Heraldikai lexikon/Osztóvonal

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Névváltozatok:
vonat (Horvát István 1833. 78.), alapvonalak (Tagányi 1880. 6.), osztó vonal, a metszés vonala (Thallóczy 1897. CCLXI. lap), az osztás vonala (Thallóczy Turul 1897/2. 86.), osztásvonal (Varjú Elemér, Turul 1896/4. 148.), szegélyezvék, szegélyü ([szegély] Nagy Iván II. 124. l.), osztási vonal (Forgon 303. l., Orosz Ernő – az Almásy családnál), hasításvonal (Reiszig Ede: SZATMÁR VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Borovszky. 608.Teleki címer), hasításvonal (speciális eset, Gudenus I. 226.), szalag (Gereczi Péter ArchÉrt. 1904. 195.[1]), simaoldalú, hullámos (Tóth I. 1909. 225.)
de: Theilungslinie, Schnitte, en: lines of partition, lines of division, fr, en: partitions, it: linea, la: sectiones, sk: rez
Rövidítések

1418. SZEPTEMBER 11. ULM. ZSIGMOND KIRÁLY SZECSŐDI DEMETERNEK ÉS ROKONAINAK CZÍMERT ÁD. (Arcanum DVD IV.)

Az osztóvonal a pajzsmező, esetleg a sisakdísz tagolására és a mesteralakok létrehozására szolgáló vonal. Ez lehet egyenes vonal és annak mindenféle változata, sőt ritka esetben különféle összetett ábrákkal végrehajtott pajzstagolás is. A nem egyenes osztóvonalakat összefoglalóan díszvonalnak (de: Zierschnitt, Zierlinie) nevezték és a középkori heraldikában rendkívül kedvelték. Ezen osztóvonalak tehát az alkalmi díszítési szándék és a rokoni heraldika lefektetett előírásainak eredményei lehetnek. Néha nemcsak a címerébrák, hanem az osztóvonalak is utalhatnak a címerviselő nevére, mint más beszélő címerek.

Egyenes osztóvonal; ez a szokványos és egyben a leggyakoribb osztóvonal; a címerleírásban nem nevezzük meg
Osztóvonalak Schmeitzelnél (1723): 41. lépcsős (Zahn-Schnitt), 42. (kis) pikkelyes (Kerb-S.), 43. (nagy) pikkelyes (Schuppen-S.), 44. hullámos (Wellenweiß), 45-46. íves (Wolcken-S.), 47. golyós (runden Wolcken-S.), 48. felhős (krausen Wolcken-S.), 49. vaskalapszerű (Eisenhütlein-S.), 50. csigavonal (ausgekerbten Schnecken-S.), 51. oroszlánfej oszt. (Lövenrachen-S.), 52. keresztalakú oszt. (Creuz-Zug gespalten), 53. hársleveles (Herzblatt-S.), 54-55. lóhereoszt. (Kleeblatt-S.), 56-57. liliomos oszt. (Lilien-S.)

A szín-alakzat viszony törvényszerűségei alapján az osztóvonal a pajzsban létrehozhat mezőt, pajzstagolást és mesteralakot. A címerképeknek nem osztóvonalai, hanem körvonalai vannak.

A bonyolultabb vonalaknál nem mindig dönthető el egyértelműen, hogy osztóvonalról (pajzstagolásról) vagy mesteralakról, esetleg címerképről van-e szó. Ebben a tekintetben segítségünkre lehet az, hogy az adott osztóvonal általában csak a pajzs két szélét érinti. Ha azonban az osztóvonal a pajzs legalább három oldalát érinti (mint pl. a süvegezett pajzs esetében), az már nagy valószínűséggel mesteralak és nem pajzstagolás.

Gatterer az osztóvonalon (Theilungslinie) kívül megkülönböztet határolóvonalat (Grenzlinie) is, melyek teljesen körülfogják az adott ábrát és nem érintik a pajzs szélét. (Tehát ezek nagyjából a címerképek körvonalainak felelnek meg.)

