Címerhatározó/Balassa címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Balassa, Balassi családok címerével foglalkozik.


gyarmati Balassa[szerkesztés]

Balassa címer.jpg Balassa csaladk.png Balassa János arckép.jpg Coa Hungary Family Balassa.svg

Doncs mester címere (1327). A címerleírás alapján rekonstruált címerrajz. Ch→
Demeter mester pozsonyi, zólyomi és sárosi ispán pecsétje
Doncs mester címerjavító oklevele, 1327

A család egyik őse Doncs mester (? - 1334-1339 k.), A 14. század első felének egyik leghatalmasabb főura. Az Árpádok kihalását követő zűrzavarban több királyi várat is elfoglalt Zólyom és Hont vármegyében. A rozgonyi csatában már I. Károly oldalán harcolt, és ettől kezdve a király feltétlen híve volt. Ott volt a király kíséretében az itáliai és a havasalföldi hadjáratban, ez utóbbiban saját testével védte meg az uralkodót. Hatalmas birtokadományokat kapott: több várral rendelkezett Túróc és Trencsén vármegyében, övé volt Árva és vára is.

Címerjavítását Károly Róberttől kapta 1327-ben, amikor címerében az ezüst pólyákat és nyilat aranyra cserélhette. Ezzel a címerrel pontosan megegyezik (Miklós fia) Demeter mester, pozsonyi, zólyomi és sárosi ispán pecsétje, ez pedig nagyon hasonlít az Amadé család címerére.

Pór Antalnak tűnt fel legkorábban, hogy Amadé nádor Miklós nevű fiát, aki lázadóként 1312-ben a rozgonyi ütközetben esett el, néhány oklevél egy évtized múlva is említi, mint Károly Róbert hű emberét. Nagyon természetes, hogy ennek más személynek kellett lennie s e szerint ugyanabban az időben élt még egy II. Amadé nádor is, aki nem más, mint Felsőlindvai Miklós bán apja, a Gutkeled-nembeli idősebb Amadé fia, a «fekete» Amadé. Nádorkodásnak időpontját nem lehet közelebbről meghatározni. A címerük alapján azonban nagy valószínűség szerint az Aba, a Gutkeled nemzetséget és Doncs mester családját rokoni szálak fűzték össze.

Balassa Menyhért
Balassa Menyhért sírköve 1568

Pifkó Péter: A BALASSA CSALÁD PECSÉT ÉS CÍMERHASZNÁLATA

Magyarországon a zólyomi erdőispánság területén, ahol a Balassák ősapja Detre ispán volt az ügyintéző az 1230-as években a pecséthasználat csak elvétve fordult elő. Ha az okleveleket el is látták a hitelesítő pecséttel azok az évszázadok során elvesztek, vagy összertörttek. Így a 13. századból csak néhány, a Balassák ősei által hivatali ügyintézés során használt pecsétet van alkalmunk megismerni. Detrét, fia Mikó ( Mihály ) ispán váltotta fel a hivatali székben.Szepesi és zólyomi comesként állított ki okleveleket, s látta el pecsétjével a király megbízásából. Az első ilyen hivatali pecsétje 1270-ből maradt ránk. A Berzeviczy család ősei a késmárki polgárokkal pereskedtek. Az erről szóló oklevélben van Mihály comes pecsétje.

Az 5 centiméter átmérőjű pecséten a háromszögű pajzsban, amelynek két felső sarka le van kanyarítva talpas kereszt látható. Az alsó fele a pajzs alsó sarkáig menő nyúlvánnyal bír. Láthatjuk, hogy nem családi, vagy nemzetségi pecséttel van dolgunk, hanem hivatalival, ahol a kereszt a király hatalmi jelvénye. Ez érthető, hiszen az ő nevében történt az adományozás.( 1 ) 1273-ból való a következő pecsét. Miko ispán a zólyomi birtokok felülvizsgálatát végezte Pacha mesterrel. Ekkorra Miko új pecsétet vésetett. A balradőlt pajzsban a talpas kereszt megmaradt. A többi motívumot már francia mintára készítették. A pajzs jobb sarkán a 12-13. században igen divatos csöbörsisak látható, amely fölé nyitott félszárnyat helyeztek. ( 2 )

