Kertészet/Rovarok/Szilva levélbolha
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Szilva levélbolha]]
- (Cacopsylla pruni, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A kicsiny (testhossz 2,2 - 3,0 mm), kifejlett rovarok először világossárgák, majd narancsszínűek, végül a tél végén barnásfeketék.
Szányaik a csúcstól kezdődően barnás színezetűek. A fajazonosság biztonságos megállapításához rendszertani szakismeret, és megfelelő nagyítású mikroszkóp szükséges.
A rovar tápnövénye
- szigorúan poligofág csonthéjas fajokon, pl. kajszibarack, szilva, legszívesebben a kökényen (Prunus spinosa) táplálkozik.
- A szilva levélbolhának évente egy nemzedéke fejlődik ki, majd ez a nemzedék a tűlevelűekre áttelepülve keres menedéket az átteleléshez.
A kártétel Tél végén a fenyvesekből átrepül a csonthéjas gyümölcsfákra, ahol tojást rak. Májustól - július elejéig az új nemzedék itt táplálkozik.
Amint eléri az imágó állapotot, a rovar elhagyja a gyümölcsfákat.
Kárképe
- a rovar nem szívogatásával okoz jelentős kárt, hanem azzal, hogy a European stone fruit yellows (ESFY) betegség fitoplazmáját terjeszti egyik növényről a másikra, amit meg kell előznünk.
- Magyarországon egyre növekszik a fitoplazmával fertőzött kajszi és más gyümölcsösök száma. Az ESFY-vel fertőzött fákon a termés minősége romlik, termésveszteség várható és a termő fák életkora lerövidül, majd a fa teljes pusztulása következik be. Az ESFY legtipikusabb tünetei nyáron a levelek sárgulása és sodródása, télen pedig a szezonon kívüli növekedés, amely megnöveli a fagykárosodás kockázatát, mert a sarjadó rügyek nem ellenállóak a téli alacsony hőmérséklettel szemben. A beteg fák kezelése sikertelen, az ESFY betegséggel fertőzött fák 60–80%-os eséllyel elpusztulnak.
- Egyetlen védekezési lehetőség a megelőzés, ehhez pedig ismerni kell a fertőzési forrásokat.
Hazai vizsgálatokban a begyűjtött szilva levélbolhák 14%-35%-a hordozta a fitoplazmát. Az átvitel szempontjából fontos, hogy milyen természetesen előforduló fitoplazma toleráns fajok veszik körül az ültetvényt, mint például a kökény, a cseresznyeszilva vagy mirabolán (Prunus cerasifera) és az elvadult szilva (Prunus domestica).
- A színcsapdát a kajszi ültetvényben tavasszal az ágakra, 1,5 - 2,0 m magasságban helyezzük ki.
- A csapdázás megkezdésének szokásos ideje március eleje. A CSALOMON® SZf/10 színcsapda szelektivitása: a szilva levélbolha fogására a fehér színű színcsapdák (SZf/10) sokkal hatékonyabbak, mint a levéltetvek, kabócák, stb. fogására szokásosan használt sárga szinűek.
- A csapdára a szilva levélbolhán kívül sok más repülő rovar is odaragadhat. Fehér színű színcsapdát sikeresen alkalmaznak még számos más kártevő, pl. gyümölcsdarázs fajok (Hoplocampa spp.) jelzésére. (Azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a gyümölcsdarazsakra célzottan kifejlesztett, PALf jelzésű csapdakészítményünk e fajokra jóval alkalmasabb!). A fehér szín még számos légyfajra is vonzó hatású.
A CSALOMON® színcsapda vonzóképessége
- a rovarokat élénk fehér színével csalogatja össze.
- Hatékonyságát kb. 6-8 hétig megőrzi, (a felület ragadósságától függően); ez általában elég az áttelelőnemzedék rajzásának megfigyeléséhez.
- A későbbiekben a színcsapdát néhány hetente rendszeresen cserélni javasolt a megbízható előrejelzés érdekében.
- A fehér színű SZf/10 színcsapdák sokkal több szilva levélbolhát fogtak, mint a sárga színűek.
Magyar Wikipédia:Szilva levélbolha
Forrás: Magyar Wikipédia: Szilva levélbolha