"A herold- vagy dísz-ábrák a paizsban egyenes, vagy szegletes vagy hajlott vagy hegyes vagy kanyargó vonalak és szabályos színezés által létesülnek..." (Nagy Iván 1872-1875. 23.)

Az osztóvonal típusai[szerkesztés]

Fodros, fűrészes és harántormós osztóvonalak az angol Fenwick Roll (1422-1461) címertekercsben

Az osztóvonalaknak különféle változatai vannak. Ezek részben a rokoni heraldika hatására jöhettek létre, a családon belüli címertörés kifejezésére. Például a keresztet, a harántpólyát stb. egyenes vonal helyett az angol heraldikában gyakran ábrázolták fodros vagy másféle vonallal a család mellékágainál, miközben a főág az eredeti egyenes osztóvonalat használta.

Az osztóvonalakat a nyúlványok jellegzetes alakja teszi egyedivé. Ezek száma és nagysága eltérő. Ha a nyúlványok nagyok, legfeljebb két-három fér el a pajzson, mint pl. a Szecsődy címerben, vagy csak egy fent és egy lent (pl. a medvefej osztóvonal esetében), illetve pusztán csak egy (pl. a lóherevonalnál). Ezért az azonos osztóvonalaknál megkülönböztetünk szokványos, kis és nagy változatokat. Ezeknek néha külön neve is van. A közepes általában 4-5 nyúlvánnyal rendelkezik (ilyen a hullámos pólyák többsége), a kicsinek 6-10 nyúlványa van. Az ennél több nyúlvány már nagyon ritka és nem is fordulhat elő mindenféle osztóvonalnál, valamint a túlságosan kicsi nyúlványok már nehezen lennének ábrázolhatók és értelmezhetők; végül a nagy osztóvonal-változat három vagy akár egyetlen nyúlványból is állhat.


Különféle fogas osztóvonalak nagyság szerint
Különféle osztóvonalak Spenernél

Az osztóvonalak csoportosíthatók az alakjuk és az irányuk szerint is. A leggyakoribb az egyenes osztóvonal. Ezt nem említjük a címerleírásban. Az osztóvonal iránya lehet vízszintes (derékvonal [Bárczay 62. l.]), függőleges (czölöpvonal [Bárczay 62. l.]), harántos (haránt osztóvonal [Bárczay 62. l.]) és balharántos. Tehát általában minden osztóvonal előfordulhat mind a négyféle irányban (néhány specifikus kivételtől eltekintve).

Idővel szinte beláthatatlan számú osztóvonal-típus alakult ki. A mesteralakoknál az osztóvonal lehet alul vagy felül, illetve elöl és hátul ugyanaz a vonal, de eltérő is. Ezek Heraldikai lexikon/nevezéktana külön sémát követ. Azaz ha 1. az adott mesteralak osztóvonala mindkét oldalon ugyanolyan helyzetű, akkor például a pólya esetében kettősormós, kettősfogas stb. pólyáról van szó, 2. ha az osztóvonalak mintázata egymáshoz képest elcsúszik, ellenormós, ellenfogas stb. pólyáról beszélünk. Ha a mintázat csak az egyik oldalon görbe vonal, a másikon egyenes, akkor beszélhetünk pl. felül ormós vagy alul ormós pólyáról, illetve elöl és hátul ormós cölöpről, miközben az ellentétes oldal egyenes vonala magától értetődik és nem kell külön megnevezni a címerleírásban. Amennyiben az osztóvonal a mesteralak mindkét oldalán egymástól eltérő, azokat a saját nevükkel és a fent-lent, illetve az elöl-hátul kifejezések beiktatásával külön is meg kell említeni. Az ellen- előtaggal az is külön megnevezhető, ha ezek a mintázatok egymáshoz képest elcsúsztak, mint pl. ormós-ellenfogas pólya.

A mesteralak-osztóvonalak nevezéktana[szerkesztés]

A tagolások nevezéktana[szerkesztés]

A főbb osztóvonal-változatok[szerkesztés]

Összetett és ritkább osztóvonal-változatok[szerkesztés]

Különleges osztóvonalak[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

mesteralak, pajzstagolás, pólya