Úgyszintén a hivatali pecsétet használta Miklós fia Demeter mester, zólyomi, sárosi, és pozsonyi ispán is. Demeter már Kun László király kedvelt embere volt, majd III. Endre szolgálatában állt királynéi tárnokmesterként, pozsonyi, zólyomi ispánként. A király halálát követően Vencel pártjára állt, s Csák Máté mellett harcolt, majd Károly Róberthez csatlakozott. Amint Csák Máté egyre nagyobb területet foglalt el a Balassák birtokaiból, Demeter ismét behódolt a tartományúrnak. Sáros várát védte unokaöccsével, Danccsal együtt. A rozgonyi csatában 1312 június 15-én Demeter elesett. Pecsétjén háromszögletű pajzsban négy pólya látható, amelyet egy nyilvessző lő át. Demeter mesternek, mint később kitérünk rá volt családi pecsétje is, amit hivatalos oklevélre is rárakott. ( 3 )

A második Magyarországi címeradomány a Balassa családhoz tartozó Dancs mesterhez kapcsolódik. Dancs mestert Károly Róbert a rozgonyi csata után a bizalmába fogadta s a királyi tanácsban szerepet adott számára. Dancs négy várat, húsz falut és egyházat alapított a zólyomi ispánság területén, amely az ő idején oszlott vármegyékre. Dancs mester 1323-ban XXII. János pápa udvarában járt követségben. Tíz évvel később pedig Endrét kísérte Nápolyba. 1327. október 23-án Károly Róbert Dancs mesternek, hűségéért, álhatatosságáért katonai vitézségéért megengedte, „ hogy valahányszor mi személyesen keveredünk harcba ellenségeinkkel, te személyes fegyvereidet és fegyvereid bármely fedődíszét és sisakdíszed és zászlód aranyozva viseljed vagy akár színtiszta aranyban pompázzál.” ( 4 )

Az oklevél szövegéből nem derül ki számunkra, hogy mi volt Dancs mester sisakdísze csak a máz színe. Ismerjük ugyan Dancs mester hivatali pecsétjét, de az majdnem Demeter mesterével azonos. Jobbradőlt pajzsot tollas csöbörsisak díszíti. ( 5 )

Az eddig ismertetett pecsétek ( címerek ), amelyeket a Balassák ősei használtak egyértelműen hivatali munkájukhoz kapcsolódott. Mostmár az a kérdés számunkra, hogy a család mikortól használta a közismert bölény ( ökör vagy bivaly ) fejes címert, s kik használtak hasonlót.

1350-ben Nagy Lajos király megbizta Tamás országbírót, hogy vizsgálja ki néhány Túróc vármegyei közember földfoglalását. Ők korábban adományozott okleveleket mutattak be, hogy a birtokhoz való jogosságukat igazolják. Az általuk bemutatott 3. oklevélen fordul elő Demeter zólyomi ispán pecsétleírása. Ebben egy szarvakkal ellátott „ qvasi „ ökörfejet említenek, ami éppen bölény is lehetett.Talán az 1290-es években keletkezett. Az oklevél egyetlen szépséghibája, hogy már akkor a korabeli 1350-es Generalis Congregatio ( vármegyei közgyűlés ) hamisnak minősítette. ( 6 )

Akár valódi volt az oklevél, akár hamis a földfoglalóknak tudniuk kellet, hogy milyen pecsétet használt Demeter mester, s így nem a hivatali címerét, hanem a család bölény vagy ökörfejes címerét rakták rá az adománylevél pecsétjére.

Ez a pecsétleírás nemcsak azért értékes számunkra mert a Balassák később használatos címerére utal, hanem mert ilyen korai időszakból kevés adatunk van magán, vagy családi pecsétek, címerek használatáról.

Éppen ezért érdekes megvizsgálnunk, hogy mely nemzetségek vagy személyek használtak a Balassákéhoz hasonló pecsétet vagy címert.

III. István király idején hazánkba jött Buzád – Hahót nezetség címerhasználata áll a legközelebb a Balassákéhoz. A Képeskrónika is úgy ábrázolja Buzád lovagot, hogy pajzsán fekete szarvú veres ökörfő van homlokcsontjával. ( 7 )

E nemzetség tagja volt Trisztán. Az 1250-es években, mint királyi börtönispán működött. Idézőpecsétjén a Balassákéval szinte megegyező bölényfőt használt. Ugyancsak e nemzetségnek voltak leszármazottai az alsólendvai Bánffyak, akik címerükben nyaktól szakított bölényfőt használtak. ( 9 )

