Címerhatározó/OSZ/b
H E R A L D I K A – b
Az első lépés alfejezetének eldöntendő kérdés (a címerhatározás I. b. lépése), boglárpajzzsal ellátobb (b) címer hányszor osztott, tehát milyen az osztott (vagy egyesített) címer fő címerpajzsának osztási foka? Ez lehet osztatlan (jele O), felezett, kétszer osztott (F), harmadolt (H), négyelt (N), ötödölt (Ö), hatodolt (HA), hetedelt (HE), nyolcadolt (NY), kilencedelt (KI) és kilencnél többször osztott (KT) pajzs. A nagyobb osztási fok általában már ritka.
A címer osztási foka I. b. Lépés
Osztási fok (O, F, H, N, Ö, HA, HE, NY, KI, KT)
A keresett címer pajzsa osztatlan, nem osztott (O) →Tovább
A keresett címer kétszer osztott, felezett (F) →Tovább
A keresett címer háromszor osztott, harmadolt (H) →Tovább
A keresett címer négyszer osztott, négyelt (N) →Tovább
A keresett címer ötször osztott, ötödölt (Ö) →Tovább
A keresett címer hatszor osztott, hatodolt (HA) →Tovább
A keresett címer hétszer osztott, hetedelt (HE) →Tovább
A keresett címer nyolcszor osztott, nyolcadolt (NY) →Tovább
A keresett címer kilencszer osztott, kilencedelt (KI) →Tovább
A keresett címer kilencnél többször osztott (KT) →Tovább
Definíciók
- Az I. b. lépésben azt határozzuk meg, hogy hányszor osztott a címer.
Osztott és egyesített címereknél megállapítjuk, hogy a pajzsban van(nak)-e boglárpajzs(ok) vagy más kispajzs(ok). Az osztott címereknél csak akkor fordul elő az osztatlan fő címerpajzs, ha azon boglárpajzs vagy bármilyen más helyzetű kispajzs található. (Kivétel a művészcímer, melynek három kispajzsa nem számít külön-külön címernek.) A boglárpajzsokat és az egyéb kispajzsokat nem számítjuk a címermezők közé. Csak akkor van határozói szerepük, ha egyébként két teljesen azonos címert lehet általuk megkülönböztetni. A boglárpajzsok szerepe a determináció szempontjából ezzel véget is ér.
Csak az egyesített címerek fő címerpajzsai és a boglárpajzzsal ellátott osztott címerek lehetnek osztatlanok (mivel ezek is összetett címerek), és öszetett címernek számít minden olyan pajzs, melyen bármilyen pozícióban (pl. lovas kezében díszített pajzs, mint Litvánia címerében) boglárpajzs vagy bármilyen kispajzs van, amely egyébként nem címerábrának, hanem külön címernek számít, kivéve a művészcímerek három kis pajzsát.
A gondot elsősorban az összetett, osztott címerek osztási fokának eldöntése okozhatja. Ezért a "címer a címerben" elv alapján járunk el, ami azt jelenti, hogy a pajzstagolásban szimmetriát keresünk.
Az osztások számának megállapítására be kell vezetni néhány szabályt:
1. Az osztott pajzsban mindig szimmetriát keresünk. A pajzs annyiszor osztott ahány legkevesebb részre az a szimmetria és a (címerábrákat is figyelemmel kísérő) logikus megfontolás értelmében felosztható.
2. Ha nincs szimmetria, minden mező külön osztásnak számít.
3. A pajzsfő és a pajzstalp csak mesteralak, kivéve, ha önálló címermező funkcióját töltik be.
4. Az egyesített címer annyiszor osztot, ahány részre oszlik a fő címerpajzs.
Példák
Lásd még:
A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika