesteri Hivatal és az Udvari Haditanács felügyelete alá. Mivel III. Károly csak a magyar főnemesség kegyét tudta elnyerni, de a középnemességét nem, Mária Terézia fő célja a bécsi testőrség felállításával pontosan ez volt. A testőrgárda életre hívása nagy mértékben emelte a magyarok udvari jelenlétét, valamint egyfajta iskolát, művelődési teret is biztosított a köznemesi ifjak számára.

A magyar testőrgárda fenntartását minden magyar, erdélyi és horvát–szlavón vármegye finanszírozta, melyek a 120 főből álló testőrségbe arányosan fiatal nemeseket (vármegyénként két főt, egyharmad arányban protestánsokat is) delegálhattak. A gárda állományába tartoztak még a tisztek (kapitány, alkapitány, testőrhadnagy, testőralhadnagy, három első testőrőrmester és hat másod testőrőrmester), valamint a tanárok és a kisegítő személyzet (lelkész, lovász, orvos, sebész, trombitás, könyvelő). A tisztek, valamint a tanárok és a kisegítő személyzet névsorát az udvari kalendáriumok és sematizmusok név szerint tartalmazzák (a testőröknek csak a számát tüntették fel).

A bécsi császári udvarban nevelkedett Bocskai István 17 évesen (1573 végén vagy 1574 elején) bekerült Miksa „nemesi ifjai” (udvari testőrök) közé (1576-ig), ahol komolyabb katonai, államigazgatási és politikai tudást szerzett.

II. Rákóczi Ferenc fejedelem reprezentatív testőrsége volt a kapcsos palotások. (Mészáros Kálmán: Egy reprezentatív testőrszázad II. Rákóczi Ferenc udvarában : a kapcsos palotások névjegyzékei (1706. május-szeptember) In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hauser Gábor. Budapest, 2005. 469-477.)

Az első hivatalos testőrség megalakulása II. Rákóczi Ferenc regnál á sa idejére tehető. A testőri feladatokat az „udvari hadak” látták el, akik a fejedelem k atonai szervezetében, mint lovas testőrző had és testőrző gy a- loghad szerepelt. A fejedelem, 1707. április 26 - án, Kolozsvárott eskette fel a 100 főből álló Nemesek Társaságá t 1 . Ezzel egy időben olyan inté z- mény alapjait rakták le, amelyben az ifjú nemesi szá rmaz á súaknak, a kor elvárásainak megfelelő katonai és egyéb ismereteket oktattak. A testőri feladatok ellátásán felül, bizalmas üzeneteket is t o vábbítottak, valamint részt vettek, olykor bizalmas diplomáciai tárgy a lásokon is. Öltözékük is megkülönböztette őket a többi fegyverestől. Részükre szigorú erkölcsi és viselkedési normákat tartalmazó rendtartást dolgoztak ki. Katonai kiké p- zésükre rendkívül nagy gondot fordított a fejedelem. Rendszeres katonai gyakorlatokat tartottak, melyek végeztével elmaradhatatla n volt a „mus t- ra” 2 . Ezredesük maga a fejedelem lett. Akik ebbe az egységbe beléptek, vármegyéjükből hiteles igazolást ho z tak arról, hogy nemesi cs a ládból származnak. Az ezred karabéllyal, karddal és pisztollyal volt felfegyv e- rezve. Rákóczi védelmét éjjel - n appal két fő látta el és mindenhova elk í- sérték. Kísérői nem csak a fegyvert kezelték jól, hanem remekül lovago l- tak és vívtak. A fejedelem terve az volt, hogy Isteni Gondviselés néven katonai rendet alapít, melynek ez a század képezte volna az alapját. [1]

Az 1765. évi VI. tc. az országbárók (zászlósurak) közé sorozta a magyar nemesi testőrzö sereg kapitányát is.