Mivel az ökör vagy bölényfejes ábrázolás ritka a magyar heraldikában könnyen azt mondhatnánk, hogy megoldottuk a Balassa család hovatartozását. Ezt az Oguz névhasználat is megerősithetné, mivel a Buzádoknál és a Balassáknál egyaránt előfordul. Okleveles adatok hiányában azonban ilyen állítást nem tehetünk. Azt se feledjük, hogy a Buzádok valamennyi birtoka a Dunántúlhoz, Zala megyéhez kötődött.( 10 )

A Buzád nemzetség mellett felmerülhetne a Ludány nemzetség is, akik címerükben ökör, vagy bölényszarvpárt viseltek. ( 11 ) E nemzetség nagy része elpusztult a tatárjárás során, s aki megmaradt leányágon vitte tovább a nemzetséget. ( 12 ) Így azt sem lehet kizárni, hogy a Buzád vagy Ludány nemzetség valamelyik leányága a Balassákhoz nősült. Ebben a korai időszakban egyáltalán nem volt ritka eset, hogy a vérrokon családok címerét átvették. Érdekes és elgondolkodtató tény az is, hogy Gyarmath-i Balázs, aki egyben a Balassa család névadója is az 1360-as évek elején Nagy Lajos király oldalán szerzett érdemeket, amikor a moldvai fejedelmet Bogdán vajdát akarták meghódoltatni. A moldvai fejdelemség címere pedig köztudottan a bölényfej.

Akárhonnét is került a bölényfej a Balassa család címerébe úgy tűnik azt ők a 14-15. századtól folyamatosan használták, okleveleikben, majd 1526 után leveleikben.( 13 ) Ez egyenes pajzsban félholdtól, és csillagtól kisért bölényfej. ( 14 ) Csupán Balassa Bálint a költő volt az,aki pecsétjén és címerén csak a bölény szarvai közt lévő hatágú csillagot használta, s a félholdat elhagyta. Vajon miért volt ez a címervesztés? A félholdat még címerén sem volt képes elviselni? A csillag viszont a sikert, a fényt a ragyogást jelentette.

Címerük adományozásával kapcsolatban is csak feltevéseink lehetnek. Az is valószínűnek látszik, hogy a címerhasználatra is kaptak adománylevelet Mohács előtt. Azt sem zárhatjuk ki, hogy mint többen állítják Balassa László valóban kapott sárkányrendet 1409-ben. ( 15 )

Zsigmond király az előző év decemberében hozta létre a sárkányrendet a királynő védelmében, a husziták és az országra támadó német lovagrend ellen. ( 16 )

A megadományozott bárók között voltak a Perényiek, s a Balassák közeli rokonai közül a Dobók, Páócziak, Bocskaiak, Báthoriak, s az enyingi Törökök, akiknek címerében szintén megtalálható a címerpajzsot körülölelő sárkány. ( 17 )

Mátyás halála után már csak formálissá vált a roszz elleni harc szimbóluma a sárkány, s heraldikailag csak címertartóul szolgált. Az említett családok többségének megmaradt a címeradományozásra vonatkozó oklevele, ugyanakkor a Balassák semmilyen nyilvántartásban nem szerepelnek.

Az első címerre vonatkozó hivatalos bejegyzés a királyi könyvekben 1664 december 19-ről való, amikor a szintén költőként is ismert Balassa Bálint - András fia -grófi rangot és címeradományt kapott. ( 18 )

Mivel a fent említett adományozás előtt egyetlen címerábrázolás sem maradt ránk felbecsülhetetlen értékű számunkra az a címerrajz, amelyet Balassa Bálint,- János fia- Hans von Braun emlékkönyvébe rajzolt. A reneszánsz hangulatot idéző rajzon zöld babérkoszorúval körülvett kék alapon egy reneszánsz díszítésű címerpajzsot látunk. A pajzs piros mezőjében kicsit félrecsúszott szemközt forduló fekete bölényfejet rajzolt hatágú csillaggal a szarva közt.

A zöld babérkoszorú alatt Balassa Bálint jelmondata olvasható. „ Vita quae fato debetur, patriae saluti solvatur ! „ azaz „ Életünket, amellyel sorsunknak tartozunk fordítsuk a haza üdvére ! „ (19)

A már említett gróf Balassa Bálintnak, aki királyi kamarás, Hont vármegye főispánja, a korponai vár kapitánya volt 1664-ben címert is kapott, amelynek hivatalos leírása a következő: vörös mezőben köralakban hajtott farkát szájában tartó arany vörös, arany sárkánnyal körülvett szemközt forduló fekete bölényfej. A sisakdísz: szemközt forduló koronás fekete sas, ballábával hegyével fölfelé nyilat, jobbjában kivont kardot tart, a takaró mindkét oldalról arany fekete. ( 20 )

S hogy mennyire tartották be heraldikailag a hivatalosan leírt címereket, s azt hogyan változtatták meg saját ízlésük szerint arra is a Balassa családból hozhatunk jó példát.

1673-ból a gyöngyösi Szent Ferenc rendiek őrzik gróf Balassa Bálint címerét. Ezen kék mezőben zöld alapon álló vörös ökör vagy bölényfőt látunk. A sisakdísz koronás fekete sas, jobb lábában pallost, baljában kormánypálcát tart. A takaró kék – sárga, vörös fehér. ( 21 )

Bálint után a Balassák több tagja is elnyerte a grófi címet, s 1721-ben Balassa László bárói rangot kapott. Rangjuk mellé akárhányszor nyertek új oklevelet a címerről az csak apróbb részleteiben változott, s a család 19. századi kihaltáig a következő címert használták.

A pajzs vörös mezejében egy bölényfej, alatta félhold szarvai közt pedig csillag ezeket körülveszi egy farkát szájában tartó sárkány. A sisak koronáján balra fordított fekete egyfejű sas kiterjesztett szárnyakkal, jobbról körmei közt pallost, balról királyi pálcát tart. A foszladék mindkét oldalról aranyfekete. – A grófsági címernél a vért fölötti korona, melyen a sisak áll kilenc ezüst gombos. Balassa Ferenc grófi diplomájában a bölény fölötti ezüst csillagban Mária Terézia királyné nevének két kezdőbetűje látható. ( 22 )

Reméljük, hogy a Balassa család pecsét és címerhasználatának e rövid összefoglaló ismertetése az olvasóban érdeklődést keltett, ugyanakkor a megoldatlan kérdések továbbgondolásra késztetnek mindenkit.

Jegyzetek:

1-2. Bártfai Szabó László: Három árpádkori pecsét Turul 1907. 62-66 old.

3. Pór Antal: Trencséni Csák Máté Magyar Történelmi életrajzok Bp. 1887 – 88. 118 – 119. old.

4. Csoma József Az első magán címeradományozások íturul 1900. évfolyam

Kristó Gyula: Károly Róbert emlékezete Bp. 1988. 159. old.

5. Országos Levéltár DL. 9436. ( Dancs ) Csoma József: Az első magán címeradományozások Turul 1900. évfolyam

6. Anjou kori okmánytár 5. kötet 370 – 373 old.

7. Csoma József: A magyar heraldika első két százada Turul 1908. évfolyam Csoma József: Magyar nemzetségi címerek Turul 1903. évfolyam

8. Domanovszky Sándor: Magyar művelődéstörténet I. kötet 182. old. Bp. é. n.

9. Nagy Iván: Magyarország családai I. kötet 161. old. Siebmacher: Ungarische Adel V. kötet 12. old.

10. Wertner Mór: Magyar nemzetségek I. kötet ( Buzád nemzetség )

11. Csoma József: idézett művei Dr. Erdélyi László: A magyar lovagkor nemzetségei 1200 – 1408. Bp. 1932.

12.- Wertner Mór: i. m. II. kötet. ( Ludány nemzetség )

13. Borsa Iván: A Balassa család levéltára 1193 – 1526 33. szám

14. Balassák levelei: 1562. X. 15.1569. IX. 08.: 1577. VII. 11.

15. Balassagyarmat története 21. old.

16. Baranyai Béla: Zsigmond király u.n. Sárkány rendje: Századok 1926. 4 – 8. sz.

17. Nagy Iván i. m. I – IX. kötet

18. Magyar Országos Levéltár 1664. A 57. 13. kötet 104. old.

19. Bibliotheka Universytecka Kézirattár Wroclaw Ac. C. 1969. / kn. 154.

20. Magyar Országos Levéltár A 57. 13. kötet 104. old.

21. F. L. A gyöngyösi címeres album Turul 1888. évfolyam

22. Nagy Iván i. m. ( Balassa család ) [1]

Balassa 1638[szerkesztés]

Balassa Gergely.JPG

Balassa Gergely 1638. március 19., Pozsony III. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Dezső Anna, gyermekei Katalin, Miklós

R 64

  • Irodalom:

A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Szerk.: Kollega Tarsoly István–Nyulásziné Straub Éva. CD-ROM. Budapest, 2000.

  • Külső hivatkozások:

[2]

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs